"Ha Én szólok Észak beszél..."

Előszó

A nyelvrokonságról, nyelvrokonainkról az utóbbi esztendőkben egyre több a tanulmány, könyv látott napvilágot. Számos - könyvészetileg is értékes - antológia és tanulmánykötet hozza közelebb hozzánk azt a kultúrát, amelynek nyomai még a miénkben is fölfedezhetők, amely egykoron a sajátunk volt. A finnugorság, elsősorban a nyelvrokonság és a Kalevala témaköre révén a korábbinál több helyet kapott az iskolai oktatásban is. A gyarapodó elsődleges és másodlagos finnugor szakirodalom ellenére is szívesen veszik a tanárkollégák, ha a - tananyagot segítő - háttérinformációkat egy írásban kapják kézbe, s nem kell sok - egyébként érdekes és érdemes - kötetben tallózniuk. A segítség szándékával készültek azok a finnugor témájú írások, amelyeket az elmúlt években a Magyartanítás c. folyóirat lapjain tettem közzé. Ezek kedvező [visszhangja bátorította föl a szerzőt, hogy a megjelent cikkeket helyenként kibővítve, s néhány más - részben szintén korábban már kiadott - írással kiegészítve, önálló kötetet szenteljen a nyelvrokonság kérdésének, s mindenekelőtt nyelvrokonaink kultúrájának. Természetesen mindez a teljesség igénye nélkül érvényes. Mint ahogy a szerző igyekezett kerülni at elméleti fejtegetéseket is, helyettük inkább az ismeret közlésére, s a magukért beszélő, nagyrészt a szerző által fordított szemelvények közreadására összpontosítva. Az egyes írások végén megadott irodalomjegyzékek a további búvárkodás első lépéseihez is támpontot adnak.
Abban bízva, hogy ez a kis kötet felkelti vagy - még inkább - tovább fokozza a nyelvrokonaink iránti érdeklődést, ajánlom munkámat a kedves olvasónak.
Budapest, 1988. Vissza