Goya Y Lucientes

Előszó

Azok közé a legnagyobb művészek közé tartozik, akik nemcsak alkotásaikkal, hanem egész életükkel a haladást szolgálták, akiknek gazdag művészete, emberi kiállása nemcsak a festészet története szempontjából példaadó. Hosszú élete felöleli a feudális elnyomásban megrekedt, majd a szabadságért küzdő Spanyolország változatos történetének egyik legizgalmasabb szakaszát: korai alkotásai még a nagy olasz freskófestészet hagyományainak hanyatló műveihez csatlakoznak, késői műveiben pedig a francia festészet forradalmi romantikáját ihleti.
Goya fiatalkorában a spanyolországi viszonyok még az általános európai viszonyokhoz képest is a legelmaradottabbak, a fejlődés szinte megállt. Az ország túlnyomó része mezőgazdaságból él, a legnagyobb osztályt a parasztság képviseli, de a földbirtok egyharmada van az egyház kezén. Ezért az egyház állam az államban, jövedelme alig marad el az uralkodóé mögött és a parasztság kettős kizsákmányolás alatt szenved. Az egyház hatalma óriási, szervezete mégis elavult: óriási területek maradnak papok, plébániák, tehát írástudók nélkül. Az alsópapság rendkívüli szegénységgel küzd. A nemesség közt is igen nagy gazdasági különbségek mutatkoznak: az alsónemesség életkörülményei a napszámosétól semmiben sem különböznek. Ezekután nem meglepő, ha az általános életszínvonal mellett a kultúrális színvonal is rendkívül alacsony, az írástudók száma a lakosság kis százalékát képezi és az iskolaköteles gyermekek túlnyomó része nem is kerül iskola közelébe. (Ezért van olyan rendkívüli jelentősége Goya világosan érthető képbeszédének, amelyet grafikája képvisel.) A hatalmas feudális földbirtokok az ország szétdaraboltságát, önálló és a központi hatalomtól függetlenedni kívánó kiskirályságok fennállását teszik lehetővé, ezért egyre gyakoribbak a kirobbanó forradalmi megmozdulások. Világos, hogy elszigeteltségük, szervezetlenségük miatt szükségképpen eredménytelenek, de előkészítik a forradalmat. Ez a súlyos elnyomás érteti meg, hogy a gyűlölet sokkal szenvedélyesebben jelentkezik - amint jelentkezhetik - és szenvedélyesen támad minden intézményt, majd minden személyt, aminek és akinek ebben része volt. Ebből fakad Goya kérlelhetetlen kritikája, mély gyűlölete, amellyel a világi és egyházi hatalom képviselői ellen támad... Vissza