Előszó | 5 |
A történelem szinpada | 15 |
Legrégibb őseink | 20 |
A történelemelőtti ember. A történelemelőtti ember elkezd szerszámokat készíteni | 23 |
A hieroglifák. Az egyiptomiak föltalálják az írás módját és megkezdődnek a történelmi följegyzések | 27 |
A Nilus völgye. A civilizáció kezdete a Nílus völgyében | 30 |
Egyiptom története. Egyiptom emelkedése és bukása | 34 |
Mezopotámia. Mezopotámia - a keleti civilizáció második központja | 36 |
A szumirok. A szumir ékírók, akiknek agyagtáblácskái elmondják Assziria és Babilónia történetét - a nagy szemita olvasztótégely | 38 |
Mózes. Mózsefnek, a zsidó nép vezérének a története | 42 |
A föniciaiak. A föniciaiak, akiktől az ábécénket kaptuk | 45 |
Az indo-európaiak. Az indo-európai perzsák meghódítják a szemita és az egyiptomi világot | 46 |
Az Égei tenger. Az Égei tenger népei Ázsia régi civilizációját elhozták Európa vadonjába | 49 |
A görögök. Közben a hellének indo-európai törzse birtokába veszi Görögországot | 54 |
A görög városok. A görög városok, melyek tulajdonképen államok voltak | 56 |
A görög önkormányzat. A görögök voltak az első nép, amelyik megpróbálkozott az önkormányzás nehéz kisérletével | 59 |
A görök élet. Hogyan éltek a görögök? | 62 |
A görög szinház. A szinháznak, mint a nyilvános szórakozás első alakjának az eredete | 66 |
A perzsa háborúk. Hogyan védték meg a görögök Európát az ázsiai betolakodóktól és hogyan űzték vissza a perzsákat az Égei tengeren át? | 68 |
Athén és Spárta egymás ellen. Athén és Spárta hosszú és pusztító háborúskodása a Görögország fölötti uralomért | 72 |
Nagy Sándor. Macedóniai Nagy Sándor megalapítja a Görög világbirodalmat. - Mi lett a vége ennek a törekvésnek? | 74 |
Összefoglalás. Az 1-20 fejezetek rövid összefoglalása | 76 |
Róma és Karthago. Karthago, a szemita gyarmat Afrika északi partján és Róma az indoeurópai város Itália nyugati partján háborút viseltek egymással a Földközi tenger nyugati részének birtokáért és ebben a háborúban elpusztult Karthago | 78 |
Róma emelkedése. A véletlen szerepe Róma történetében | 90 |
A Római Birodalom. Évszázados nyugtalanságok és forradalmak után hogyan lett a római köztársaságból császárság? | 93 |
Nazarethi Józsua. A nazarethi Józsua története, akit a görögök Jézusnak neveztek | 101 |
Róma bukása. Róma alkonya | 105 |
Az egyház emelkedése. Hogyan lett Róma a keresztény világ központja? | 110 |
Mohamed. Achmed, a tevehajcsár, aki az arab sivatag prófétája lett és akinek a követői majdnem az egész ismert világot meghódították Allahnak, az egyetlen igaz istennek a nagyobb dicsőségére | 115 |
Nagy Károly. Hogyan jutott Nagy Károly, a frankok királya a császári címhez és hogyan igyekezett ujból életre kelteni egy világbirodalom eszméjét? | 120 |
A normannok. Miért imádkoztak a tizedik század emberei azért, hogy az Úr óvja meg őket a normannok vadságától | 125 |
A hűbériség. Hogyan lett a három oldalról megtámadott Közép-európa fegyveres táborrá és miért pusztult volna el Európa azok nélkül a hivatásos katonák és tisztviselők nélkül, akik velejárói voltak a feudális rendszernek? | 128 |
A lovagkor | 131 |
A pápa és a császár harca. A középkor embere két irányban tartozott hűséggel: a pápának és a császárnak, amiből sok baj származott | 133 |
A keresztes hadjáratok. Ám mindezeket a viszálykodásokat elfelejtették, mikor a törökök hódították meg a Szent Földet, megbecstelenítették a szent helyeket és komolyan beleavatkoztak a Kelet és Nyugat közötti kereskedelembe. Európa ekkor megindította a keresztes hadjáratokat | 137 |
A középkori város. Miért mondta a középkori ember, hogy "a városi levegő szabad levegő?" | 141 |
A középkori önkormányzat. Hogyan tartották meg a középkori városok polgárai azt a jogukat, hogy szavuk legyen az ország királyi tanácsában? | 149 |
A középkori világ. Mit gondolt a középkori ember arról világról, amelyikbe véletlenül beleszületett? | 154 |
A középkori kereskedelem. Hogyan tették a keresztes hadjáratok ujból élénk kereskedelem szinterévé a Földközi tengert és hogyan lettek az iráliai félsziget városai az Ázsia és Afrika közötti kereskedelem nagy elosztó központjaivá? | 160 |
A renaissance. Az emberek megint bátorkodtak az életnek örülni. Igyekeztek megmenteni Róma és Görögország régibb és kellemesebb civilizációjának a maradványait és olyan büszkék voltak a vívmányaikra, hogy a civilizáció renaissance-áról vagyis újjászületéséről beszéltek | 166 |
A kifejezések kora. Az emberek kezdték szükségét érezni annak, hogy ujonnan fölfedezett életörömüknek és boldogságuknak kifejezést adjanak a költészetben, szobrászatban, építőművészetben, festészetben és a most föltalált könyvnyomtatásban | 176 |
A nagy fölfedezések. Miután most az ember megszabadult a középkori szűk bilincsektől, több helyre volt szüksége a vándorlásaihoz. A kicsiny európai területen nem tudta kielégiteni a becsvágyát. Ezért elkövetkezett a nagy fölfedező utazások ideje | 181 |
Buddha és Konfucius. Buddháról és Konfuciusról | 194 |
A reformáció. Az emberi faj haladását legjobban egy óriási méretű ingához lehet hasonlítani, amelyik örökké előre és hátra leng. A renaissance vallási közömbösségét s a művészet és irodalom iránti lelkesedését követte a reformáció vallási lelkesedése s a művészet és irodalom iránti közömbössége | 202 |
Vallásos háborúskodás. A nagy vallási ellentétek kora | 210 |
Az angol forradalom. Miért volt olyan végzetes Károly királyra az a küzdelem amelyik a királyok "isteni joga" és a parlament kevésbé isteni, de sokkal ésszerűbb joga között folyt le? | 221 |
A hatalmi egyensúly. Viszont Franciaországban a "királyok isteni joga" nagyobb fényességgel ragyogott, mint valaha azelőtt és az uralkodók becsvágyát csak "a hatalmi egyensúlynak" ujonnan föltalált törvénye fékezte | 232 |
Oroszország emelkedése. Annak a rejtélyes moszkovita birodalomnak a története, amelyik váratlanul ugrott ki Európa nagy politikai szinpadára | 236 |
Oroszország Svédország ellen. Oroszország és Svédország több háborút viseltek egymás ellen, annak az eldöntésére, hogy melyik legyen a vezető hatalom északkeleti Európában | 242 |
Poroszország emelkedése. Északi Németországnak egyik kopár részében van egy Proszországnak nevezett kis állam, amelyik bámulatos gyors fejlődésnek indult | 245 |
A merkantil rendszer. Hogyan igyekeztek Európa ujonnan alapított nemzeti vagy dinasztikus államai meggazdagodni és hogyan értelmezték a merkantil rendszert? | 248 |
Az amerikai forradalom. A tizennyolcadik század vége felé Európa kósza híreket hallott valamiről, ami az északamerikai kontinens vadonjaiban történt. Azoknak a férfiaknak a leszármazói, akik megbüntették Károly királyt az "isteni jogaihoz" való ragaszkodásáért, még egy fejezetet fűztek az önkormányzatért folytatott küzdelem régi történetéhez | 254 |
A francia forradalom. A nagy francia forradalom a föld valamennyi népe számára kihírdeti a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit | 261 |
Napoleon | 272 |
A Szent Szövetség. Amint Napoleont elküldötték Szent Ilona szigetére, azok az uralkodók, akiket a gyűlölt "korzikai" annyiszor megvert, Bécsben összejöttek épp megpróbálták visszacsinálni azt a sok változást, melyeket a francia forradalom idézett elő | 281 |
A nagy reakció. Minden új eszmének az elnyomásával próbálták a zavartalan világbékét biztosítani. Az állam legfontosabb tisztviselője a rendőrkém lett és az államok börtönei hamarosan megteltek azokkal, akik azt tartották, hogy a népeknek joguk van úgy kormányozni magukat, ahogyan ők jónak látják | 290 |
A nemzeti függetlenség. Ám a nemzeti függetlenség érzése sokkal erősebb volt az emberekben, mintsem hogy ezen a módon ki lehetett volna irtani. Legelőször a délamerikaiak lázadtak föl a bécsi kongresszus reakciós rendszabályai ellen, majd elgium, Spanyolország és az európai kontinensnek sok más ország követte őket s így a tizenkilencedik században folytonosan függetlenségi háborúk hírei szállongtak a levegőben | 296 |
A gép korszaka. Azonban míg Európa népei a nemzeti függetlenségükért küzdöttek, azt a világot, melyben éltek, tökéletesen megváltoztatta egy sor találmány, melyek a tizennyolcadik század otromba gőzgépét az ember leghűségesebb és legértékesebb rabszolgájává tették | 311 |
A társadalmi forradalom. Ám az új gépek nagyon drágák voltak és csak gazdag emberek tehettek szert rájuk. Az egykori ácsmester vagy cipész, aki kis műhelyében a maga ura volt, most kénytelen volt bérbeadni magát a nagy mechanikai gépek tulajdonosainak és most több pénzt keres ugyan mint előtt, de elvesztette régi függetlenségét - ami nem nagyon tetszik neki | 319 |
Az emancipáció. A gépek általános elterjedése nem hozta meg a boldogságnak és jólétnek azt a korszakát, melyet várt tőle az a nemzedék, amelyik tanuja volt annak, mikor a postakocsit fölváltotta a vasut. Több gyógyszert is hoztak javaslatba, azonban ezek közül egyik sem oldotta meg teljesen a problémát | 325 |
A tudomány kora. Azonban a világ egy másik változáson ment át, amelyik sokkal fontosabb mint akár a politikai, akár az ipari forradalmak. Miután nemzedékeken át elnyomták és üldözték, végre a természetbúvár is hozzájutott a cselekvési szabadsághoz és ettől kezdve igyekezett fölfedezni azokat az alapvető törvényeket, melyek a világegyetemet kormányozzák | 330 |
A művészet. Fejezet a művészetről | 335 |
Gyarmatpolitika és háború. Ennek a fejezetnek az volna a célja, hogy egy kis tájékoztatóval szolgáljon az olvasóknak az utolsó ötven év politikájáról, de voltaképpen mégis inkább magyarázatok és mentegetődzések vannak benne | 345 |
Egy új világ. A nagy világháború, amelyik voltaképpen egy új és jobb világért folytatott küzdelem volt | 352 |
Hogyan legyen ezután és mindörökké? | 360 |