Bevezető | 1 |
Fonetika | 1 |
A magánhangzók története | 3 |
A * története | 3 |
Az * és az * sorsa a szláv nyelvekben | 7 |
A redukált magánhangzók története | 13 |
Az ún. feszített redukáltak törétnetéhez | 18 |
A redukált magánhangzók kiveszésének következményei | 20 |
Magánhangzók a szó elején | 24 |
Redukálthangok kapcsolata likvidákkal | 25 |
Az y története | 34 |
Az e>'o magánhangzó-változás | 36 |
A magánhangzórendszer változása érintkezési asszimiláció következtében | 37 |
A hangsúlytalan magánhangzók redukciója | 39 |
Magánhangzók a szó elején | 41 |
Magánhangzók szó végén | 43 |
A magánhangzók kontrakciója | 44 |
A kompenzáció fontosabb esetei | 46 |
A diftongizáció jelensége | 47 |
A mássalhangzók története | 49 |
Mássalhangzó-kettőzés (gemináció) | 49 |
Mássalhangzók zöngétlenedése | 49 |
Az (f) fonéma kialakulása | 50 |
A v (w) sorsa a szláv nyelvekben | 51 |
Az l mássalhangzó története | 51 |
A másodlagos palatalizáció | 52 |
Mássalhangzók új kapcsolata j-vel | 53 |
A g>y>h változás | 54 |
Mazurális és a vele kapcsolatos jelenségek | 55 |
A kemény és a lágy mássalhangzók oppozíciójának alakulása | 56 |
Az r' megfelelései a mai szláv nyelvekben | 64 |
Néhány megjegyzés a C-C' ellentétről a szláv nyelvekben | 66 |
A stj, zdj, skj, zgj hangkapcsolat az egyes szláv nyelvekben | 67 |
Morfológia | 69 |
A főnév | 69 |
Bevezető megjegyzések | 69 |
A deklinációs típusok történetének vázlata | 69 |
Az Az -ö-, -jö- tő sorsa | 72 |
Hímnem | 72 |
Semlegesnem | 73 |
Néhány megjegyzés a cseh deklinációról | 84 |
Az -ü- tő sorsa | 85 |
Az -ä-, -jä- tő története | 87 |
Nőnem | 87 |
Az -í- tövű főnevek sorsa | 92 |
Hímnem | 93 |
Nőnem | 94 |
A mássalhangzós tövű főnevek sorsa | 97 |
Hímnem, -n- tő | 98 |
Nőnem, -ü- (-bv-) tő | 98 |
Nőnem, -ter- tő | 99 |
Semlegesnem, -os-/-es- tő | 100 |
Semlegesnem, -men- tő | 100 |
Semlegesnem, -nt- tő | 101 |
Az archaikus formák megtartásának fontosabb esetei | 107 |
A deklináció elvesztése a bolgárban és a macedónban | 107 |
A dualis elvesztése | 110 |
A főnévi deklináció sajátosságai a szláv nyelvekben | 111 |
Az ige (verbum) | 113 |
Az infinitivus és a supinum | 113 |
Az igeosztályok | 115 |
I. osztály | 116 |
II. osztály | 116 |
III. osztály | 116 |
IV. osztály | 116 |
A tematikus igék személyvégződései | 117 |
Dualisi formák | 120 |
Újképzés a konjugációban | 120 |
Az atematikus igék | 120 |
A múlt idő formái | 124 |
A jövő idő (futurum) | 143 |
Az igemódok | 154 |
A felszólító módok (imperativus) | 154 |
A tematikus igék változásainak főbb irányai | 156 |
A feltételes mód | 163 |
A melléknévi igenevek (participumok) | 173 |
Felhasznált irodalom | 185 |
Kiejtési szabályok a szöveggyűjteményhez | 191 |
Szöveggyűjtemény | 197 |