Tatabánya 1956-ban

Előszó

Gyüszi László Tatabánya 1956-ban című munkája Komárom-Esztergom megyében az első igényes tudományos kísérlet a megyeszékhely, Tatabánya 1956-os forradalmi eseménytörténetének bemutatására, de általánosságban is az első kísérlet a megyében egy nagyobb település 1956-os időszakának ismertetésére, elemzésére.
Gyüszi László nemcsak felkészült történész, a történeti kutatás módszertanának jó ismerője, hanem felnőttként és aktív szereplőként élte át 1956 őszének történéseit Tatabányán, majd az azt követő megtorlást, az új hatalom kiépülését.
Munkája során tehát támaszkodhatott saját közvetlen 1956-os élményeire, korabeli naplójára, a később folyamatosan gyűjtött emlékezésekre, tapasztalatokra. Történeti kutató munkája során felhasználta az országos szakirodalmat, forrásmunkákat, támaszkodott a korabeli sajtóra, s itt jelenik meg első alkalommal a forradalom alatt Tatabányán megjelent Figyelő két száma, amelynek ő maga is munkatársa volt. Feldolgozta az 1957-től megjelent helyi sajtót és könyvanyagot. Fő forrásának tekintette a bírósági pereket, amelyeket a levéltárban, illetve a bíróságon kutatott fel, s amelyek a tatabányai forradalmi események szereplői ellen folytak. Kutatásai lezárásakor még nem volt kutatható állapotban az egykori MSZMP Komárom Megyei Pártarchívumának anyaga, de az elérhető levéltári iratanyagokat átnézte. Tatabányán élő értelmiségiként, tanárként személyes ismerőse volt 1956 sok tatabányai szereplője, de a többiekről is első kézből való ismeretei vannak.
Gyüszi László nem tekinti lezártnak kutatásait, hiszen a megyei eseményeket, ezeknek Tatabányával való kapcsolatát, a kölcsönhatásokat sem kutathatta még.
Az 1956-os Komárom megye székhelye, Tatabánya nem volt hasonlítható az átlagos megyeszékhelyek helyzetéhez - erre a tanulmány első részében a szerző is utal - hiszen Tatabányán még csak négy éve működött a Komárom Megyei Tanács végrehajtóbizottsága.
Az egyes városoknak, így elsősorban Esztergomnak, Komáromnak, de a Duna mente ipari üzemeinek is közvetlen kapcsolata volt Budapesttel, a Nagybudapesti Munkástanáccsal, vagy a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal. Ugyanakkor 1956-ban még a Tatabányai Szénbányászati Tröszthöz tartoztak az oroszlányi bányaüzemek, amelyeket csak 1957-ben önállósítottak. így a Tatabányán történtek sokban hatottak az oroszlányi bányamunkásság állásfoglalására is - bár az 1956 novemberi rendfenntartás már teljesen elkülönült Tatabányától.
A kiadók Gyüszi László értékes, forrásokban gazdag munkájának megjelenésétől azt várják, hogy elősegítse a további kutatásokat. Ösztönözzön az olyan fehér foltok megismertetésére, mint amilyen a KÖMI-táborok szerepe volt. De várják azt is, hogy elindítsa a további kutatásokat a megye egészére és az egyes településeire vonatkozóan is. A tudományos munka segítője lesz ez a kiadvány, amelyet reméljük újabb értékes tanulmányok, forráskiadványok fognak követni.

Ortutay András Vissza