Előszó
Részlet a könyvből:
"A gyümölcsfélék táplálkozás-élettani jelentősége igen nagy. Az egyes gyümölcsfajok és -fajták eltérő mennyiségben tartalmaznak szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, savakat, rostanyagot, különféle vitaminokat, karotint, valamint ásványi elemeket.
A táblázatban foglaltak közül a legfontosabb szerepet a savak, a vitaminok, a rostok és az ásványi elemek töltik be az emberi szervezetben. A szénhidrát-anyagcsere az élő szervezet legfontosabb energiatermelő folyamata. A fehérjék a szervezet felépítésében és az életfolyamatokban nélkülözhetetlenek. Szénhidrátot, zsírt és fehérjét jelentős mennyiségben a héjas gyümölcsök tartalmaznak.
Termesztett gyümölcsféléink gazdag aminósav-tartalma a fehérjék felépítésében tölt be nagy szerepet szervezetünkben. A szervessav-tartalom az anyagcsere-folyamatokat segíti, kiváló üdítő- és ízhatást nyújt. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi elemekről jórészt a gyümölcsfogyasztás révén gondoskodhatunk (kalcium, vas, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, réz, cink, kobalt, króm, mangán, nikkel stb.) A vitaminok természetes szénvegyületek, és elsősorban a szervezet teherbíró képességének fenntartásában, az idegrendszer zavartalan anyagcseréjében, a látás biokémiájában, a hámsejtek működésében, a szervezet oxidációs-redukciós folyamataiban és a véráramlás elősegítésében játszanak jelentős szerepet.
Az egészséges táplálkozáshoz - életkortól és megterheltségtől (foglalkoztatástól) függően - naponta legalább 100-140 g gyümölcsöt kell elfogyasztani, ami évi 50-60 kg-ot jelent. A gyümölcsfogyasztás mértéke az emberiség fejlődésével, tudatosodásával folyamatosan nő. Afrika egyes részein még ma is ösztönös a gyümölcs begyűjtése és fogyasztása, a világ műveltebb részein régóta tudatos a telepítés, a termesztés és a fogyasztás. A gyümölcsöt nyersen és frissen a legegészségesebb megenni. Mégis egyre jobban terjed a gyümölcs tárolása, fagyasztása és feldolgozása dzsemmé, lekvárrá, velővé, sűrítménnyé, üdítőitallá, szárítmánnyá, porrá stb. A tárolással és a feldolgozással a fogyasztási idő megnyúlik, és változatosabbá tehetjük étrendünket. A közlekedés világméretű fejlődés következtében a gazdagabb országokban a lakosság egész évben hozzájut a csaknem valamennyi gyümölcsfajhoz. Az utóbbi 2-3 évtizedben Európában és Észak-Amerikában az egyoldalú étkezés (hús, zsír, szénhidrátok) miatti betegségek ellensúlyozására ugrásszerűen nő a gyümölcs, a gyümölcsitalok és a zöldségfélék fogyasztása."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal