Gyümölcsfák, rózsák, regények

Előszó

2001 tavaszán, a Jókai év záróeseményeként megújult a sváb-hegyi Jókai Emlékszoba. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása a korábbiaknál erőteljesebben kívánja az írót a Sváb-hegyhez kötő szálakat bemutatni, jelezni Jókai nem mindennapi kertjének helyét az életrajzban és az életműben.
Gyűjteményünk abban a kivételes helyzetben van, hogy csaknem eredeti állapotában őrzi a Bajza utcai hajdani Petőfi Ház - az ország első irodalmi gyűjteménye - Jókai-anyagát: az író képeit, szobrait, rajzait, faragásait, a róla készült fotókat, könyvtárát s lakásának bútorait, tárgyai. Mindaz amit ő megőrzésre, emlékezésre méltónak tartott, s amit az előtte tisztelgő kortársak neki ajándékoztak. Szinte senki nem ünnepel az irodalomban olyan egyhangúan Magyarország, mint Jókait, a szinte elborítja otthonát a rengeteg ajándék, a magyar könyvespolcokon megjelennek a százkötetes Jókai-kiadás egybefüggő, piros oszlopai.
Ennek a népszerűségben és sikerben fürdő közéleti embernek egy másik arcát mutatja be a sváb hegyi kiállítás. A csendre, magányra, alkotói nyugalomra vágyó íróét, aki teremtő erejét nemcsak a szellemi alkotásban, de - miként hősei - a világ kézzelfogható valóságának átalakításában akarja ki próbálni. Egy elhagyott bányából tündérkertet varázsol, s ennek az átalakulásnak, az itt töltött évtizedek gondosan megőrzött relikviáit mutatja be kiállításunk. Vissza