Előszó | 5 |
Katona életrajzának forrásai | 11 |
Nemzetsége és szüléi | |
Gyermekévei és tanulói pályája | |
A gyermek és az ifjú jellemvonásai | |
Ifjúkori költeményei és búskomorsága | |
Színész és drámaíró akar lenni | |
A magyar színészet századunk elején Pesten | 26 |
1807-1815 | |
B. Wessesényi és Pestmegye | |
Vida László, Mérey Sándor és Kulcsár István | |
Katona műkedvelő színészkedése, egyetemi tanuló és juratus korában | |
Szerepei és sikere | |
Küzdelme önmagával; végkép szakít a színészettel és 1816-ban leteszi az ügyvédi vizsgálatot | |
Katona mint drámaíró 1711-1715 | 53 |
Színész-drámaírók | |
Fordított drámái | |
Az akkori műsor | |
Eredeti kísérletei | |
Monostori Veronka | |
Lucza széke | |
István a magyarok első királya | |
Ziska | |
Nyomok Bánk bánhoz | |
Aubigny Clementia | |
A borzasztó torony | |
Jeruzsálem pusztulása | |
Új nyomok Bánk bánhoz | |
Elveszett művei | |
Rózsa czímű vígjátéka és Déryné | |
Forduló pont élete és költészetében | |
Bánkbánba kezd | |
Az erdélyi viszonyok | 96 |
Döbrentei | |
Az Erdélyi Múzeum | |
Az első magyar drámai pályadíj kitűzése | |
Katona «Bánk bán»-nal pályázik | |
A pályázat eredménye | |
Tokody és Bolyai | |
Katona tragédiája szóba sem jő | |
Kijavításához fog | |
Bárány Boldizsár | |
A tragédia történeti és mondai alapja | |
A régi krónikák és újabb történetírók Bánk külföldi feldolgozói | |
Katona czéljai szerint egyaránt feldolgozza a történelmi és mondai elemeket. Javításai reszint saját belátása, részint Bárány «Rostája» alapján | |
A német kritika Katonáról | |
Grillpazer hasontárgyú tragédiája | |
Katona Bánk bán javításán dolgozik | 151 |
Színpadra akarja vinni | |
Betiltják | |
Kikelése a censura ellen | |
Történelmi és aesthetikai tanúlmányai | |
Kecskemétre meg és városi alügyész akar lenni | |
Bánk bánt kinyomatja s Kecskemét városa tanácsának ajánlja | |
Tiszteletdíja | |
Viszonya Kisfaludy Károlyhoz | |
Városi alügyészszé választatik | |
Hivataloskodása 1820-1830 | |
Halála | |
Bánk bán mellőzésének okai | 171 |
A magyar drámairodalom kiinduló pontjai; a nyelvmívelés s az ősi dicsőség; Katona nyelve és verselése | |
Kisfaludy Károly drámái | |
Dramaturgiánk és a tragikum | |
Kazinczy költői iskolája | |
A politikai közszellem | |
Bánk bán késő sikerének okai | |
Irodalmi és politikai viszonyok | |
A kritika véleménye | |
1834-60 | |
Vörösmarty | |
Toldy | |
Gyurmán | |
Greguss | |
Újabb vélemények | |
Bánk tragikuma | 198 |
Bonyolúlt indokok | |
Ellenvetések czáfolata | |
Bánk jellemrajza s a csekevény főpontjai | |
A kettős cselevény vádja | |
Homályos helyek megvilágítása | |
Bánk bűne a bűnhődése | |
Mennyiben homályos Katona és mennyiben nem? | 240 |
Miben utánozza Shakspearet? | |
Jellemrajzi módszere | |
Gertrud, Otto, Biberach jellemrajzai | |
Az idegen befolyás és nemzeti visszahatás képviselői | |
Endre és Melinda jellemrajzai | |
Simon, Mikhál és Petur jellemrajzai | 263 |
Általános érzések egyénítve | |
Tiborcz | |
A mellékszemélyek | |
A cselekvénynek némely látszólagos és valósi hibái | |
Történelmi hűség | |
A mű technikája | |
Befejezés | |