Gyűjteményem I.

Előszó

Az első és egyben utolsó kérdés, amelyre egy-egy magángyűjteménnyel kapcsolatban a kíváncsi elme választ igényel s amely a felelet után is még mindig kérdés marad, hogyan jött létre a gyűjtemény? A válasz erre látszólag roppant egyszerű, másrészt elmondhatatlanul bonyolult. Kétségtelen, hogy a gyűjtés, értem rajta a könyvet, a műtárgyat, nem annyira az anyagiaknak kérdése - egy bizonyos határig - mint inkább a szellemi igényességé. Mert kezdetben jelentkezik az igény, a művészet és a kultúra szeretet, alkotásainak igénylése s nyomában a többi - ismétlem - ama bizonyos határig - jön magától. De hát mi is az a magától? Erre pár szóval felelnem kell. Kezdődött a gyűjtés az újságból, folyóiratból kivágott egyszínű, majd színes reprodukcióval, az első rézkarccal és akvarellel s azután már nem lehetett megállni. Én nem örököltem senkitől semmit. A szó abszolút értelmében voltam szegény, hazulról, de más forrásból sem kaptam anyagi útravalót, még egy picinyke kézikönyvtár, vagy akár egyetlen kép, vagy egyéb műtárgy erejéig sem, s ennek sokféle jót is köszönhetek. Azonban, ha felteszem magamnak a kérdést, - mások is föladják időnként, - érdemes volt-e annyit nélkülözni, annyi mindent megvonni magamtól, mondjam ki nyíltan, még koplalni is, csakhogy egy-egy műtárgynak a birtokába jussak, beismerem, erre nem könnyű felelnem. Mindenesetre a legnagyobb tévedések egyike, ha a gyűjtőt, bármilyen értékes legyen is a gyűjteménye, ezért magáért tartják gazdagnak. Műtárgyból nem lehet enni, inni, ruházkodni, lakbért fizetni, utazni, szórakozni. Ha pedig annak árán a gyűjtő ezt teszi, akkor nem lesz gyűjteménye. Eladás után sincs gyűjtemény, bár akkor esetleg "gazdag" az illető, viszont ettől kezdve már nem gyűjtő. Hogy kik járnak jól a végén? Az utódok, az állam, az intézmények, vagy újabb gyűjtők - igen, ezek a kérdések fölmerülnek, de ettől a gyűjtemény tulajdonosa még szegény marad, aki ha gyarapítani akarja gyűjteményét, megintcsak magától (és hozzátartozóitól) kénytelen megvonni a műtárgyra valót. Vissza