Gyufalángok (dedikált példány)

Fülszöveg

Gaál Áron - 1952 - Budapest.
Pilisjászfalun él és alkot, több mint 30 éve. Első versei 1970-ben láttak napvilágot. Munkásságában kiemelkedő jelentőségű a jász Himnusz megírása (zenéjét Borsodi László komponálta). Kapitánykert című versének négy sora Jászberényben a Kapitánykert bejárati szikláján olvasható. Választott szülőfaluja az Anjou-királyok jász testőrei által lakott Pilisjászfalu, ahonnan a jász nyelvemlék is származik. Magáénak vallott kulturális örökségén keresztül a Jászsághoz, családja révén Gyulához kötődőnek tartja magát nem feledve székelyföldi gyökereit, neves ősei Gaál Mózes író és Gál Sándor 1848-as hadvezér szellemi erkölcsi örökségét. Kultúraszervezőként a Mithrász Jász Kulturális Egyesület és a Jászfalu Közművelődéséért Alapítvány elnöke.
Legutóbb megjelent kötetének címe: Angyalok vértben (versek a Jászságból). Előkészületben: Jászországban jártam (riportregény), Kék bolt (verses mese).
A régmúlt, a közelmúlt és a jelen furcsa ötvözete ez a kötet. Egy... Tovább

Fülszöveg

Gaál Áron - 1952 - Budapest.
Pilisjászfalun él és alkot, több mint 30 éve. Első versei 1970-ben láttak napvilágot. Munkásságában kiemelkedő jelentőségű a jász Himnusz megírása (zenéjét Borsodi László komponálta). Kapitánykert című versének négy sora Jászberényben a Kapitánykert bejárati szikláján olvasható. Választott szülőfaluja az Anjou-királyok jász testőrei által lakott Pilisjászfalu, ahonnan a jász nyelvemlék is származik. Magáénak vallott kulturális örökségén keresztül a Jászsághoz, családja révén Gyulához kötődőnek tartja magát nem feledve székelyföldi gyökereit, neves ősei Gaál Mózes író és Gál Sándor 1848-as hadvezér szellemi erkölcsi örökségét. Kultúraszervezőként a Mithrász Jász Kulturális Egyesület és a Jászfalu Közművelődéséért Alapítvány elnöke.
Legutóbb megjelent kötetének címe: Angyalok vértben (versek a Jászságból). Előkészületben: Jászországban jártam (riportregény), Kék bolt (verses mese).
A régmúlt, a közelmúlt és a jelen furcsa ötvözete ez a kötet. Egy különös hangulatú régi-régi kisváros híres alakjai, ismert szegletei, épületei bukkannak fel a sorok között.
Mindez azonban már-már csak díszletnek tűnik -, ahogy a könyv közepe felé haladunk - egy nagy szerelem szinte színpadi díszletének. A szeretett nő arcában azonban korábbi szerelmeit is látni és láttatni akarja a költő, akárcsak a Városban más városokat, élete meghatározó helyszíneit. A verseken keresztül egymásba tűnnek karcsú, lenge, szép alakok, utcák és terek, év- és napszakok. így varázsolja elénk másból és másokból, és varázsolja bele másba és másokba önmagát ez az érzékeny lírikus mindvégig éreztetve, hogy csak illúzió, amit elénk vetít. A sötétben ellobbanó gyufalángok pillanatnyi fénye -amit gyújt nekünk - csak arra elég, hogy felvillantson egy régi lányt, egy régi házat, egy régi világot, ami már nem a sajátunk, bár örökségünk. Hagyaték, amibe hangsúlyos hallgatások és hangsúlytalan szavak is beletartoznak, hisz a mondatokban tárgyiasult valóság cselekedeteket és gesztusokat is magában hordoz. A költő úgy vallja magáénak ezt a tárgyi, szellemi érzelmi és nagyon is testi örökséget, hogy mindvégig meg akarja osztani velünk. Csak rajtunk, olvasókon múlik, hogy káprázatának - ami mégis csak hétköznapjaink való világának a része - magunkba fogadóan részesei leszünk-e?
A Kiadó Vissza