Előszó
Tankönyvünk a szakközépiskola III. osztályának s a gépíró- és gyorsíróiskola II. osztályának anyagát foglalja magában. Megírásakor az előző Gyorsírás II. c. tankönyvet vettük alapul; a lényegesebb eltérésekre az alábbiakban mutatunk rá.
A levelezési rész előbbre került, és - a gyakorlati élet kívánalmainak megfelelően - bővebb terjedelmű; az eddigi 3 lecke helyett 7 leckét ölel fel. Ezzel szemben kisebb terjedelmű, ugyancsak más jellegű a könyv elején található ismétlés. Amíg eddig 8 leckében átvettük az I. könyv rövidítéseinek legnagyobb részét, addig most 4 leckében inkább a rövidítési módokat foglaljuk össze, és egészítjük ki. - A nyelvtani rövidítések elmaradnak - ezeket a szakközépiskola IV. osztályának anyaga tárgyalja. A rövidítések mértéke tekintetében, az automatikus írás előnyeit tartva szem előtt, az egyszerűségre törekedtünk, s a rövidségmutatók erőteljes csökkentését inkább a beszédírásra hagytuk. Ennek megfelelően elmarad az -ít képző rövidítése, amelynek használata különösen egyes toldalékos alakokban sok gátlással jár. - Egyszerűbben tárgyaljuk a munka kapcsolatainak rövidítéseit; némelyik csoportot (pl. az u hangzó vonalával kezdődőket) be sem mutatjuk. Többlet viszont a rövidségben az eddigivel szemben, hogy az -as, -es képző s betűjét elhagyjuk, ha utána á, é következik (pl. termelésére, vállalásával stb.).
Szűkebb térre szorítottuk a ty betű használatát, s az építjük, biztosítják stb. szavakban helyette a j betűt írjuk ki (építjük, itosiják). Itt főképp az olvashatóságot tartottuk szem előtt, ugyanis a tapasztalat szerint gyorsabb írásnál a hurok annyira megkeskenyedik, hogy a cs betűtől nehezen különböztethető meg (építjük, építsük). Megemlítettük azonban, hogy ehelyett a ty használata is szabályos. - A gördülékenyebb írás kedvéért kerültük a cs betű írását a műveltség, küldöttség stb. szavakban.
Az igekötők egybeírásánál (s még sok egybeírásnál is) rendszerünkben kétféle megoldás is lehetséges: a formai hasonlósági alapon és a fonetikai alapon alkotott rövidítés (pl. a felszámol szó közel írott kétsoros m-mel vagy távol írott egysorossal). Az, hogy több esetben kétféle megoldás is szabályos lehet, rendszerünk gazdag rövidítési lehetőségeiből következik. Dr. Kappa György
Vissza