Előszó
ELŐSZÓ
Tankönyvünk három részből áll; első része a gépíró- és gyorsíró-iskolák II. osztályának anyagát, az irodai gyorsírást; második része a továbbképző osztályok és tanfolyamok anyagát, a...
Tovább
Előszó
ELŐSZÓ
Tankönyvünk három részből áll; első része a gépíró- és gyorsíró-iskolák II. osztályának anyagát, az irodai gyorsírást; második része a továbbképző osztályok és tanfolyamok anyagát, a beszédírást tartalmazza; harmadik részként a jegyzőkönyvvezetői ismereteket tárgyaljuk meg.
Az irodai gyorsírás első nyolc leckéje ismétlés: itt az I. osztályos anyag rövidítéseit gyakoroltatjuk mondatokba foglalva, összefüggő szöveget éppen azért nem adunk e részben, mert abban a legkülönbözőbb fajtájú rövidítések fordulnának elő, márpedig minden rövidítést csak a megfelelő rövidítáei csoport összefoglalása után kívántunk gyakoroltatni. Nem tartottuk mindenhol szükségesnek a jelölési módok szabályba foglalását; tekintettel arra, hogy ismétlésről van szó, leghelyesebb, ha a tanár ezeket a tanulókkal állapíttatja meg. A 3. leckében, a Rag- és képzőrövidítések-né\ a példamondatoknak az áttételét sem adjuk meg; itt is a tanulóra vár a feladat, hogy a mondatok elolvasása-után megállapítsa az egyes ragok és képzők rövidítési módját. Az ismétlésre heti 2—2 leckét, tehát összesen négy hetet javaslunk.
Az új anyag a 9. leckénél kezdődik, innen kezdve heti egy leckét tanácsolunk. Az egyes léckékhez adott gyakorló anyag teljes feldolgozása természetesen nem feltétlenül szükséges. Hasznosnak tartjuk az átírási feladatok kidolgoztatását. Ami a beszédírást illeti, ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretnénk: amellett, hogy széles tömegek számára kívántuk megkönnyíteni a beszédírás megtanulását, súlyt helyezünk arra is, hogy bemutassuk az egységes gyorsírás legmagasabb csúcsait. Kidolgozásában a könyvnek ez a része nagyjából járt utakon halad. E helyütt talán a grafikánák ezen a fokon általunk tulajdonított nagy jelentőségére mutatnánk rá; az ezt tárgyaló fejezettel a rendszer gazdag jelkészletének még jobb kihasználására kívánunk ösztönzést adni.
Az oktatási reform célkitűzéseit, a mindennapi élet követelményeit szem előtt tartva, az irodai gyorsírás tanítása keretében behatóbban foglalkozunk levelezési rövidítésekkel.
Ugyancsak a gyakorlati élet igényeihez alkalmazkodtunk a jegyzőkönyvvezetői ismeretek közreadásával. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a II. osztályt végzett gyorsíróknak jegyzőkönywezetési feladatokat is el .kell látniuk. Az ilyen irányú ismereteknek tankönyvben való részletesebb feldolgozása úttörő kísérlet. A részletes módszertan kidolgozása a tanítási tapasztafatok alapján természetesen még a jövő feladata. Az a véleményünk, hogy a jegyzőkönyvvezetési ismereteket a II. osztályban egész évre elosztva célszerű tanítani. Végül e helyen is köszönetet mondunk mindazoknak, akik segítségünkre voltak, főképpen a bírálóknak és dr. Horváth Jenőnek, akinek szíves hozzájárulásával felhasználtuk a levelezéssel foglalkozó leckékben Bevezetés a levelezési ismeretekbe c. művének egyes részeit.
Budapest, 1961. március
A szerzők
1*
3
Vissza