Gyorsírás I.

Az állami gépíró, gyorsíró és irodakezelői szakiskolák számára

Szerző

Budapest

'Csongor Rezső: Gyorsírás I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	271 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Raktári száma: 2104.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A gyorsírás szerepe és fontossága	3
Az egységes magyar gyorsírás felosztása	3
Általános tudnivalók
A gyorsírásfüzetek vonalozása	4
Az íróeszköz	4
Hogyan írjunk és gyakoroljunk?	5
Eltérések a helyesírás szabályaitól	5
1. lecke
A mássalhangzók első csoportja: t r b l g k m	6
Az »e-é«, »a-á« magánhangzók jelölése a szó belsejében	7
A hangrendi törvény kihasználása	8
Rövidítések: a, az, nem	8
Írásjelek	9
A tanulás módja	9
2. lecke
A mássalhangzók második csoportja: d gy p j zs	9
Az »e-a« magánhangzók jelölése a szó elején és végén	10
Az »ly« helyettesítése »j«-vel; a szókezdő »h« elhagyása	11
Rövidítések: meg mag embe	12
A rövidítések begyakorlása	12
3. lecke
A mássalhangzók harmadik csoportja: n ny ény; nk=ng	13
A -nak(e), -ának(é) jele	15
Az »e-é«, »a-á« betűrendi jele	16
Rövidítések: ez el és van	16
4. lecke
A mássalhangzók negyedik csoportja: sz z f v	18
A viszonylagos írássor	18
A torlódó mássalhangzó kihagyása; mélyítés; közelírás	19
A mássalhangzótorlódás jelölése mélyhangú szavak elején	20
A közönséges írásból vett rövidítések	20
5. lecke
A mássalhangzók ötödik csoportja: s cs c ty	22
A hangrend megszakadásának jelölése: utóvastagítás, pontozás	22
Az »alom(e)« külön jele. Rag- és képzőrövidítések: -ban(e), -ra(e), -val(e), -hat(e), -hoz(e, ő), -ság(é), -mány(é), -vány(é); bennem, velem	24
Rövidítések: tart, pedig, jel, mely, amely, vala, csak, nagy, hatalom	25
6. lecke
Az »o-ö« magánhangzók a szó elején	27
egyszerű o-ö pozíciós rövidítések; (pl. hol, sok, köny) pozíciós rövidítések a torlódó mássalhangzó kihagyásával (például volt, gyors, mond)	28
7. lecke
Az »i-o-ö« magánhangzók jelölése a szó belsejében és a szó végén	31
Utóvastagítás. Az »i«-hangzó lefelé írott jele	34
A hosszú »ó« és »ő« megkülönböztető jelölése	34
Az »i-ö-o« magánhangzók betűrendi jele	35
Képzőrövidítések: -óság, -iság, -itás; néhány fontosabb megkülönböztető rövidítés	35
8. lecke
Az »é-á« jelölése a szó végén és a szó elején	37
A felfelé nagyítás alkalmazása félsoros mássalhangzóval kezdődő szavak rövidítésére	38
Az e-a, é-á és az o-ö magánhangzók jelölésének összefoglalása	39
Ragrövidítések: -ért, -éért, -iért, -ként	40
9. lecke
Az é-á hangzós szavak jelölése lefelé nagyítással és kezdőrövidítés alkalmazásával: tér, tár, gép, drága, béke stb.	42
Kivételes jelölés: más, száz	45
félsoros mássalhangzó előtt: kény, kéz, láz stb.	45
Rövidítések: Sztálin, vállalat, méter, kérdés stb.	45
10. lecke
Az i hangzó jelölése szó elején háromsoros nagyítással: ív, ilyen stb.	47
szókezdő mássalhangzó elhagyásával: hív, szív, cím stb.	48
szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: mint, mind, titkár, piac stb.	48
i hangzóval félsoros betűk és a kivételes jelölés előtt: is, ír, illet, illat stb.	49
Rövidítések: ismer, miniszter, miniszterelnök, bizottság, biz., fizet, miatt, villamos, ipar, igaz, hiány	49
11. lecke
Az e-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: teljes, szerint, tekint stb., -ik, -ni végződés: ad(ni), avatkoz(ik)	52
Végződések: -koz, -kez, -köz, -szor, -szer, -ször, -lag-, leg, -talan, -telen	54
12. lecke
Az a-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: tan, darab, azonban stb.	57
végződések: kor, -kod, -ked, -köd, -nál, -nél, -tól, -től, -ból., -ből, -ról, -ről stb.	58
Öblösítés: tt adott, égett stb.	59
Rövidítések: helyett, mellett, végett	60
13. lecke
Az u-ü jelölése szó elején: út, üz stb.	62
Szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: tud, függ, múltkor stb.	62
Kettőshangzós jelölés (bővebben lásd: 22. lecke) munka, munkás, üzem, ünnep	63
Rövidítések: demokrácia, demokrata, szovjet, kommunista, szocialista, szociális	63
14. lecke
Az u-ü jelölése szó belsejében: árus, maguk	65
Első szótagban: fut, fűt stb.	65
Utóvastagítással: cédula, cédrus stb.	66
Végződések: -úság, -űség, -ülés, -ulat, -ület (indulás)	66
Rövidítések: minisztérium, demokratikus, népi demokratikus, Szovjetuniót, kommunizmus, szocializmus, kapitalizmus, feudalizmus	67
15. lecke
Az u-ü a szó végén: falu, tanu. Végződés: -unk, -ünk	69
Kettősmagánhangzós rövidítések: uu, üü, éü, áu (kultúr, nálunk)	70
16. lecke
Az ai-éi jelölése önállóan: eddig, addig; szó belsejében: rejt, lejt; szó végén: okai, tanai stb. helyes, helyez, helyezkedik stb., de: hely (h)	73
Rövidítések: helyett, bolsevik, kapitalista, Lenin, leninista, fejlődés, fejleszt, amikor, együtt, azután, augusztus	75
17. lecke
Magánhangzótorlódások jelölése. A némajel: Sió, kies	77
Az i hangzó jelölése átmetszéssel: rádió, statisztika	80
18. lecke
Betűk egybeolvasztása. I. csoport: »r« betűs összetett jelek: tr, pr, kr	84
19. lecke
Betűk egybeolvasztása II. csoport: »z« és »sz« betűs összetett jelek: rz, gz, tsz, gsz stb. ksz. szv.	87
20. lecke
Utóvastagítás. Egybeírások: való, redukál, befordul, textilipar stb.	93
21. lecke
O-ö-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidításek: hogyan, össze, fogad, osztály, költség, költségvetés stb.	99
22. lecke
U-ü-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidítések: munka, külön, mutat, ülés stb.	106
23. lecke
Az ee, aa kettőshangzók jele: nemzet, termel, szabad, magyar stb. Az »ellen« szó jele	111
24. lecke
Eö, au kettőshangzó rövidítések: előtt, alkot stb. A szókezdő eé, aá (termés, hatás) jelölése	117
25. lecke
Kezdőrövidítések: lak, csatol, emel, alkalom	122
26. lecke
Vegyes rövidítések: beteg = beg, gyapot = gyaot	126
A- e-hangzós közép- és végrövidítések: haszon, jegy, nap	127
Az ea, ae kettőshangzók jelölése: nemcsak, hanem	127
27. lecke
Rövidítések két nagyítható mássalhangzó közötti hangsúlyos á, é hangzó esetében: véd, vétel	132
Á-, é kezdetű erősebb nagyításos rövidítések: általában, életszínvonal stb.	133
Rövidítések szóképkezdő á, é hangzóvonallal: élet, állandó	134
Az áa, ée kettőshangzók jelölése: állam, éles stb.	134
28. lecke
Kétsoros nagyítások a hangsúlytalan szótagokban: vegyész, remény, elég	138
A tanácsok rövidítései	141
29. lecke
Az o-ö kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: proletár, honvéd, főváros	144
O-ö pozíciós hármas magánhangzók: folyamat, közelebb	145
30. lecke
Az u-ü kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: munka, erő, műszak	150
U-, ü-pozíciós hármas magánhangzók: munkaadó, munkásság	151
Miniszterek, minisztériumok rövidítései. A »munka« szó összetételei	151
31. lecke
Az i-kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: kihasznál, fiók, kiképez stb.	157
Új jelölési módok az i hangzóval kapcsolatban	158
Kettős i a szókép elején háromsoros meredek kötővonallal: krízis, minimum stb. Az i jelölése föléírással: millió, az idén	159
32. lecke
Az a-e kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése	165
Számok, dátumok rövidítései. A százalék rövidítése	168
33. lecke
Az á-é kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: nézet, szándék stb.	172
34. lecke
A kettőshangzós jelek áttekintése. A rövidítésképzés főszabályai. Földrajzi nevek rövidítése	179
Az egységes gyorsírás rendszere	187
Gyakorló szövegek	189
»Kulcs« a gyakorlatokhoz	201
Gyakorló szövegek áttétele:
Új iparvidékek	226
A Szovjetunió földrajza	226
Takarékossággal csökkenthetjük az önköltséget	227
A fémek gyorsvágása	229
Az önköltségcsökkentés fontossága	230
A tiszalöki vízlépcső	232
Rövidítésgyűjtemény	234-271