1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyorsírás I.

Állami gépíró, gyorsíró és irodakezelő szakiskolák számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 271 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Raktári száma: 2104. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
A gyorsírás (sztenográfia) az írásnak a folyóírásnál rövidebb és gyorsabb módja. Magas fokán a gyorsírás egyszerűbb betűjeleket, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz.... Tovább

Előszó

Részlet:
A gyorsírás (sztenográfia) az írásnak a folyóírásnál rövidebb és gyorsabb módja. Magas fokán a gyorsírás egyszerűbb betűjeleket, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz. Lényegét tekintve helyesebb volna rövidírásnak nevezni, minthogy gyorsírással azért lehet sokkal gyorsabban írni, mint közönséges írással, mert a gyorsírás rövidebb. Rövidsége már az alapfokon kifejezésre jut abban, hogy a mássalhangzók jelölésére sokkal egyszerűbb, rövidebb betűjeleket alkalmaz, mint a közönséges írás. Annyi vonással, mozdulattal, amennyi a közönséges írás egy-egy betűjének leírásához szükséges, a gyorsírásban hosszabb szavakat tudunk jelölni. A magánhangzókat általában nem önálló betűjelekkel jelöljük, hanem a mássalhangzók különböző kapcsolásmódjával vagy elhelyezésével fejezzük ki.
A közönséges folyóírás gyorsaság tekintetében nem minden körülmények között kielégítő. Betűi több vonalból állnak, ezért lassú. Közönséges folyóírással percenként legfeljebb 30-35 szótagot tudunk leírni. Ha gyorsabban kell írnunk, önkénytelenül is egyszerűsítjük a betűket. Ezáltal azonban a betűk jellegzetes alakja elmosódik, eltorzul, és az ilyen írás néha alig olvasható. Vissza

Tartalom

A gyorsírás szerepe és fontossága3
Az egységes magyar gyorsírás felosztása3
Általános tudnivalók
A gyorsírásfüzetek vonalozása4
Az íróeszköz4
Hogyan írjunk és gyakoroljunk?5
Eltérések a helyesírás szabályaitól5
1. lecke
A mássalhangzók első csoportja: t r b l g k m6
Az »e-é«, »a-á« magánhangzók jelölése a szó belsejében7
A hangrendi törvény kihasználása8
Rövidítések: a, az, nem8
Írásjelek9
A tanulás módja9
2. lecke
A mássalhangzók második csoportja: d gy p j zs9
Az »e-a« magánhangzók jelölése a szó elején és végén10
Az »ly« helyettesítése »j«-vel; a szókezdő »h« elhagyása11
Rövidítések: meg mag embe12
A rövidítések begyakorlása12
3. lecke
A mássalhangzók harmadik csoportja: n ny ény; nk=ng13
A -nak(e), -ának(é) jele15
Az »e-é«, »a-á« betűrendi jele16
Rövidítések: ez el és van16
4. lecke
A mássalhangzók negyedik csoportja: sz z f v18
A viszonylagos írássor18
A torlódó mássalhangzó kihagyása; mélyítés; közelírás19
A mássalhangzótorlódás jelölése mélyhangú szavak elején20
A közönséges írásból vett rövidítések20
5. lecke
A mássalhangzók ötödik csoportja: s cs c ty22
A hangrend megszakadásának jelölése: utóvastagítás, pontozás22
Az »alom(e)« külön jele. Rag- és képzőrövidítések: -ban(e), -ra(e), -val(e), -hat(e), -hoz(e, ő), -ság(é), -mány(é), -vány(é); bennem, velem24
Rövidítések: tart, pedig, jel, mely, amely, vala, csak, nagy, hatalom25
6. lecke
Az »o-ö« magánhangzók a szó elején27
egyszerű o-ö pozíciós rövidítések; (pl. hol, sok, köny) pozíciós rövidítések a torlódó mássalhangzó kihagyásával (például volt, gyors, mond)28
7. lecke
Az »i-o-ö« magánhangzók jelölése a szó belsejében és a szó végén31
Utóvastagítás. Az »i«-hangzó lefelé írott jele34
A hosszú »ó« és »ő« megkülönböztető jelölése34
Az »i-ö-o« magánhangzók betűrendi jele35
Képzőrövidítések: -óság, -iság, -itás; néhány fontosabb megkülönböztető rövidítés35
8. lecke
Az »é-á« jelölése a szó végén és a szó elején37
A felfelé nagyítás alkalmazása félsoros mássalhangzóval kezdődő szavak rövidítésére38
Az e-a, é-á és az o-ö magánhangzók jelölésének összefoglalása39
Ragrövidítések: -ért, -éért, -iért, -ként40
9. lecke
Az é-á hangzós szavak jelölése lefelé nagyítással és kezdőrövidítés alkalmazásával: tér, tár, gép, drága, béke stb.42
Kivételes jelölés: más, száz45
félsoros mássalhangzó előtt: kény, kéz, láz stb.45
Rövidítések: Sztálin, vállalat, méter, kérdés stb.45
10. lecke
Az i hangzó jelölése szó elején háromsoros nagyítással: ív, ilyen stb.47
szókezdő mássalhangzó elhagyásával: hív, szív, cím stb.48
szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: mint, mind, titkár, piac stb.48
i hangzóval félsoros betűk és a kivételes jelölés előtt: is, ír, illet, illat stb.49
Rövidítések: ismer, miniszter, miniszterelnök, bizottság, biz., fizet, miatt, villamos, ipar, igaz, hiány49
11. lecke
Az e-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: teljes, szerint, tekint stb., -ik, -ni végződés: ad(ni), avatkoz(ik)52
Végződések: -koz, -kez, -köz, -szor, -szer, -ször, -lag-, leg, -talan, -telen54
12. lecke
Az a-hangzós rövidítések. Rag- és képzőrövidítések: tan, darab, azonban stb.57
végződések: kor, -kod, -ked, -köd, -nál, -nél, -tól, -től, -ból., -ből, -ról, -ről stb.58
Öblösítés: tt adott, égett stb.59
Rövidítések: helyett, mellett, végett60
13. lecke
Az u-ü jelölése szó elején: út, üz stb.62
Szókezdő és torlódó mássalhangzó elhagyásával: tud, függ, múltkor stb.62
Kettőshangzós jelölés (bővebben lásd: 22. lecke) munka, munkás, üzem, ünnep63
Rövidítések: demokrácia, demokrata, szovjet, kommunista, szocialista, szociális63
14. lecke
Az u-ü jelölése szó belsejében: árus, maguk65
Első szótagban: fut, fűt stb.65
Utóvastagítással: cédula, cédrus stb.66
Végződések: -úság, -űség, -ülés, -ulat, -ület (indulás)66
Rövidítések: minisztérium, demokratikus, népi demokratikus, Szovjetuniót, kommunizmus, szocializmus, kapitalizmus, feudalizmus67
15. lecke
Az u-ü a szó végén: falu, tanu. Végződés: -unk, -ünk69
Kettősmagánhangzós rövidítések: uu, üü, éü, áu (kultúr, nálunk)70
16. lecke
Az ai-éi jelölése önállóan: eddig, addig; szó belsejében: rejt, lejt; szó végén: okai, tanai stb. helyes, helyez, helyezkedik stb., de: hely (h)73
Rövidítések: helyett, bolsevik, kapitalista, Lenin, leninista, fejlődés, fejleszt, amikor, együtt, azután, augusztus75
17. lecke
Magánhangzótorlódások jelölése. A némajel: Sió, kies77
Az i hangzó jelölése átmetszéssel: rádió, statisztika80
18. lecke
Betűk egybeolvasztása. I. csoport: »r« betűs összetett jelek: tr, pr, kr84
19. lecke
Betűk egybeolvasztása II. csoport: »z« és »sz« betűs összetett jelek: rz, gz, tsz, gsz stb. ksz. szv.87
20. lecke
Utóvastagítás. Egybeírások: való, redukál, befordul, textilipar stb.93
21. lecke
O-ö-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidításek: hogyan, össze, fogad, osztály, költség, költségvetés stb.99
22. lecke
U-ü-pozíciós tiszta és vegyes kettőshangzós rövidítések: munka, külön, mutat, ülés stb.106
23. lecke
Az ee, aa kettőshangzók jele: nemzet, termel, szabad, magyar stb. Az »ellen« szó jele111
24. lecke
Eö, au kettőshangzó rövidítések: előtt, alkot stb. A szókezdő eé, aá (termés, hatás) jelölése117
25. lecke
Kezdőrövidítések: lak, csatol, emel, alkalom122
26. lecke
Vegyes rövidítések: beteg = beg, gyapot = gyaot126
A- e-hangzós közép- és végrövidítések: haszon, jegy, nap127
Az ea, ae kettőshangzók jelölése: nemcsak, hanem127
27. lecke
Rövidítések két nagyítható mássalhangzó közötti hangsúlyos á, é hangzó esetében: véd, vétel132
Á-, é kezdetű erősebb nagyításos rövidítések: általában, életszínvonal stb.133
Rövidítések szóképkezdő á, é hangzóvonallal: élet, állandó134
Az áa, ée kettőshangzók jelölése: állam, éles stb.134
28. lecke
Kétsoros nagyítások a hangsúlytalan szótagokban: vegyész, remény, elég138
A tanácsok rövidítései141
29. lecke
Az o-ö kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: proletár, honvéd, főváros144
O-ö pozíciós hármas magánhangzók: folyamat, közelebb145
30. lecke
Az u-ü kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: munka, erő, műszak150
U-, ü-pozíciós hármas magánhangzók: munkaadó, munkásság151
Miniszterek, minisztériumok rövidítései. A »munka« szó összetételei151
31. lecke
Az i-kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: kihasznál, fiók, kiképez stb. 157
Új jelölési módok az i hangzóval kapcsolatban158
Kettős i a szókép elején háromsoros meredek kötővonallal: krízis, minimum stb. Az i jelölése föléírással: millió, az idén159
32. lecke
Az a-e kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése165
Számok, dátumok rövidítései. A százalék rövidítése168
33. lecke
Az á-é kezdetű kettőshangzós jelek összefoglalása és kiegészítése: nézet, szándék stb.172
34. lecke
A kettőshangzós jelek áttekintése. A rövidítésképzés főszabályai. Földrajzi nevek rövidítése179
Az egységes gyorsírás rendszere187
Gyakorló szövegek189
»Kulcs« a gyakorlatokhoz201
Gyakorló szövegek áttétele:
Új iparvidékek226
A Szovjetunió földrajza226
Takarékossággal csökkenthetjük az önköltséget227
A fémek gyorsvágása229
Az önköltségcsökkentés fontossága230
A tiszalöki vízlépcső232
Rövidítésgyűjtemény234-271
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem