Győri tanulmányok 20.

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Örömmel fogadtam el a GYŐRI TANULMÁNYOK szerkesztőségének felkérését, hogy előszót írjak a jubileumi 20. számba. A folyóiratot Győr Megyei Jogú Város alapította, éppen 25 éve. A tudományos szemle főként a város történetével kapcsolatos írások megjelenését tűzte ki céljául, folytatva azt a haladó hagyományt, amit a II. világháború előtt a GYŐRI SZEMLE kezdett el. E jubileumi kötet különösen kedves a város polgárai előtt, hiszen az újból megindult jogászképzésnek itt komoly múltja van. Győr a jogakadémia bezárásának tíz éves évfordulóján, 1901-ben mozgalmat kezdett, hogy a méltatlanul elvett, megszüntetett intézményét visszaszerezze. A polgárok tömeges tiltakozásának, a város által megajánlott összegnek mégsem lett eredménye. Több mint száz esztendőnek kellett eltelnie, míg a város akarata újból érvényesülhetett. Bizonyos vagyok abban, az itt megindult egyetemi jogászképzés egyre inkább köthető lesz Győrhöz és képes lesz ugyanazt a kiemelkedő szerepet betölteni, mint nagyhírű elődje. Ezért is örülök, hogy a jogtörténeti konferencia anyagának közlésével a város tudományos szemléje egyben e nagyszerű múlt előtt is tiszteleg.
A győri királyi akadémia eredete a XVIII. század elejére datálható. A győri gimnáziumban, melyet 1627-től 1773-ig jezsuiták vezettek, már 1717-ben schola superior, academia néven külön osztályt alkottak azok, akik a gimnáziumi tárgyak elvégzése után a casuisticát hallgatták. Gróf Zichy Ferenc győri püspök a jezsuitákat 1744-ben papnövendékeinek tanításával bízta meg, s miután 1747-ben a bölcseleti tanfolyamot két tanszékkel szervezték, a gimnáziumban rendszeres főiskola keletkezett, teológiai és filozófiai fakultással. Az akadémia egy épületben volt a gimnáziummal, melyet Zichy püspök egy emelettel megnagyobbított. A jezsuiták eltörlése után 1773-ban Mária Terézia az akadémiát teljesen a győri püspökre bízta és 1776-ban teológiai, jogi és bölcseleti tanfolyammal királyi akadémiává tette. Ekkor 5 teológiai, 4 jogi és 5 filozófiai tanár tanított itt.
A magyar felsőoktatás szervezeti felépítését az 1777-es első Ratio Educationis határozta meg. Legfelső szinten állt a már Budára költöztetett egyetem, ahol a tudományok összességét lehetett tanulni, s e tudományokból doktori cím megszerzésére is lehetőség nyílt. Egyes ismeretek tanulását azonban lehetővé tették alacsonyabb szinten is, hiszen bizonyos állásokhoz nem volt szükség tudományos fokozatra. A tisztviselői kar, a közigazgatás alsóbb szintjein dolgozók részére a királyi jogakadémiák rendszere nyújtott képzési lehetőséget. A magyarországi kerületekben 1776-ban egy-egy ilyen intézmény alakult meg, előkészítő jellegű bölcsészeti karral és jogi fakultással. Nagyszombat, Győr, Kassa és Nagyvárad adott helyet a jogakadémiáknak. A Ratio Educationis szerint az akadémia teljesen állami intézet lett és a győri tankerületi főigazgató felügyelete alá került. A tanári kar kebelében szerzetes tanárokat képesítő tanárvizsgáló bizottság és 1782-ben állami könyvvizsgáló hivatal (censura) állíttatott fel. Vissza