Előszó
Hagyományőrzés, szellemi, műfaji gazdagodás, kísérletező kedv, nyitottság jellemző a Győri antológia nyolcadik könyvére, melyet az egyre gyarapodó szerzőgárda hozott létre. Versek, kisprózák,...
Tovább
Előszó
Hagyományőrzés, szellemi, műfaji gazdagodás, kísérletező kedv, nyitottság jellemző a Győri antológia nyolcadik könyvére, melyet az egyre gyarapodó szerzőgárda hozott létre. Versek, kisprózák, kerámiaszobrok fotói, művészi illusztrációk gazdagítják lapjait.
Az alkotás felelősségteljes tevékenység, ésszel, tudással, tehetséggel kell művelni, hogy a sok meddőnek a személyiségen történő átrostálása után néhány aranyszemcse fennmaradjon. Az alkotó ember formálja a világot. Fontosak a szavak, mert az író által életre kelnek. A vers varázslás, szavakba boszorkányozott bűverő. A jó könyv isteni sugalmat rejteget, benne készül a világ s általa mind a létező.
Az antológia szerzői azzal a célzattal ragadtak tollat, hogy művészetet hozzanak létre városuk dicsőségére, jó hírnevének gyarapítására olyan erőforrásból, melyet elsősorban környezetük nyújt. Az alkotók a mindennapi életből merítenek képeket, melyeket a legnagyobb intenzitás fokára emelnek. A hétköznapok szürkesége, nyomora, szennye a költő, az író, a képzőművész számára a szépség keresésére történő indíttatás. Az alkotó ember akkor is mer lépni, ha hegygerincen jár, s jobbra is, balra is szakadék tátong. Látja az okokat, összefüggéseket, ezért észreveszi a jelenben a jövőt.
Vissza