Györgyfalva viselete

Előszó

Györgyfalva Kolozsvártól alig hat kilométerre, Délkeletre fekszik. Szerves tartozéka Kolozsvárnak. Város és falu már hosszú idő óta tökéletes szimbiózisban éltek. Györgyfalva termése feleslegét és kertészkedő munkája hozadékát Kolozsvár élvezte. A város cserébe megélhetést és a szó szoros értelmében vért adott a falunak. A megélhetést a biztos és jó piac nyújtotta, a vér pedig úgy értendő, hogy Györgyfalva volt a kolozsvári „lelenc" egyik legfontosabb kihelyező telepe.
Györgyfalván mindig volt elegendő munkáskéz, ami a jó termőföldet megművelte. Idegenek, cselédek beköltözését a kihelyezett "lelenc gyerekek" fölöslegessé tették, sőt az volt a helyzet, hogy mindig bőven szolgáltak györgyfalvi lányok és legények a közeli Kolozsvárt. Igaz, hogy ezek egyrészét a felnövekedett "lelenc-gyerekek" alkották, akik nem tudtak beilleszkedni a falu társadalmába, nagyobbrészt azért, mert nevelőik nincstelen emberek voltak, akik maguk is "mások tallajáról éltek". Megemlítésre méltó jelenség, hogy a faluból távozó „lelencgyerekek" nemcsak továbbra is tartottak bizonyos rokoni kapcsolatot a nevelőik gyermekeivel, hanem az ő révükön kerültek szolgálatba a "benszülött" györgyfalvi leányok és legények is. A kapcsolat tehát nem szakadt meg ezekkel a nevelésre kihelyezett gyerekekkel. Mind a két fél tartotta a "nevelői rokonságot". A "lelenc-gyerekek" átvették Györgyfalva szokásait és viseletét, ezeket magukkal vitték és megőrizték akkor is, ha eltávoztak a faluból. A nevelt gyerekek ezzel a viselettel bármelyik magyar községben (pl. Ajtonyban) könnyen befogadásra találtak, legkivált azonban Kalotaszegben és természetesen, mint munkások, altisztek, vasutasok stb. Kolozsvárt. A törzslakosság azonban ragaszkodott falujához, ha el is mentek egy időre cselédnek a városra, végül mégis "hazatértek"; családot otthon alapítottak. Mint mondogatták könnyebb volt "ha magunk nemzetségében", a maguk gazdasági és társadalmi viszonyai között, mint " . . . a mások szüntelen való parancsolgatása után ..." élni. Lenézték azt, aki szülőfalujában nem tudott megélni. A szokások, a közvélemény erősen érvényesültek a falu életrendjében. Ezek a körülmények szerepet kaptak a viselet, az öltözködés-normák kialakulását és fennmaradását biztosító tényezők között. Vissza