A hit példaképei

Előszó

Ez a könyv, amit kezében tart az olvasó, ugyanaz a könyv, ami évekkel ezelőtt megjelent - és mégsem ugyanaz. Nemcsak azért, mert címében megváltozott, hanem azért, mert átdolgozva, új életképekkel gazdagítva, művészi képekkel illusztrálva, új köntösben, hibátlan nyomdai kivitelben jelenik meg.
Ez a könyv nem krónika, nem egyháztörténeti események színes elbeszélése, s főleg nem kitalált mesék gyűjteménye, hanem életképek sora. Olyan férfiaké és nőké, akik az Úr Jézusban való új élet szépségét és gazdagságát küldetésként élték meg. Így váltak koruk társadalmának és egyházi életének alakítóivá és formálóivá.
A könyv új címe: "A hit példaképei."
A példa követendő magatartást és cselekvést jelent: a példakép pedig olyan személyt, akit lehet és érdemes követni. Nem világ fölött lebegő eszménykép, hanem valóságos földi lény, terhelve emberi gyarlósággal. Ha mégis teljes értékű emberré tudott lenni, az egyedül az Úr Jézus Krisztusban való hit által vált lehetségessé.
Korunk fiataljai nagy részének az a nyomorúsága, hogy nincsenek példaképei, csak sztárjai, eszményképpé fölmagasztalt emberek, akiket rajongó lelkesedéssel, sokszor imádattal vesznek körül. Gondolunk csak a divatos és körülrajongott rock- vagy popzenészekre és énekesekre, egy-egy világbajnok élsportolóra, vagy szuper-, sőt Megasztárokként dicsőített mozicsillagokra. A sztár azonban akármennyire is ünnepelt valaki, semmi sem menti meg attól, hogy előbb-utóbb elfelejtett emberré ne legyen. A legtöbbje csak hullócsillag, "a föld légkörében" felizzó porszem, akire 40-50 év múlva alig emlékszik valaki.
"A hit példaképei" nem sztárok, mégis csillagok, de egészen másként. Egy képpel próbálom ezt érthetőbbé tenni. Jeles költőnk, Tompa Mihály így jellemzi Lorántffy Zsuzsannát: "Korát megelőzte, mint tündöklő hajnalcsillag a Napot." A hajnalcsillag a Vénusz bolygó, Földünk vándortársa. Napkelte előtt és napnyugta után ez az első fénylő csillag, amely megjelenik az égbolton. Tündöklő fénye azonban nem a sajátja, csak visszfény! A Nap fényét sugározza a Földre.
A hit példaképei is úgy csillagok, hogy az Úr Jézus Krisztusnak dicsőséges arcát, szeretetének forróságát, szent áldozatának gazdagságát sugározták az emberek felé. Nem tündökölni akartak, mint a divatos sztárok, sem nem sütkérezni saját dicsőségük fényében, hanem egyszerűen csak "ragyogtak, mint csillagok a világban", hogy az Istentől elfordult és a bűntől megromlott emberi élet ne legyen olyan sötét.
Szívből kívánom, hogy "A hit példaképein" keresztül ifjú olvasóim szívére és életére ez a mennyei fény sugározzék. A jövő nemzedék lelki arcát formáló testvéreimnek pedig ez adjon erőt felelősségteljes munkájukhoz.
Végül köszönetet mondok dr. Ladányi Sándornak és Molnár Miklósnak lektori munkájukért, amit testvéri és baráti szívvel végeztek, és Pap Klárának a művészi grafikákért. Vissza