História 1998. (nem teljes évfolyam)

A Magyar Történelmi Társulat folyóirata/XX. évfolyam 1., 3-10. szám

Szerző

Budapest

'Györffy György: História 1998. (nem teljes évfolyam) ' összes példány

Kiadó:	História Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	304 oldal
Sorozatcím:	História
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nem teljes évfolyam. Hiányzik: 2. szám. Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. A 1., 3 - 5-6. szám Ezredforduló-melléklettel. Az 5-6. és a 9-10 szám dupla szám. További kapcsolódó személyek a folyóiratokban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet 1998/1. szám
MŰHELY
A magyar állam ezer évvel ezelőtt
Politikai és uralmi szervezet az államalapításkor
A magyar állam 1000 körül történt megszervezése nem független a magyar társadalom korábbi alakulásától, mely a 895-ben történt honfoglalás előtt Délkelet-Európa steppei térségében, az ókori Szkítia területén következett be.
E terület népeinek történetét és társadalmi-politikai szervezetüket csak hézagosan ismerjük, noha idetorkolltak Eurázsia nagy népvándorlásai a Kr. előtti évezredektől. Ezek során a kelet felől nyugatra nyomuló indoeurópai nyelvű nomád irániak (kimmerek, szkíták, szarmaták és alánok) után a Kr. u. 3. századtól kezdve Belső-Ázsia felől török nyelvű népek (hunok, türkök, szabírok, kazárok, avarok, ogur bolgár-törökök, besenyők, végül oguz-úzok, majd kun-kománok) törtek elő, hogy a 13. században a mongol-tatár invázióval lezáruljon a steppei népvándorlások sora. E népvándorlások során alakult ki, főként iráni és ugor szimbiózisban, a magyar (magyer) nép. Kialakulását nevének eredete is tükrözi: a magyar név ugyanis az "ember" jelentésű indoeurópai manu-s szónak az ugor eri "-fi" szóval való összetétele folytán jött létre. Az Ural hegység déli végénél lakó ugor-magyarok számos török törzs, így a több csoportot alkotó ogurok, majd a szabírok és avarok, végül a belső-ázsiai türkök előnyomulása után az általuk leigázott kazár és ogur (bolgár-török) törzsekkel együtt a Türk-Kazár Birodalom alattvalói lettek. Így a hét magyar törzs az onogurokat követően türk-kazár függőségben, ezek politikai szervezése nyomán, s részben uralmi szervezetüket átvéve alakult. Majd olyanféle kettős vezetésű uralmi szervezetet vettek át, amelyben a névleges uralom a kende (kündü) kezében volt, míg mellette a tényleges hatalmat a gyula (jila) címet napjainkig mutatkozó kettős uralom, korunkban a "reprezentáló elnök vagy trónoló király" mellett az "uralmat irányító miniszterelnök vagy teljhatalmú Vezér" változata volt. E kettős vezetés honfoglalás kori formájában a két uralkodó alatt a törzsfők hasonló vezető réteget alkottak, mint a fejlett államokban a különböző főtisztségeket betöltő méltóságok, udvari vezetők. Vissza