Győr-Sopron, Komárom megyei ajánlott tervek

Előszó

Az ember lakása - némely elmélet szerint - olyan, - mint egy nem mozduló külső ruházat, a kabát. Ha meggondoljuk, ebben sok igazság és párhuzam található. Az ember a ruháját viseli, jól érzi magát benne, jelzi vele hovatartozását (népviselet, divat stb.), átalakíttathatja. A ruha lehet hivalkodó, egyszerű, magamutogató, elegáns, kényelmes, bő, szűk stb. A ruha véd a természet és társadalom különböző hatásai ellen. Az ilyen „ruhának" - az épített lakásnak - tehát van egy külső és egy belső megközelítési lehetősége. A lakás, ha belülről nézem otthon, mely védelmet, biztonságot, meleget, egyénre szabottságot, titkot jelent. Ha kívülről tekintjük ház, mely tömegével, arcával, arányaival, színeivel, formáival fordult felénk, néz ránk egy térről vagy egy utcáról. A lakóház mindig gazdasági és kulturális kapcsolattal rendelkezik. A gazdasági indíttatás az, amitől az épületegyüttes, a porta létrejön, mint ökonómiai egység. A gazdaság így alapozta meg, majd alakította a porta funkcióit, épületeit, kidomborítva a gazdasági funkció elsődlegességét: mezőgazdasági - major vagy falusi porta -, kisváros - iparosház, polgári otthon -, legmesszebbmenően pedig az „elidegenesedett" nagyipar - a bürokrácia koncentrált telephelyei, s amellett megjelenő jelleg nélküli lakóházak, lakótelepek. Figyelmünket fordítsuk a mai falura, ahol a lakóház „ruha" és ökonómiai összhangját kell megkeresnünk ahhoz, hogy tájba és településbe illő épületeket tudjunk megfogalmazni, melyek ugyanekkor viselőik testreszabott értékhordozói is. A mai falusi otthonnak városi fokozatú komfortot kell nyújtania lakóinak, a funkciók között azonban a ház körüli gazdaságnak - olykor iparszerű gazdaság - is szervesen kell kapcsolódnia a házhoz, melybe nem panelpapucsban megy át az istállóból vagy kertből a gazda. Hangsúlyt kapnak a komfortos otthon és a gazdasági épületek közötti terek, közlekedők ésszerű megoldásai. Ha a mindennapok praktikusan szervezett életterét létrehozzuk, szembetalálkozunk múltunkkal, azzal a kulturális építészeti múlttal és gyökerekkel, amelyek az uralkodó széljárást, mikroklímát, energiát, helyi anyagot, a helyben levő szellemet és építő tudást egyszerre és együtt volt képes figyelembe venni vagy alkalmazni, és így létrehozni egy olyan kulturális értéket - a mindennapi élettér biztosítása mellett - mely ma is hat, s folytatása kívánatos. Ezek a kulturális értékek kötődnek többé-kevésbé „ún." kistájainkhoz. Ezek, itt megyénkben a Kisalföldön a Győri medence, Rábaköz, Tóköz, Szigetköz, Hanság, Cser, Bakonyalja, Alpokalja, Fertőmellék. Vissza