Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta

Előszó

Forrásértékű kiadványt tart a kezében az olvasó: a kéziratos Ecker-napló részleteivel ismerkedhet meg az érdeklődő. Azzal a hányatott sorsú krónikával, amelyet egy reformkori győri polgár vetett papírra német nyelven, helyenként magyar szavakkal megtűzdelve sorait, s amelynek a megjelentetése, még ha torzó is csupán a fennmaradt néhány kötet, úgy véljük: hézagpótló és aktuális...
Hézagpótló, mert múlt századi Győrünk eleddig csak hallomásból vagy vázlatosan ismert naplóját tárja bő válogatással, a nyilvánosság elé; és aktuális, hiszen a birtokunkban lévő kötetek az 1847-48-49-50-es éveket idézik meg. Vagyis: a forradalom és szabadságharc 125. évfordulóján adjuk közre a napló részleteit; azokat a megfogalmazásokat, amelyek a 125 évvel ezelőtti várost mutatják be: hogyan vélekedtek, hogyan viselkedtek, hogyan reagáltak a sorsdöntő eseményekre városunk akkori lakói, és hogyan látta az eseményeket és magát a várost a jómódú vaskereskedő, a Győrt szerető patrióta, az érte sokat buzgólkodó polgár, Ecker János.
Ecker János személye és városáért vállalt szerepe eléggé feltárt, ismert. Lám Frigyes "Egy győri polgár a reformkorszakban" című dolgozatában részletesen beszámol tevékenységéről és életéről. 1788-ban született Győrött, s itt járt iskolába is, mégpedig Kisfaludy Károly osztálytársaként. Magyarul, latinul, németül egyaránt kitűnően beszélt. Jártas volt az irodalomban, és behatóan foglalkozott a természettudományokkal is, és hozzáértéssel, lelkesedéssel vett részt a város zenei és színházi életében. Ő volt például az, aki 1821-ben a város színügyi megbízottja lett, s aki 1833-ban Színház-szépítő Egyesületet alapított. Vissza