Fülszöveg
HUNFALVY JÁNOS (1820-1888) nevezte először „gyönyörű magyar tengerkének" a Balatont, amikor -Trianon előtt - még Adriánk is volt. Azóta a tengertói országhatárok választanak el, és a jelző is jócskán meg- i kopott.
A Balaton ma örömeink jelképe, és számos keserűségünk metaforája. Jó volna, ha érte való aggódá- _ sunk eredményre vezetne: tulajdonunkként ismer-nénk, óvnánk, becsülnénk és szeretnénk. ^
A kötetben található írások mindenekelőtt ezt a kötődést szeretnék erősíteni. Nem tudósi igényből, nem szakemberi szándékból születtek. De összefűzi ólcet a szerző személye és a tanúságtétel igénye, a személyes érintettség.
Aki e könyvet írta, annak szülőföldje a Balaton. Csak elfogultan és elfogódottan tud róla beszélni, mert a szülőföld mellé egy „ügyet", életre szóló témát is kapott. Adósságából törleszthetne valamit, ha az írások az olvasót is a tóért való aggódás és az iránta való szeretet áramkörébe vonnák.
TÜSKÉS TIBOR Balatonszántódon született, 1930-ban. író, kritikus,...
Tovább
Fülszöveg
HUNFALVY JÁNOS (1820-1888) nevezte először „gyönyörű magyar tengerkének" a Balatont, amikor -Trianon előtt - még Adriánk is volt. Azóta a tengertói országhatárok választanak el, és a jelző is jócskán meg- i kopott.
A Balaton ma örömeink jelképe, és számos keserűségünk metaforája. Jó volna, ha érte való aggódá- _ sunk eredményre vezetne: tulajdonunkként ismer-nénk, óvnánk, becsülnénk és szeretnénk. ^
A kötetben található írások mindenekelőtt ezt a kötődést szeretnék erősíteni. Nem tudósi igényből, nem szakemberi szándékból születtek. De összefűzi ólcet a szerző személye és a tanúságtétel igénye, a személyes érintettség.
Aki e könyvet írta, annak szülőföldje a Balaton. Csak elfogultan és elfogódottan tud róla beszélni, mert a szülőföld mellé egy „ügyet", életre szóló témát is kapott. Adósságából törleszthetne valamit, ha az írások az olvasót is a tóért való aggódás és az iránta való szeretet áramkörébe vonnák.
TÜSKÉS TIBOR Balatonszántódon született, 1930-ban. író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő. Könyvet írt a huszadik század számos jelentős magyar alkotójáról, Csorba Győzőről, Fülep Lajosról, Illyés Gyuláról, Kodolányi Jánosról, Martyn Ferencről, Nagy Lászlóról, Pilinszky Jánosról, Rónay Györgyről, Takáts Gyuláról, Weöres Sándorról. Számos munkája a környezet és az ember kapcsolatát vizsgálja (Nagyváros születik, Vidéken élni. Zalamente, Somogyország, A nyugati kapu. Utak Európába, Szülőföldem, a Dunántúl). Irodalmi tanulmányait Pannóniai változatok, Mérték és mű, Triptichon, Becsöngettek címmel gyűjtötte kötetbe. Irodalmi munkásságáért 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki.
Vissza