Gyöngyöspata 2011.

Előszó

Részlet a könyvből:
A TANULMÁNY CÉLJA
Tanulmányunkban a magyarországi szélsőjobboldali mozgósítás által felerősített interetnikus konfliktusok előzményeit, okait és következményeit igyekszünk feltárni, egyetlen esetre, a gyöngyöspatai konfliktusra fókuszálva. Határozott szándékunk a gyöngyöspatai eset kétségtelenül meghatározó etnikai jellegét nem önmagában szemlélni, hanem tágabb, lokális és országos, sőt azon is túlmutató politikai és társadalmi folyamatok összefüggésében értelmezni. A politikai jelenségek közül különös hangsúlyt fektetünk a szélsőjobboldali pártok és szervezetek társadalmi beágyazódásának megértésére. Ennek vonatkozásában elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kisebbségellenes politika miként jut olyan széles körű társadalmi támogatottsághoz, amelynek révén képessé válik a hatalomváltás kikényszerítésére és a társadalmi viszonyok átrendezésére települési szinten. A gyöngyöspatai „forró tavasz" eseményeinek jobb megértése érdekében azokhoz nemcsak „felülről", hanem „alulról", a helyi társadalmi viszonyok felől is közelítünk. Itt mindenekelőtt azt vizsgáljuk, hogy az etnikai együttélésnek melyek azok a jellemzői, amelyek az állampolgárok politikai radikalizálódásának táptalajává tudnak válni; másodsorban pedig azt, hogy a szélsőjobboldali politikai alternatíva hatalomra jutása miképp befolyásolja a többségi-kisebbségi viszony alakulását a településen. Elemzésünk során kísérletet teszünk Gyöngyöspata sajátos és tipikus vonásainak meghatározására, valamint egy sokszor feltett, azonban nehezen megválaszolható kérdés körüljárására: megismétlődhet-e a gyöngyöspatai konfliktus más magyarországi településen?
A TANULMÁNY HÁTTERE ÉS MÓDSZEREI
Tanulmányunk megírását a 2011. május közepétől a településen vizsgálódó társadalomkutató páros munkája tette lehetővé. Gyöngyöspatai jelenlétüket az indokolta, hogy úgy érzékelték: a településen kialakult viszonyok sürgetik az alaposabb, segítő szándékú megismerést. Munkájukat kezdetben akciókutatásként határozták meg, vagyis a kutatói munkát tágabb társadalmi cél szolgálatába állították. A mediátori munkát vezető Partners Hungary Alapítvány munka-társaival karöltve a település vezetőit arról kísérelték meg meggyőzni, hogy külső segítség mellett zajló tárgyalásos folyamatban, a kisebbségi és többségi lakosság párbeszédre törekvő szereplőinek mozgósításával kíséreljenek meg az együttélés problémáira megoldást találni. Ezt a folyamatot a kutatópáros a roma és a nem roma lakosok véleményeinek és sérelmeinek feltárásával és értelmezésével kívánta elősegíteni. A Partners Hungary Alapítvány elképzelései szerint e helyzetkép alapján indulhatott volna a - feszültségek enyhítésére és közös megoldások kidolgozására irányuló párbeszéd. A mediációs kísérlet végül azért bukott meg, mert időközben kiderült: a többségi oldalon hiányzik az elköteleződés a konfliktus párbeszéden alapuló kezelése iránt. A helyi elitben addigra egyértelműen többségbe kerültek az erőfölény kihasználására épülő megoldások hívei, az egyoldalú fellépést elutasító közéleti szereplők pedig háttérbe vonultak. Vissza