Gyöngyösi Kalendárium 1993

Előszó

"Gyöngyös város szép helyen van,
Három csillag felette van,
Én is onnan való vagyok,
Ahol az a csillag ragyog, haj."
(Népdal)
Köszöntjük az Olvasót - csendes örömmel és őszinte tisztelettel.
Örömmel, mert a Gyöngyösi Kalendárium a város polgárainak és szervezeteinek áldozatvállalása folytán - egyéves kényszerszünet után - újra megjelenhetett. Ennek a nevezetes kiadványnak 1909-től 14-ig hat, 1936-tól 39-ig három, 1990-91-ben pedig két évfolyama látott napvilágot. A mostani, a tizenkettedik kötet az 1993-as esztendő kalendáriuma.
Az első számokat egykor még az áldott emlékű Stiller János és Pásztor József főgimnáziumi tanárok szerkesztették a Hanisz Imre Közművelődési Egyesület támogatásával. A két világháború között a Gyöngyösi Öregdiákok Szövetsége patronálta a kiadást, utóbb a Bajza József Kulturális és Hagyományőrző Egyesület indította újra a Prés Szerkesztőségének segítségével, míg a mostani évfolyam megjelentetését pedig teljes egészében a Prés Alapítvány vállalta magára.
Különös tisztelettel pedig azért köszöntjük az Olvasót, mert érdeklődése egyben biztatás, ösztönzés is az alkotók számára: lássuk, honnan jöttünk és hol tartunk és hová igyekszünk, milyen helyi hagyományaink, tárgyi és szellemi, emberi értékeink vannak, kiknek kell törlesztenünk azért a jussért, amit kaptunk, és mi, maiak, mit tudunk majd átörökíteni az utódokra... Izgalmas és őszinte feleletre váró kérdések ezek a változó időben.
A kalendáriumnak voltaképpen az a rendeltetése, hogy a szokásos naptári rész mellett a környék életének ha nem is a teljességét, de legalább részben összerakható mozaikjait adja: tudósítson az előttünk járókról, a helyi irodalmi és egyéb művészeti értékekről, napjaink krónikájáról, a gyöngyösi adattárról és persze "mindenfélé"-ről, ami csak fontos és tanulságos lehet számunkra.
Emlékeztetés, tájékoztatás, szórakoztatás - ez jellemzi az itteni írásokat, és az önvizsgálat, szembenézés is önmagunkkal. így lehet a városismeret forrása a városszeretetnek. A helyi értékekkel, a jelen tennivalóival és a jövő alakításával foglalkozni, mint valamikor a reformkorban, ma újra a szűkebb és a tágabb haza építésének,, a szolgálatvállalásnak a kérdése. Amíg közös gondjainkhoz hűek maradunk, önmagunkhoz maradunk hűek. Általuk pedig azt ápoljuk, ami összeköt bennünket...
Köszönet mindazoknak, akik a kalendárium megjelentetése érdekében áldozatot hoztak. Biztosak lehetnek: nemes cél érdekében cselekedtek. Szívből kívánom, hogy Olvasói forgassák haszonnal ezt a róluk és nekik szóló kiadványt!
1992 utolsó heteit, napjait éljük... Isten veled te sok gondot, de nem kevés eredményt is hozó esztendő, - egyben boldog új évet, Gyöngyös városa, több örömet, békességet és jó egészséget 1993-ban, Kedves Otthoniak!
Budapest, 1992. novemberében
Dr. Fülöp Lajos Vissza