Gyöngyös - Műemlékek

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Mátra hegység lábánál, az Alföld északi szélén található Gyöngyös. A kedvező földrajzi helyzet - a hegyvidék és a síkság találkozása - magyarázza, hogy a város környéke ősidők óta lakott volt, határában bronzkori, szkíta, kora vaskori leleteket találtak.
A város története: az Aba nembeli Csobánka-ág kora
A honfoglalás után a Mátraalját az Abák szállták meg: Anonymus szerint Árpád vezér e nemzetség őseinek, Ednek és Edömérnek ajándékozta a területet. A XIII. századtól a nemzetségből kiváló ágak birtokai egymás mellett helyezkedtek el Mátraalján.
Gyöngyös neve 1261-ben bukkan fel először írott forrásokban, a mai város szomszédságában levő Gyöngyöspüspöki község nevének előtagjaként (Gungus). A név feltehetően a vízparton élő fák fagyöngyéből származik. Előbb a patakot nevezték így és ennek nyomán nyerte a település a Gyöngyös nevet. Az 1261-es oklevél szerint Gyöngyöspüspökit Szent László király adományozta az egri püspöknek. Gyöngyös falu és környéke az Aba nemzetség Csobánka-ágának birtokában volt a XIII. században, már az 1270-es években gyorsan fejlődő település. Növekedését Csobánka két fiának, Jánosnak és Péternek 1274-75 tájára tehető osztozása még inkább elősegíthette. 1275-ben Jánost Gyöngyösinek nevezik, és minden bizonnyal a települést tette birtokai központjául, feltehetően itt is lakott. (Későbbi lakhelye, a benei vár ekkor még nem állott, valószínűleg ekkor építették.)" Vissza