Előszó
Nem a magyar falu, vagy puszta, mégcsak nem is valami vidéki város, hanem Budapest szülöttje vagyok és az iskoláim is itt jártam. Az első igazi találkozásom a magyar faluval, negyedik gimnazista...
Tovább
Előszó
Nem a magyar falu, vagy puszta, mégcsak nem is valami vidéki város, hanem Budapest szülöttje vagyok és az iskoláim is itt jártam. Az első igazi találkozásom a magyar faluval, negyedik gimnazista koromban történt. A nyári vakáción, két osztálytársammal, Csányi Lacival és Horváth Pistával elhatároztuk, hogy körülgyalogoljuk a Balatont. Hogy mért éppen a gyaloglást választottuk ? A válasz igen egyszerű: a vasút nagyon drága volt, kerékpárunk nem volt és fiatal, jólmenős lábaink bírták nagyszerűen a gyaloglást. Hátunkon hordtuk a hátizsákban az útravalót és mivel arra hamarosan rájöttünk, hogy közvetlen a Balaton partján a fürdőhelyeken nem találunk sem szénaboglyát, sem alvásra alkalmas pajtát, így hát egy kicsit „lekerültünk" a műútról, A pásztoremberekkel így kerültem először közvetlen összeköttetésbe és ezen a két hónapos gyaloglás alatt nemcsak, hogy sokat tapasztaltam, hanem valami vonzódás ébredt fel bennem, a magyar falu és a népe után. A következő évre már úgy készítettem elő a nyári vakációt, hogy a híres és népszerű fürdőhelyeket egészen kihagyva, az elhagyott és nem igen látogatott veszprémi, somogyi és zalai vidéket kerestük fel, de ekkor már kölcsönvett, szabadonfutó kerékpárokon. A nyári tapasztalataimról az iskolában beszámoltam a következő évben. Vitéz Somogyi Ferenc magyar tanárom és az önképzőkör elnöke, könyveket adott és sokban segítségemre volt, a magyar táj- és emberismeret szerzésben. Ettől kezdve, amikor csak tehettem, jártam a vidéket, beszélgettem az emberekkel és mint a méh, gyűjtöttem mindent. Meséket, nótákat, régi históriákat és történeti emlékeket. Sokszor olyan eredetinek vélt történeteket találtam, amelyekről később kiderült, hogy a városból, ponyvafüzetekkel került a vidékre, de sokszor értékes eredeti, magyar gyöngyszemeket találtam.
Az egyetemi évek alatt, sikerült egy szórványvidék adatgyűjtésében részt vennem, aztán az ifjúsági, nyári falulátogatások és kutatások mind jobban és jobban közelebb vittek a magyar vidékhez.
Cegléden voltam huszár, Nyíregyházán a híres kaszárnyában iskolán, a vén pápai huszárlaktanyában géppuskás tanfolyamon, Szentesen lovasversenyen, Örkényben lőkiképzésen. És így tovább. Minden évben nagygyakorlat az ország különböző részén.
Vissza