Gyomai, endrődi, környékbeli események 1956 (dedikált példány)

Előszó

A levert forradalom történelmi sodrása a megtorlás, olyan, mint az árvíz, mindent ellep. Iszappal, szennyel betakar, városi toronyházat, alföldi tanyát.
Az olvasót arra kérem, nézzük meg együtt, mi történt Budapesttől 180 kilométerre, Délkelet-Magyarországon, az Alföldön 1956-ban és szorosan azután.
A forradalom, 1956. október 23-a hulláma október végére érkezett Gyomára. 27-én a járási Hazafias Népfront a következő napra a piactérre nagygyűlést hívott össze. A helyi kommunista párt titkára lépést tartott az eseménnyel, ő maga javasolta, hogy a rendkívüli helyzet miatt a község nyugalmának, rendjének biztosítására köztiszteletben álló személyekből szükséges létrehozni a Forradalmi Tanácsot. A Hazafias Népfront és a párt által előkészített nagygyűlés irányítása szinte azonnal kicsúszott az előkészítők kezéből.
Gyomán akkoriban három Szűcs Sándor élt. A Teherfuvarozó Vállalatnál dolgozó „Tefus" Szűcs Sándor vette át a nagygyűlés irányítását. Javaslatára 8 tagú Ideiglenes Bizottságot választottak.
Az Ideiglenes Bizottság javaslatára hangos szóval megválasztották az 52 tagú Nemzeti Bizottmányt. 17 kommunista párttag kapott benne helyet.
Jellemző a nagygyűlésen részt vevők józan ítélőképességére, az számított, ki milyen elfogadott ember a többi szemében.
Az 1957. februári rendőrségi jegyzőkönyvek szerint az október 28-i események résztvevői a következőképpen emlékeztek vissza:
Október 28-án a piactéri nagygyűlésen jelen lévők a közeli országzászlóoszlophoz vonultak, Ott a „Tefus" Szűcs Sándor beszéde hatására a tömeg követelte az ÁVO lefegyverzését. A nagygyűlés átalakult tüntetéssé. A „szürke ház", az ÁVO épülete elé vonultak. A tömeg követelésére az ÁVO fegyvereit a járási rendőrkapitány és a kapitányság rendőrtörzsőrmestere szedte be. Vissza