Gyógyszerügyi szervezéstan II.
Részletes szervezési ismeretek/Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar egészségügy története egészen az ősmagyarok koráig nyúlik vissza. Az ősmagyarok egészségügyi kultúrája hasonló volt a többi nomád nép kultúrájához. A gyógyítást általában papok végezték,...
Tovább
Előszó
A magyar egészségügy története egészen az ősmagyarok koráig nyúlik vissza. Az ősmagyarok egészségügyi kultúrája hasonló volt a többi nomád nép kultúrájához. A gyógyítást általában papok végezték, ismertek már egyes közegészségügyi szabályokat. Több növényi gyógyszert is használtak. Az Árpádok korában szervezett egészségügyről még mindig nem lehet beszélni, bár a kolostorok mellett kórházak is épültek (pl. Pécsváradon 1007-ben). A kórházakban rendszerint gyógyszertár is működött. A kórházakban azonban igen kevéssé folyt gyógyítás, mert orvos-gyógyszerészek csak a királyok és a főurak udvarában voltak. Viszonylag korán kezdett kialakulni az egészségügy bizonyos kezdeti formája a városokban. A bányavárosokban már a XH-XHI. században létesültek kórházak és városi gyógyszertárak is. Egyes városokban már a XÜI. században kiadtak közegészségügyi jellegű rendelkezéseket (Budai törvénykönyv, 1221-ben). E rendelkezések élelmezés-egészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, továbbá említést tesznek kórházakról, lepratelepekről is, előírják, hogy a gyógyszerészeknek éjjel-nappal a lakosság rendelkezésére kell állniok. A XIII. századra esik az orvosi és gyógyszerészi gyakorlat elkülönülésének kezdete is. A későbbiek során a Dózsa-féle parasztlázadás leverése, majd a másfél évszázados török uralom hátráltatta az egészségügy fejlődését. Az állandó háborúk kísérőiként a kiütéses tífusz és a vérhas pusztítottak. Csekély fejlődést mutat ebben a korszakban a városi egészségügy. Számos észak-magyarországi és erdélyi város állandó orvost alkalmaz, akinek fő feladata a járványelhárítás, a városi közegészségügyi viszonyok javítása, de egyben köteles a szegény betegek gyógyítását is ellátni. A XVI. században néhány városi gyógyszertár is létesült. A városok szívesen állítottak fel gyógyszertárakat, mert az igen jövedelmező volt. A mohácsi vész után 1541-től az ország 3 részre szakadt: királyi Magyarország (Habsburg Birodalom része), erdélyi fejedelemség és a törökök által elfoglalt terület. A Habsburg Monarchia egészségügyi törvényeit így nálunk is kihirdették, érvényben voltak, megvalósulásukra azonban az ország speciális politikai helyzeténél fogva nem kerülhetett sor, csak nyomokban. E törvények így inkább csak elvi jelentőségűek, mivel a gyakorlatban kevéssé érvényesültek.
Vissza
Tartalom
I. AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZERVEZETE
1. Történelmi áttekintés 12
2. Az Egészségügyi Törvény (1972. II. tv.) 16
3. Népjóléti Minisztérium 22
4. Országos feladatokat ellátó, a Népjóléti Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények 26
4.1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és vezető intézményei 26
4.2 Gyógyító-megelőző ellátás vezető intézményei és országos gyógyintézetek 32
4.3 Gyógyszerügy, gyógyszerellátás fontosabb intézményei, vállalatai 34
5. Országos feladatokat ellátó és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó egészségügyi oktatási intézmények 36
5.1 Orvostudományi egyetemek 36
5.2 Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem 38
5.3 Egészségügyi főiskolai szakok 39
5.4 Egészségügyi szakképzés és szakiskolák 39
6. Területi egészségügyi szervek, intézmények 40
6.1 Megyei (fővárosi) helyhatósági önkormányzatok egészségügyi osztályai, ügyosztályai 40
6.2 Városi, kerületi és községi egészségügyi alapellátás szervei, intézményei 45
II. A GYÓGYSZERELLÁTÁS ÉS SZERVEZETE
I. A gyógyszerrendelés és expediálás (gyógyszerkiadás) fogalma és általános rendelkezései 50
1.1 A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatása 50
1.2 Társadalombiztosítási támogatás ellenőrzése 52
2. A gyógyszerrendelés és expediálás (gyógyszerkiadás) általános szabályai 52
2.1 Egyes gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalával és gyógyszertárból történő kiadásával kapcsolatos általános rendelkezések 53
3. A gyógyszerek rendelése és kiadása [18/1991. (XL 5.) NM rendelete, a 19/1992. (VII. 23.) NM módosított a 4/1993. (EL 2.) NM kiegészítő rendelete az 5/1994. (III. 18.) NM módosított rendelet alapján] 54
3.1 Orvosi vények típusai, alaki kellékei 55
3.2 Használatos orvosi bélyegzők szabályai 56
3.3 A vények kiállításának és expediálásának (gyógyszerkiadásának) szabályai 56
3.4 A gyógyszerek térítésmentességének szabályai 58
4. Betegellátás keretében rendelhető gyógyszerek csoportjai és expediálási szabályai 60
4.1 Járóbeteg-ellátás keretében 60
4.2 Fekvőbeteg-ellátás keretében (külön jogszabály alapján) 61
5. Kábítószerek rendelése és expediálása 63
5.1 Kábítószerek rendelésének szabályai 64
5.2 Kábítószer expediálásának szabályai 66
5.3 A közforgalmú gyógyszertáraknak kábítószerekkel való ellátása; a közforgalmú gyógyszertárakban a kábítószerek nyilvántartása és elszámolása 67
5.4 Gyógyintézetek kábítószerekkel való ellátása; gyógyintézetekben a kábítószerek nyilvántartása, kezelése és elszámolása 69
5.5 Kábítószerek selejtezése és megsemmisítése 70
5.6 Zárórendelkezések 70
5.7 Pszichotrop gyógyszerek rendelése, expediálása és nyilvántartása 71
5.8 A 18/1991. (XI. 5.) NM rendelet 1. sz. melléklete alapján kiemelt gyógyszerek (ún. testépítő) rendelése, expediálása és nyilvántartása 71
6. Gyógyszerellátás szervezete 72
6.1 A közforgalmú gyógyszertár létesítése 72
6.2 A fiókgyógyszertár létesítése 73
6.3 Az intézeti gyógyszertár létesítése és működtetése 73
6.4 Kézigyógyszertár létesítése és működtetése 74
7. Közforgalmú gyógyszertárak munkájának szervezése 74
7.1 Tárgyi feltételek 74
7.2 Személyi feltételek 80
7.3 A közforgalmú gyógyszertárak munkafolyamatainak szervezése 84
7.4 A közforgalmú gyógyszertárak szakmai-ügyviteli munkái 87
7.5 Anyagi felelősség, a tulajdon védelme és ellenőrzése az eszközök leltározásával 94
8. Az intézeti gyógyszertárak munkájának szervezése 98
8.1 Tárgyi feltételek 98
8.2 Az intézeti gyógyszertárak munkájának személyi feltételei 101
8.3 Intézeti gyógyszertárak működésére vonatkozó fontosabb rendelkezések 102
III. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
1. A társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése Magyarországon 112
1.1 Bányatársládák 112
1.2 Önsegélyezés, munkásbiztosítás 112
1.3 A kötelező biztosítás kiterjesztése hazánkban 113
2. A társadalombiztosítás alapelvei 115
3. A társadalombiztosítási reform főbb elemei, irányai napjainkban 115
4. A társadalombiztosítási rendszerek nemzetközi áttekintése 116
4.1 Magánbiztosítás (ahol nincs kötelező biztosítás!) 116
4.2 Társadalombiztosítási rendszerek 117
4.3 Kiegészítő rendszerek 118
5. A magyar gyógyszerár és támogatási rendszer 119
5.1 A gyógyszerek ára 119
5.2 Gyógyszerár-támogatási rendszer 121
5.3 A társadalombiztosítás gyógyszerkiadásait befolyásoló tényezők 123
5.4 A gyógyszerfelhasználás ellenőrzési rendszere 124
IV. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS SZERVEZETE
1. Az állategészségügy főbb feladatai 129
2. Az állategészségügy szervezete 130
3. Az állategészségügy legfontosabb intézményei 131
4. Az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának fontosabb szabályai 132
V. A MAGYAR GYÓGYSZERIPAR ÉS SZERVEZETE 136
VI. AZ EGÉSZSÉGÜGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEI
1. Egészségügyi Világszervezet 142
2. Kábítószer Bizottság 145
3. Nemzetközi Vöröskereszt 146
4. A Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FEP) 147
5. Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége: IPSF (International Pharmacy Students Federation) 150
6. EuroPharm Forum (The European Forum of Pharmaceutical Associations and WHO) 151
7. Eufeps (European Federation for Pharmaceutical Sciences) 152
VII. A GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉS FELADATAI
1. Gyógyszerkutatás 154
1.1 A gyógyszerkutatás munkafolyamatai és felosztása 155
1.2 A gyógyszerkutatás szervezeti és intézményi rendszere 159
2. Gyógyszerregisztrálás és -standardizálás 161
2.1 A magyar gyógyszerstandardizálás és -regisztrálás története 162
2.2 A hazai törzskönyvezés gyakorlata 163
2.3 A gyógyszerkönyvek szerepe 167
2.4 Az OGYI-határozatok szerepe 168
2.5 A Formuláé Normales szerepe 169
3. Gyógyszerkészítés 170
3.1 A gyógyszerkészítés irányelvei és módozatai 170
4. Minőségbiztosítás. Gyógyszerellenőrzés 177
4.1 Minőségügy 178
4.2 A Gyógyszerkönyv szerepe a gyógyszer-ellenőrzésben 181
4.3 A gyógyszer-ellenőrzés rendszere Magyarországon 182
5. Gyógyszer-nagykereskedelem 188
6. Gyógyszerraktározás, -tárolás 190
6.1 A gyógyszertárolás általános irányelvei 190
6.2 Raktározási körülmények 191
6.3 A gyógyszerraktárak feladatai 193
6.4 Gyógyszertárak feladatai 197
7. Gyógyszerexport, -import, magyar gyógyszer-külkereskedelem 197
8. Gyógyszerismertetés 199
8.1 A gyógyszerismertetés irányítása és szervezése 200
8.2 A gyógyszertárak szerepe a gyógyszerismertetésben 202
8.3 Gyógyszerismertetés külföldön 202
8.4 A külkereskedelmi gyógyszerismertetés fő szakaszai 203
8.5 A külkereskedelmi gyógyszerismertetés módszerei 206
9. Egészségügyi felvilágosítás - egészségnevelés 209
9.1 Az egészségnevelési tevékenység feladata, célja és szervezeti felépítése 209
9.2 Az egészség megőrzésének lehetőségei, egészség-betegség fogalma 211
9.3 Orvos-beteg együttműködést befolyásoló tényezők 212
9.4 A „gyógyszerész-beteg" kapcsolat, a gyógyszerész egészségnevelési tevékenysége 214
9.5 Az egészségnevelési feladatokban alkalmazható módszerek, eszközök kidolgozása, felhasználása 217