1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyógyszerügyi szervezéstan I-II.

Általános elméleti ismeretek/Gyógyszertári munkaszervezés, a gyógyszerészi rendtartás jogszabályai

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 406 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 23 fekete-fehér ábrával illusztrálva. A könyvek 160 példányban jelentek meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gyógyszer felhasználásának célját, rendeltetését figyelembe véve természettudományos-biológiai kategória (materia), amely a materia medica széleskörű fejlődése és a gyógyszerterápia, a... Tovább

Előszó

A gyógyszer felhasználásának célját, rendeltetését figyelembe véve természettudományos-biológiai kategória (materia), amely a materia medica széleskörű fejlődése és a gyógyszerterápia, a gyógyszeralkalmazás egyre növekvő elterjedése következtében lényeges társadalmi tényezővé is vált. A gyógyszer, ill. a gyógyszerellátás és alkalmazás befolyását az egyénre és a társadalomra az alábbiakban foglalom össze:
A gyógyszer befolyásolja:
- az emberi szervezet kialakulását, fejlődését,
- az ember egészségi állapotát, annak megőrzését, ill. javítását,
- az ember kóros állapotának, betegsége tüneteinek (fájdalom, láz) csökkentését,
- betegsége megszüntetését, ill. egészsége helyreállítását,
- az ember fizikai és szellemi állapotának javulását ill. csökkenését és ezzel növelheti, ill. csökkentheti a munkaképességet,
- meghosszabbíthatja az ember élettartamát,
- szabályozhatja az utódok születését és ezzel a népszaporulat alakulását,
- alkalmat adhat az ember egészségének megrontására, életének megszüntetésére (suicidium).
A gyógyszerellátás és alkalmazás társadalmi befolyása:
- elősegíti az egészséges társadalom kialakulását,
- védi a betegségektől a társadalom egészségét,
- csökkenti a morbiditást és a mortalitást ,
- javítja a lakosság fizikai-szellemi állapotát,
- segíti a népesség alakulását: növekedését, vagy csökkenését,
- az életkor meghosszabbodásával biztosítja a társadalom emberi alkotómunkájának időtartamát és eredményességét,
- eszköze az állampolgárok részére biztosított szociális juttatásnak,
- az állatgyógyászati gyógyszerek alkalmazásával elősegíti egészséges állatállomány kialakulását, s ezzel a lakosság jobb élelmezését,
- más országok gyógyszerellátását szolgáló gyógyszerexporttal jelentősen hozzájárul a népgazdaság devizaalapjának képzéséhez, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyához.
Mindezek a tényezők meghatározólag hatottak és hatnak a gyógyszerügy, gyógyszerellátás, a gyógyszerészet szervezésére és vezetésére. Ennek felismerése vezetett 30 éve, 1954-ben a "Gyógyszerügyi szervezéstan" egyetemi diszciplína bevezetésére, oktatására, a tárgyból való beszámolási kötelezettségre. Az eltelt idő alatt a tantárgy szemléletében, tananyagában sokat változott, a most közreadott kézirat nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi fejlődést is összefoglalja. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
BEVEZETÉS 9
I. SZERVEZÉS-VEZETÉS ELMÉLET 10
1. A szervezéstudomány kialakulása 11
2. A szervezés-vezetés elmélet alapjai 15
3. A szervezés-vezetés 17
4. A szervezés-vezetési tevékenység összessége 19
5. A szervezéstudomány felosztása 20
II. A GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉSTUDOMÁNY, A TÁRSADALOMGYÓGYSZERÉSZET TÁRGYKÖRE 22
1. A tárgykör hazai kialakulása, fejlődése és fogalma 22
2. A tárgykör helyzete egyes országokban 26
3. A gyógyszerügyi szervezés tudományos alapjai 28
A gyógyszerügyi szervezés, mint tudományág tárgya és feladata 29
A tárgykör elméletének logikai alapjai és felépítése 29
A tárgykörrel kapcsolatos tudományos tevékenységek módszertana 32
A gyógyszerügyi szervezéstudomány helye és más tudományokkal való kapcsolata 33
A gyógyszerügyi szervezés- és egészségügyi szervezéstudomány kapcsolata 36
A tárgykörhöz tartozó fogalmak meghatározása és a helyes terminológia kialakítása 38
III. A MATERIA MEDICA, FEJLŐDÉSE 42
1. Gyógyszerek és gyógyítás az ókori népeknél 42
2. Hippokrátésztől a XVII. századig 44
3. Az anatómiai-morfológiai szemlélet kialakulása 46
4. A bakteriológiai szemlélet kialakulása 47
5. Az élettani-funkcionális szemlélet kialakulása 49
IV. A GYÓGYSZERREL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ÉS INTÉZMÉNYEK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE 53
1. Az orvosi és gyógyszerészt tevékenység differenciálódása 53
2. A gyógyszertárak kialakulása 53
3. Az egyetemi gyógyszerészképzés bevezetése 54
4. A gyógyszerkönyvek kiadása 55
5. Hatályos jogszabályok alkotása 56
6. A gyógyszergyárak kifejlődése 57
7. Az állami gyógyszerellátás kialakulása 59
8. Gyógyszerkutató,-ellenőrző és egyéb intézetek felállítása 61
9. A gyógyszerügy jelentőségének növekedése 61
V. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZERVEZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYÓGYSZERELLÁTÁSRA 62
1. A magyar egészségügy története 62
2. A szocialista egészségügy alapelvei 65
3. Az egészségügyi törvény 69
4. Az Egészségügyi Minisztérium 74
5. Országos feladatokat ellátó egészségügyi szervek, intézmények 78
A) Oktatási intézmények 78
B) Gyógyító-megelőző ellátás vezető intézményei és országos gyógyintézetek 79
C) A közegészségügy-járványügy vezető intézményei 81
D) A gyógyszerügy, gyógyszerellátás vezető intézményei, vállalatai 83
6. Területi egészségügyi szervek, intézmények 84
A) Megyei (fővárosi) tanácsok egészségügyi osztályai 84
Megyei kórház és rendelőintézet 86
Megyei KÖJÁL 87
Megyei gyógyszertári központ 88
B) Helyi tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei 90
Körzeti orvosi rendelők, körzeti egészségügyi szolgálat 91
Üzemorvosi rendelők, üzemorvosi ellátás 92
A közforgalmú gyógyszertár 92
A kézi gyógyszertár 93
Az intézeti gyógyszertár 93
VI. AZ EGÉSZSÉGÜGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEI 95
1. Egészségügyi Világszervezet 95
2. Kábítószer Bizottság 97
3. Vöröskereszt 98
4. Szocialista országok egészségügyi együttműködése 99
5. Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség 99
VII. A MAGYAR ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS SZERVEZETE 102
1. Az állategészségügy főbb feladatai 102
2. Az állategészségügy legfontosabb intézményei 104
VIII. A MAGYAR GYÓGYSZERIPAR ÉS SZERVEZETE 106
IX. A GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉS FELADATAI 110
1. A gyógyszerkutatás 110
A) A gyógyszerkutatás munkafolyamatai és felosztása 112
B) A gyógyszerkutatás szervei 115
2. Gyógyszerregisztrálás és standardizálás 117
A) A gyógyszerkönyvek szerepe 117
B) Az OGYI határozatok szerepe 119
C) A Formulae Normales szerepe 120
D) A törzskönyvezés szerepe 120
E) Törzskönyvi törlés 127
3. Gyógyszerkészítés 129
A) Nagyüzemi gyógyszergyártás 130
B) Középüzemi gyógyszerkészítés 133
C) Gyógyszertári gyógyszerkészítés 134
4. Gyógyszerellenőrzés 136
A gyógyszerkönyv szerepe a gyógyszerellenőrzésben 137
A gyógyszerellenőrzés rendszere 139
A) Törzskönyvezett készítmények ellenőrzése 139
B) Gyógyszeralapanyagok ellenőrzése 143
C) Növényi és állati eredetű drogok ellenőrzése 146
D) Galenusi készítmények ellenőrzése 147
E) Recepturai és egyéb gyógyszertári készítmények ellenőrzése 148
F) Egyes gyógyszerek évenkénti ellenőrzése 150
5. Gyógyszerraktározás, tárolás 151
A gyógyszertárolás általános irányelvei 151
A) A gyógyszerraktárak feladatai 153
B) A gyógyszertárak feladatai 154
6. Gyógyszergazdálkodás 154
A) A gyógyszerszükséglet tervezése 155
B) Gyógyszerkészletek beszerzése 156
C) Gyógyszerkészletek kialakítása 158
D) Gyógyszerkészletek elosztása 165
7. Gyógyszerexport-import 165
A) Külkereskedelmi feladatok 165
B) A magyar külkereskedelem 168
8. Gyógyszerismertetés 170
A) A gyógyszerismertetés irányítása és szervezése 171
B) A gyógyszertárak szerepe a gyógyszerismertetésben 171
C) Gyógyszerismertetés külföldön 175
9. Egészségügyi felvilágosítás-egészségnevelés 175
A) Az egészségnevelés magyarországi szervezetének felépítése 176
B) A gyógyszertári hálózatban dolgozók egészségnevelő tevékenysége 181
C) Az egészségnevelési feladatokban alkalmazható módszerek, eszközök kidolgozása, felhasználása 183
10. A lakosság közvetlen gyógyszerellátása 185
11. A gyógyszerfelhasználás elemzése, gyógyszerutilizáció 186
A) A gyógyszerutilizáció fogalma, célja és jelentősége 187
B) A gyógyszerutilizációs vizsgálatok tárgya, köre, szintje és módszerei 188
ATC osztályozási rendszer 189
DDD mértékegység 192
A GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉSTANHOZ SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA 194
X. JOGI ALAPISMERETEK 194
1. A jog kialakulása és fogalma 194
2. Jogforrások 195
3. Magyar állam jogi alapismeretek 198
A) Az államhatalom legfőbb szervei 199
B) Az államigazgatás legfőbb szervei 200
C) Az államhatalom és államigazgatás területi szervei 202
D) Igazságszolgáltatási és ügyészségi szervek 203
XI. PSZICHOLÓGIAI ALAPISMERETEK 205
1. Pszichológia és emberismeret 205
A) Személyiség 205
B) Személyiségjegyek 206
2. A szociálpszichológia 207
3. A munkalélektan 207
4. A vezetés pszichológiai értelmezése 208
5. A vezetési funkciók pszichológiai Összefüggései 209
XII. GAZDASÁGI IGAZGATÁSI ALAPISMERETEK 210
1. Az állami költségvetés 210
2. A tervgazdálkodás 211
3. A gazdasági feladatok ellátásának eszközei 212
Az állóeszköz és a forgóeszköz 212
A beruházás és szanálás 213
A felújítás és karbantartás 214
4. Pénzgazdálkodás 214
5. A gazdasági egységek felosztása gazdasági működésük alapján 216
A) Költségvetési keretben működő szervek 216
B) Az állami vállalatok, trösztök, egyesülések 216
C) A szövetkezetek 220
XIII. STATISZTIKAI ALAPISMERETEK 221
1. A statisztika fogalma 221
2. A statisztikai sokaság, ismérv és adat fogalma 222
3. A statisztikai munka szakaszai 223
A) A statisztikai megfigyelés, adatgyűjtés 223
Statisztikai programkészítés 224
Adatgyűjtés, adatfelvétel 225
Adatok ellenőrzése 227
B) A statisztikai adatok feldolgozása 227
Csoportosítás 227
A feldolgozás technikája 228
Statisztikai sorok 232
Statisztikai táblák 235
Statisztikai viszonyszámok 237
A standardizálás 239
Grafikus ábrázolás 241
C) Statisztikai adatok elemzése, értelmezése és közlése 246
XIV. HÁLÓDIAGRAMOS ELJÁRÁSI ALAPISMERETEK 247
1. Ismertebb hálódiagramos eljárások 247
2. A hálódiagramos módszerek általános vonásai 249
A) A módszerek alapgondolata 249
B) Tevékenységek és események 249
3. A hálódiagram szerkesztése 250
A) A hálószerkesztés alapelvei 251
B) A hálószerkesztés gyakorlati alkalmazása 254
II. KÖTET
I. fejezet A GYÓGYSZERTÁRAK TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA 7
II. fejezet A KÖZFORGALMÚ-, KÉZI- ÉS INTÉZETI GYÓGYSZERTÁRAK FELADATAI ÉS LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 10
A) Közforgalmú gyógyszertárak 10
B) Kézi gyógyszertárak 11
C) Intézeti gyógyszertárak 11
III. fejezet KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK MUNKÁJÁNAK SZERVEZÉSE 14
Tárgyi feltételek 14
A) A gyógyszertárak építésének, korszerűsítésének általános szempontjai 14
B) A gyógyszertárak építésének Irányítása és szervezése 15
C) A gyógyszertár helyiségeivel kapcsolatos követelmények 19
D) A gyógyszertári helyiségek berendezésével kapcsolatos követelmények 24
E) A gyógyszertárak felszerelésével kapcsolatos követelmények 25
Személyi feltételek
A) Szakképzett dolgozók
B) Szakképesítés nélküli dolgozók 31
A lakosság közvetlen gyógyszerellátása 32
A) A gyógyszerrendelés és expediálás fogalma, és általános rendelkezései 32
B) A gyógyszerek térítési díja 35
C) A gyógyszerrendelés és expediálás általános alapjai 37
I. Hazai előállítású és KGST országokból beszerezhető gyógyszerek 38
II. Import gyógyszerek 40
III. Térítésmentesen rendelhető gyógyszerek 42
D) Az orvosi vény 44
E) Kábítószerek rendelésére és expediálására vonatkozó szabályok 47
I. Kábítószerek rendelésének szabályai 49
II. Kábítószerek expediálásának szabályai 51
A közforgalmú gyógyszertárak munkafolyamatainak szervezése 53
A) A gyógyszertárvezető alapvető feladatai 53
B) További feladatok 53
C) A gyógyszertári munka belső ellenőrzése 56
A közforgalmú gyógyszertárak szakmai és gazdasági ügyviteli munkái 58
A) A közforgalmú gyógyszertárak szakmai-ügyviteli munkái 59
B) A közforgalmú gyógyszertárak gazdasági-ügyviteli munkái 67
I. A gyógyszertár eszközei 67
II. Az eszközök nyilvántartása és változása 68
III. A készpénz és hitelforgalom elszámolása 70
IV. A gyógyszerforgalom elszámolása 76
V. A készletváltozási ív vezetése 81
VI. Anyagi felelősség, a társadalmi tulajdon védelme és ellenőrzése az eszközök leltározásával 85
IV. fejezet AZ INTÉZETI GYÓGYSZERTÁRAK MUNKÁJÁNAK SZERVEZÉSE 90
Tárgyi feltételek 90
Személyi feltételek 97
Az intézeti gyógyszertárak működésére vonatkozó fontosabb rendelkezések 97
A) Általános rendelkezések 97
B) A gyógyszerbeszerzés és törzskészlet kialakítása 99
C) A gyógyszerek rendelése és kiadása 99
D) Gyógyszertári anyagok nyilvántartása és elszámolása 101
E) A gyógyszerek kezelése, nyilvántartása és elszámolása a betegosztályokon 103
Az intézeti gyógyszertárak munkafolyamatainak szervezése 103
Az intézeti gyógyszertárak szakmai és gazdasági ügyviteli munkái 105
V. fejezet GYÓGYSZERTÁRI MUNKAVÉDELEM 108
1. Általános rész 108
2. Munkavédelmi szabályzat 109
3. A balesetekről általában 111
4. Tűzvédelem 112
VI. fejezet A GYÓGYSZERÉSZI RENDTARTÁS ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK 113
1972. évi II. törvény az egészségügyről 113
1. Bevezető rendelkezések 113
2. A közegészségügy és a járványügy 114
A) Általános rendelkezések 114
B) A közegészségügy területeit szabályozók 114
C) A járványügy területeit szabályozók 114
3. Gyógyító-megelőző ellátás 115
A) A gyógyító-megelőző ellátás alapelvei 115
B) A gyógyító-megelőző ellátás feladatai 115
C) A gyógyító-megelőző tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések 117
4. A gyógyszerügy 118
A) A gyógyszerellátás 118
B) Kábítószerek előállítása és forgalomba hozatala 118
C) Egyéb rendelkezések 119
5. A lakosság egészséges életmódra való nevelése 119
6. A gyógyfürdő-, és üdülésüggyel, valamint az ásványvizekkel és gyógyvizekkel kapcsolatos egészségügyi igazgatási feladatok 120
7. Az orvosi műszer és gyógyászait segédeszközellátás 120
8. A halottakkal kapcsolatos rendelkezések 121
9. A képzés, szakképzés és továbbképzés; az orvosi és gyógyszerészeti tudományok művelése, fejlesztése 121
10. Egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések 122
A) Az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenység folytatására való jogosultság feltételei 122
1. Orvost és gyógyszerészt tevékenység 122
2. Az orvosok és gyógyszerészek országos nyilvántartása 122
3. Az orvosi, ill. a gyógyszerészi tevékenység kifejtésének korlátozása 123
4. Az orvosi, ill. a gyógyszerészi tevékenység folytatásától való eltiltás, belátási képesség csökkenése miatt 124
5. Egyes orvosi és gyógyszerészt ténykedéseknek egészségügyi szakdolgozók által történő végzése 125
6. Egyéb egészségügyi képesítéshez kötött tevékenység folytatásának feltételei 126
B) Az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos egyéb rendelkezések 126
1. Az egészségügyi képesítéshez kötött tevékenységgel kapcsolatos magatartás 126
2. Az orvos, gyógyszerész és egyéb felsőfokú képesítésű dolgozó magatartása általában 126
3. Az egészségügyi szakdolgozók magatartása általában 127
4. Összeférhetetlenség 128
5. Az egészségügyi tevékenység megtagadása 128
6. A titoktartási kötelezettség 129
7. Egyéb rendelkezések 130
C) A fegyelmi felelősség 130
11. Az egészségügyi szervek 130
12. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 131
13. A társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek az egészségüggyel kapcsolatos feladata 131
14. Zárórendelkezések 132
Szakorvosi és szakgyógyszerészi képesítés
A) A 9/1978./XI. 29./ Eü.M.sz. rendelet a szakorvosi, a szakgyógyszerészi szakképesítése megszerzéséről és a képesítésről 132
B) A 9/1978/XI. 29./ Eü.M.sz. rendelet az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzéséről 133
C) A 9/1978. /XI. 29./Eü.M.sz. rendelet (szakképesítés) végrehajtásáról szóló 39/1978. /Eü.K.31./ Eü.M.sz. utasítás 138
D) A 9/1978/XI. 29./Eü.M. számú rendelet (továbbképzés) végrehajtásáról szóló 40/1978./Eü.K.31./ számú utasítás 143
1. Melléklet 144
E) A szakgyógyszerészi vizsga 145
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem