Előszó
A Magyar Gyógyszerkönyv IV. kiadásának elkészülte késleltette könyvünk ez új kiadásának megjelenését. Csak most, miután a Gyógyszerkönyv új szövege elkészült és sajtó alatt van, volt alkalmunk...
Tovább
Előszó
A Magyar Gyógyszerkönyv IV. kiadásának elkészülte késleltette könyvünk ez új kiadásának megjelenését. Csak most, miután a Gyógyszerkönyv új szövege elkészült és sajtó alatt van, volt alkalmunk anyagunkat ahhoz alkalmazni és tekintettel a már évek óta jelentkező nagy szükségletre, - hiszen hallgatóinknak már úgy szólván két-három éve nem volt tankönyve, - siettünk azt azonnal, még a Gyógyszerkönyv megjelenése előtt megjelentetni. Lehet, hogy e sietségből egy-két új szerünk ismertetésében baj lesz, különösen a hivatalos név megjelölésében, ami még esetleg változhatik: - de ez a könyvben könnyen kijavítható és nem indokolta volna az égető tankönyvszükséglettel szemben a várakozást.
Új kiadásunk készülésének e hosszú ideje lehetővé tette, hogy anyagunkat behatóan átdolgozzuk, megrostáljuk, felfrissítsük és kiegészítsük: amire különben a pharmacologia hatéves haladása is kötelezett bennünket. Úgyhogy a VIII. kiadással majdnem új könyvet nyujtunk olvasóinknak. Beosztásunk alapjában a jónak bizonyult régi maradt, de új fejezetként kellett beiktatnunk az egyre nagyobb fontosságú organotherapiás szereket és vitaminokat, valamint a vérképzésre ható szereket. Részletesebben kellett foglalkoznunk a narcosis-elmélettel és a narcotizálás újabb módjaival; a digitalis therapiával; a hydrogenion-concentratióval és ion-hatásokkal; a bélmozgások pharmacologiájávl és a diuresisben az "elővese" szerepével: a harci gázokkal és a chemotherapia hladásával. Elkerülhetetlenné lett ezáltal könyvünk terjedelmének növekedése, mint ahogy elkerülhetetlen az, hogy haladó tudományunk egyre több ismeretet kíván meg hallgatóinktól és orvosainktól. Azt hisszük, ennek dacára sem léptük túl a "tankönyv" megengedhető határait, ami hosszú éveken át jó segédkönyve marad a gyakorló orvosnak is, ha valaminek: akár elméleti, akár gyakorlati kérdésnek utána akar nézni.
Végül igyekeztünk könnyű és világos tárgyalási modorban és helyes magyarsággal írni. Hisszük, hogy ezáltal sokszor súlyos és nehéz themákat sikerült könnyen érthetővé, sőt talán élvezetessé tenni, és ebben nagy része van a fogalmazásnak és a nyelvezetnek.
Köszönetet mondunk Fenyvessy Béla tanártársunknak, ki a serumokról és oltóanyagokról szóló fejezetünket revideálni szíves volt; valamint mindama fiatal barátainknak, kik a könyv sajtó alá rendezésében segítségünkre voltak. Avval a reménnyel bocsátjuk útjára könyvünk új kiadását, hogy azt úgy hallgatóink, mint orvoscollegáink haszonnal fogják forgatni.
Vissza