Gyógyszerkémia I-II.

Tartalom

Előszó 5
Rövidítések és idegen kifejezések 7
1. A GYÓGYSZERKÉMIA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE (Dr. Töke László) 15
1.1 Bevezetés 15
1.2 A gyógyszerkémia fejlődése dióhéjban 16
1.3 A magyar gyógyszeriparról és gyógyszerkutatásról röviden 18
1.3.1 Magyarországi gyógyszerkutatás 19
1.4 A gyógyszerkutatás mai helyzete és problémái a világban 21
1.4.1 A rák 22
1.4.2 A központi idegrendszer betegségei 23
1.4.3 Fertőző betegségek 23
1.4.4 Biotechnológia 23
1.4.5 Implantátumok 24
1.4.6 A gyógyszertervezés jelentősége 24
1.5 A gyógyszerek előállítása 24
1.6 A gyógyszeres terápia kockázata, a költségek növekedése 25
2. FARMAKOKINETIKA ÉS -DINAMIKA (Dr. Magyar Kálmán) 27
2.1 A gyógyszerek hatásmódja. Receptorelmélet 27
2.1.1 A gyógyszer-receptor kapcsolat tulajdonságai 28
2.1.2 A receptorok osztályozása 30
2.1.3 A receptorelmélet kvantitatív összefüggései 31
2.1.4 Részleges agonisták és a specifikus aktivitás 33
2.1.5 A receptorkötődés direkt mérése, receptorizolálás 35
2.1.6 A receptorkötés és a gyógyszerhatás összefüggése 37
2.1.6.1 A membránpermeabilitás direkt szabályozása 38
2.1.6.2 Az intracelluláris második transzmisszió szabályozása 39
2.1.6.3 A DNS-transzkripció szabályozása 41
2.1.7 Az antagonizmus formái 41
2.1.8 Tolerancia 43
2.2 A gyógyszerek sorsa a szervezetben 44
2.2.1 A gyógyszerek felszívódása 45
2.2.1.1 A biológiai membránok felépítése, tulajdonságai 45
2.2.1.2 A gyógyszermolekulák fizikai-kémiai tulajdonságai és a pH hatása a felszívódásra 46
2.2.1.3 Gyógyszerek vándorlásának mechanizmusa a membránokon keresztül 46
2.2.1.4 A gyógyszerek felszívódása különböző helyekről 49
2.2.2 Az eloszlás törvényszerűségei 52
2.2.2.1 A gyógyszerek szelektív akkumulációja a szervekben 53
2.2.2.2 Biológiai barrierek a szervezetben 54
~ 2.2.3 A gyógyszerek fehérjekötődése 55
2.2.4 Gyógyszer-metabolizmus 56
2.2.4.1 A gyógyszer-metabolizmus I. fázisába tartozó reakciók 58
2.2.4.1.1 A mikroszomális oxidáció 58
2.2.4.1.2 Nemmikroszomális oxidációk 62
2.2.4.1.3 Redukciós átalakulások 63
2.2.4.1.4 Hidrolízis 63
2.2.4.2 A gyógyszer-metabolizmus II. fázisú metabolikus reakciói, konjugációk 64
2.2.5 A gyógyszerek kiürülése a szervezetből 67
2.2.5.1 A gyógyszerek ürítése a vesén keresztül 67
2.2.5.2 A gyógyszerek ürítése az epén keresztül 69
2.2.5.3 A gyógyszerek kiürülése a tüdőn keresztül 70
2.2.5.4 Gyógyszerek kiürülése a testnedvekkel 71
2.3 A gyógyszerhatást befolyásoló szervezeti tényezők 71
2.3.1 Életkor 71
2.3.2 Táplálkozás 72
2.3.3 Enzimindukció 72
2.3.4 Farmakogenetikai tényezők 73
2.3.5 Nemi, hormonális eltérések 74
2.3.6 Faji eltérések a metabolizmusban 74
2.3.7 Betegség 74
2.3.8 A metabolizmus gátlása 75
2.3.9 A bélflóra szerepe 75
2.3.10 Toxikus metabolitok képzése 76
2.3.11 Gyógyszerbetegség 76
2.3.12 Placebo 77
2.3.13 Gyógyszerallergia 78
2.4 A gyógyszerek hatáserősségének kvantitatív vizsgálata 79
2.4.1 Biológiai titrálás 80
2.4.2 Standard preparátum használata 81
2.4.3 Klinikai vizsgálatok 85
Irodalom 87
3. VEGYÜLETEK TERVEZÉSE SZÁMÍTÓGÉPPEL (dr. Darvas Ferenc) 88
3.1 Bevezetés 88
3.2 Kvantitatív hatás-szerkezet összefüggés-vizsgálati módszerek 91
3.2.1 Korrelációanalízisen alapuló eljárások 93
3.2.1.1 A Hansch-módszer 93
3.2.1.2 A Free-Wilson- és a Fujita-Ban-módszer 97
3.2.1.3 Hatásbecslés kevés előállított vegyület alapján 99
3.3 Molekulagrafika és konformációanalízis 101
3.3.1 Konformációanalízis 101
3.3.2 Molekulagrafika 103
3.4 Mesterséges intelligencia módszerek, szakértői programrendszerek 109
Irodalom 112
4. GYÓGYSZER-INNOVÁCIÓ (Dr. Kovács Gábor) 116
Irodalom 122
5. A KÖZPONTI IDEGRENDSZER GYÓGYSZEREI (dr. Andrási Ferenc, dr. Körösi
Jenő) 123
5.1 A központi idegrendszer működése 123
5.2 A központi idegrendszer nyugtatói 135
5.2.1 Sebészeti narkotikumok 135
5.2.1.1 Inhalációs narkotikumok 138
5.2.1.2 Injekciós narkotikumok 139
5.2.1.2.1 Barbiturátok 140
5.2.1.2.2 Szteroidok 141
5.2.1.2.3 Egyéb szerkezetek 142
5.2.2 Altatók 143
5.2.2.1 Alkoholok 146
5.2.2.1.1 Etil-alkohol 146
5.2.2.1.2 Disulfiram 147
5.2.2.1.3 Metil-alkohol 148
5.2.2.1.4 Tercier alkoholok 149
5.2.2.1.5 Glikolok 149
5.2.2.1.6 Polialkoholok 150
5.2.2.2 Aldehidek 150
5.2.2.3 Uretánok, ureidek (acilezett karbamidok) 151
5.2.2.4 Barbitursav-származékok 153
5.2.2.5 Dioxo-piperidin-származékok 157
5.2.2.6 Egyéb altatók 159
5.2.3 Antiepileptikumok 160
5.2.3.1 Barbitursav-származékok 164
5.2.3.2 Hidantoinok 164
5.2.3.3 Oxazolidonszármazékok 167
5.2.3.4 Szukcinimidek 168
5.2.3.5 Acil-karbamidok 169
5.2.3.6 Egyéb antiepileptikumok 170
5.2.4 Fájdalomcsillapítók 174
5.2.4.1 Kábító (erős hatású) fájdalomcsillapítók 176
5.2.4.1.1 Morfin és származékai 176
5.2.4.1.2 Tebain-és oripavincsoport 181
5.2.4.1.3 Morfinán-és benzomorfán-származékok 182
5.2.4.1.4 Fenil-piperidin-származékok 185
5.2.4.1.5 Fenil-propil-aminok 187
5.2.4.1.6 Egyéb (erős hatású) major fájdalomcsillapítók 191
5.2.5 Trankvillánsok 192
5.2.5.1 Minor trankvillánsok (anxiolitikumok) 193
5.2.5.1.1 Karbamátok 194
5.2.5.1.2 Benzodiazepinek [95
5.2.5.1.3 Difenil-metánok, benzhidrolok, benzilsavszármazékok 208
5.2.5.1.4 Egyéb szerkezetek 209
5.2.5.2 Major trankvillánsok 210
5.2.5.2.1 Rauwolfia alkaloidok 214
5.2.5.2.2 Fentiazinok 215
5.2.5.2.3 Butirofenonok 222
5.2.5.2.4 Egyéb szerkezetek 224
5.2.6 Központi támadáspontú izomrelaxánsok 228
5.2.7 Antiparkinsonszerek 232
5.3 A központi idegrendszer izgatói 236
5.3.1 Analeptikumok 237
5.3.2 Pszichostimulánsok 239
5.3.3 Pszichoenergetikumok 246
5.3.3.1 Monoaminooxidáz-inhibitorok 248
5.3.3.2 Triciklusos antidepresszánsok 251
5.3.4 Pszichodiszleptikumok 260
Irodalom 265
6. A VEGETATÍV IDEGRENDSZERRE HATÓ GYÓGYSZEREK
(dr. Szeghy Lajos) 267
6.1 A vegetatív idegrendszer felépítése, működése 267
6.2 Ganglionizgatók (Dr. Reiter József) 273
6.3 Ganglionbénítók 282
6.4 Paraszimpatikus izgatók (dr. Szeghy Lajos) 285
6.4.1 Direkt paraszimpatomimetikumok 285
6.4.2 Indirekt paraszimpatomimetikumok (kolinészteráz-bénítók) 286
6.4.2.1 Nitrogéntartalmú vegyületek 286
6.4.2.2 Foszforsavszármazékok 288
6.5 Paraszimpatikus bénítok (paraszimpatolitikumok) 289
6.5.1 Tropánvázas alkaloidok 290
6.5.2 Szintetikus kolinergbénítók 291
6.6 Adrenoceptor-izgatók (Dr. Reiter József) 292
6.6.1 a-Adrenoceptor-izgatók 293
6.6.2 ^-Adrenoceptor-izgatók 300
6.7 Adrenoceptor-blokkolók 308
6.7.1 Alfa-Adrenoceptor-blokkolók 308
6.7.2 Béta-Adrenoceptor-blokkolók 310
Irodalom 322
7. A HELYI ÉRZÉSTELENÍTÖK (Mártonjfyné dr. Jászay Zsuzsa) 324
7.1 Az idegmembrán szerkezete és működése 324
7.2 A helyi érzéstelenítők kémiai szerkezete és hatásmódja 327
7.3 A helyi érzéstelenítés formái 333
7.4 Farmakológiai vizsgálati módszerek 334
7.5 A helyi érzéstelenítők farmakokinetikája 335
7.6 A helyi érzéstelenítők részletes ismertetése 337
7.6.1 Bázisos észterek 338
7.6.2 Bázisos savamidok 344
7.6.3 Bázikus ketonok, éterek, uretánok és amidinek 349
7.6.4 Semleges vegyületek 351
Irodalom 352
8. MOZGATÓ VÉGKÉSZÜLÉK BÉNÍTOK (dr. Takács Kálmán) 353
8.1 A mozgató végkészülék felépítése, működése 354
8.2 Farmakológiai vizsgálati módszerek 359
8.3 A mozgató végkészülék bénítok farmakokinetikája 360
8.4 A mozgató végkészüléket bénító gyógyszerek 361
8.4.1 Membránstabilizáló izomrelaxánsok 362
8.4.2 Depolarizáló izomrelaxánsok 366
8.4.3 Szerkezet-hatás összefüggések a membránstabilizáló és depolarizáló izomrelaxánsok Koreoen 368
8.4.4 A mozgató végkészülék működését befolyásoló egyéb anyagok 369
Irodalom 370
9. A SZÍVRE HATÓ SZEREK (dr. Mátyus Péter, dr. Rablóczky György) 372
9.1 A szív és vérkeringési rendszer felépítése és működészavarainak kórtani alapja 372
9.2 Szívre ható szerek 376
9.2.1 Antianginás vegyületek 375
9.2.1.1 Nitrit-és nitrát-észterek 373
9.2.1.2 Kalciumcsatorna-gátlók 380
9.2.1.3 Béta-adrenoceptor-blokkolók 396
9.2.1.4 Egyéb antianginás hatású vegyületek 396
9.2.2 Kardiotonikumok (pozitív inotrop hatású szerek) 398
9.2.2.1 Szívglikozidok 399
9.2.2.2 Nemdigitálisz típusú pozitív inotrop hatóanyagok 404
9.2.3 Antiaritmiás szerek 417
9.2.3.1 Elektrofiziológiai alapjelenségek 418
9.2.3.2 A ritmuszavarok (aritmiák) kialakulásának mechanizmusa és az antiaritmiás
szerek 421
Irodalom 433
10. VÉRNYOMÁST SZABÁLYOZÓ GYÓGYSZEREK (dr. Mátyus Péter,
dr. Rablóczky György) 436
10.1 A vérnyomást meghatározó tényezők emberben 436
10.2 Centrális támadáspontú vegyületek 443
10.3 A vegetatív rendszeren keresztül ható vegyületek 449
10.3.1 Béta-adrenoceptor antagonisták 449
10.3.2 Alfa-adrenoceptor-antagonisták 457
10.3.3 Alfa- és béta-adrenoceptor-antagonisták 462
10.3.4 Adrenerg neuron blokkolók 463
10.3.5 Ganglionblokkoló vegyületek 466
10.4 Értágítók (vazodilatátorok) 467
10.5 A renin-angiotenzin rendszer gátlói 474
10.5.1 A renin-angiotenzin rendszer szerepe 474
10.5.2 Angiotenzin II antagonisták 477
10.5.3 Az angiotenzin-konvertáló enzim gátlói 477
10.6 Egyéb hatóanyagok 481
10.6.1 Perifériás dopaminreceptor agonisták 481
10.6.2 Fuzársav és rokon vegyületek 481
10.6.3 Muszkulotrop relaxáns hatóanyagok és a pentoxifillin 483
10.6.4 Kevert hatású alfa-adrenoceptor-antagonistak 485
Irodalom 487
11. A VÉRKÉPZŐ SZERVEKRE ÉS A VÉRRE HATÓ GYÓGYSZEREK (Dr. Bagdy
Dániel) 490
11.1 A vér biológiai szerepe 490
11.2 A vérképzésre ható vegyületek 490
11.2.1 Vassók 490
11.2.2 B12-vitamin 492
11.2.3 Folsav 493
11.3 Vérpótlók 494
11.3.1 Vérkészítmények 494
11.3.2 Polimerek 495
11.4 A hemosztázisra ható vegyületek 495
11.4.1 Vérzéscsillapítók 496
11.4.2 Alvadásgátlók - antikoagulánsok 497
11.4.2.1 Heparinok 498
11.4.2.2 Heparinoidok 500
11.4.2.3 Hirudin 500
11.4.2.4 Orális antikoagulánsok 501
11.4.3 A vérlemezkék működését gátló vegyületek (antitrombotikumok, antiplatelet
drogok) 504
11.4.4 A fibrinolízisre (trombolízisre) ható vegyületek 506
11.4.4.1 A fibrinolízist fokozó szerek 507
11.4.4.1.1 Proteolitikus enzimek 507
11.4.4.1.2 Plazminogén-aktivátorok 508
11.4.4.2 A fibrinolízist gátló vegyületek 509
Irodalom 510
12. H1- ÉS H2-RECEPTORBLOKKOLÓK (dr. Harsányi Kálmán) 511
12.1 Hisztamin 511
12.2 Allergiás reakciók és H1-receptorblokkolók 512
12.2.1 H1-Antihisztaminok 515
12.2.1.1 H1-Antihisztaminok szintézise 518
12.2.1.1.1 Tercier aminocsoportot tartalmazó alkil-halogenidek előállítása és reakciói 519
12.2.1.1.2 Speciális ketonok szintézise 522
12.2.1.1.3 Három különböző N-szubsztituenst tartalmazó tercier amin H1-antihisztaminok szintézise 528
12.2.1.1.4 Optikailag aktív vegyületek az antihisztaminok körében 531
12.3 H2-receptorblokkolók 532
12.3.1 A gyomor és működése [35] 532
12.3.2 A gyomornedv-elválasztás gyógyszeres befolyásolása [37] 536
12.3.2.1 Néhány kiemelkedő fekélyellenes szer ipari szintézise 538
Irodalom 548
13. LÉGZŐSZERVEKRE HATÓ SZEREK (dr. Szabó Gábor Tamás) 550
13.1 Az orr nyálkahártyájára ható szerek 552
13.1.1 béta-Fenil-etil-amin-származékok 553
13.1.2 Alifás etil-amin-származékok 554
13.1.3 Imidazol-származékok 555
13.2 Hörgőtágítók 556
13.2.1 Nyílt láncú aminők 557
13.2.2 Xantinszármazékok 557
13.3 Köptetőszerek 557
13.3.1 Serkentő köptetők 558
13.3.2 Nyugtató köptetők 558
13.3.3 Nyálkaoldó köptetők 558
13.4 Köhögés elleni szerek 558
13.4.1 Kábító köhögéscsillapítók 559
13.4.2 Nem kábító köhögéscsillapítók 562
13.5 A légzést serkentő szerek 563
13.5.1 A légzőközpontot közvetlenül izgató szerek 563
13.5.2 A légzőközpontot a glomus caroticumon keresztül izgató szerek 563
Irodalom 564
14. VIZELETKIVÁLASZTÁSRA HATÓ VEGYÜLETEK (dr. Schaffer Inge, Dr. Toldy
Lajos) 565
14.1 A vese működése 566
14.1.1 A vizeletképződés 566
14.1.2 A veseműködés szabályozása 571
14.1.2.1 A véráramlás szabályozása 571
14.1.2.2 A Na + -rezorpció szabályozása 571
14.1.2.3 A vízrezorpció szabályozása 574
14.2 Farmakológiai vizsgálatok 575
14.3 Diuretikumok farmakokinetikája 577
14.4 Diuretikumok 578
14.4.1 Xantin- és uracilszármazékok 579
14.4.2 Szerves higany vegyületek 581
14.4.3 Aril-oxi-ecetsavak 583
14.4.4 Szulfonamidok 585
14.4.5 Aminokarbonsavak
14.4.6 Ciklusos amidinek (triazinok, pteridinek, pirazmok, pirazolonok) 594
14.4.7 Aldoszteron-antagonisták 596
14.4.8 Akvaretikumok 599
14.4.9 Egyéb diuretikus hatású struktúrák 599
Irodalom 600
15. LÁZCSÖKKENTŐ FÁJDALOMCSILLAPÍTÓK (dr. Szilágyi Géza) 613
15.1 Anilinszármazékok 614
15.2 Pirazolonok 617
15.3 Piridopirimidinek 619
Irodalom 620
16. GYULLADÁSRA HATÓ SZEREK; NEMSZTEROID
GYULLADÁSCSÖKKENTŐK (dr. Szilágyi Géza) 621
16.1 Hatástani áttekintés 621
16.1.1 Bevezetés 621
16.1.2 Történeti áttekintés 621
16.1.3 A gyulladás modern koncepciója 622
16.1.4 A gyulladások etiológiai felosztása 623
16.1.5 A gyulladás folyamata 623
16.1.5.1 Akut gyulladás 623
16.1.5.2 Krónikus gyulladás 624
16.1.6 A gyulladás mechanizmusa 624
16.1.6.1 Farmakológiai mechanizmus 624
16.1.6.2 Biokémiai mechanizmusok 625
16.1.6.3 Celluláris mechanizmus 630
16.1.6.3.1 Fagocitózis 631
16.1.7 A gyulladás mediátorai 632
16.2 Biológiai tesztrendszerek 634
16.3 Gyógyszerhatás - nem kívánt hatások 636
16.4 Nemszteroid gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek 637
16.4.1 Gyulladáscsökkentők 637
16.4.1.1 Szalicilsav és származékai 637
16.4.12 Aril-alkánsavak 640
16.4.1.3 N-Aril-antranilsavak (fenamátok) 651
16.4.1.4 Oxikámok 654
16.4.15 Pirazolok 656
16.4.2 Antireumatikumok 658
16.4.2.1 Arany vegyületek 658
16 4.2.2 4-Amino-kinolinok 660
16.4.2.3 Szulfhidrilvegyületek 661
16.4.3 Köszvényellenes szerek 662
Irodalom 667
17. AZ IMMUNRENDSZER GYÓGYSZEREI (Dr. Schön István) 669
17.1 Az immunrendszer 669
17.1.1 Az immunrendszer működése 670
17.1.1.1 A sejtes (celluláris) immunválasz 670
17.1.1.2 A humorális immunválasz 672
17.1.1.3 Az antigén és az ellenanyag 672
17.1.1.4 Az immunválasz nem specifikus elemei 673
17.2 Az immunrendszer helye a szervezetben 673
17.3 Az immunbetegségek és a gyógyszeres immunszabályozás 674
17.3.1 Immunhiányos állapotok 674
17.3.2 Fokozott immunműködés 675
17.3.3 Szervátültetések 675
17.4 Immunstimuláló anyagok 675
17.4.1 Izoprinozin 676
17.4.2 Levamizol 676
17.4.3 Timuszhormonok 677
17.4.3.1 Timopoietinek és szplenin 677
17.4.3.2 Timopentin 678
17.4.3.3 Timulin 680
17.4.3.4 Timozin-alfa1 680
17.4.4 Egyéb immunstimuláló anyagok 681
17.4.4.1 A muramil-dipeptid (MDP) és analógjai 681
17.4.4.2 A diamino-pimelinsav származékai 682
17.4.4.3 Besztatin 683
17.4.4.4 Tuftszin 683
17.4.4.5 Makromolekulák 684
17.5 Immunszuppresszív gyógyszerek 684
17.5.1 Azatioprin 684
17.5.2 Cikloszporin 686
Irodalom 688
18. VITAMINOK (Dr. Őrsi Ferenc) 690
18.1 A vitaminok általános jellemzése 691
18.2 Zsírban oldható vitaminok 697
18.2.1 Az A-vitamin és provitaminjai 697
18.2.1.1 A-vitamin 697
18.2.1.2 Az A-vitamin előállítása 700
18.2.1.3 Az A-vitaminok provitaminjai (karotinok) 701
18.2.2 D-vitaminok 704
18.2.3 E-vitaminok 710
18.2.4 K-vitaminok 713
18.3 Vízoldható vitaminok 715
18.3.1 Bx-vitamin 716
18.3.2 B2-vitamin 719
18.3.3 Pantoténsav (B3-vitamin) 723
18.3.4 Niacinamid vagy PP-tényező (B5-vitamin) 725
18.3.5 B6-vitamin 728
18.3.6 Biotin (B7-vitamin) 731
18.3.7 p-Amino-benzoesav (PABA) 734
18.3.8 Inozit 735
18.3.9 Folsav (B10-vitamin) 736
18.3.10 B12-vitamin 737
18.3.11 B15-vitamin 740
18.3.12 C-vitamin 740
18.3.13 u-vitamin 745
18.3.14 P-vitamin (flavonoidok) 745
18.3.15 Vitaminkombinációk 747
18.4 Vitagének 749
18.4.1 Nélkülözhetetlen zsírsavak 750
18.4.2 Nélkülözhetetlen aminosavak 750
18.4.3 Kolin 751
Irodalom 752
19. PEPTID ÉS AMINOSAV-, VALAMINT AMINOSAVBÓL
LEVEZETHETŐ HORMONOK (Dr. Lőw Miklós) 753
19.1 A hormonrendszer 753
19.2 A peptidhormonok molekuláris biológiája 760
19.2.1 A peptidhormonok bioszintézise 760
19.2.2 A hormonhatás molekuláris biológiája 767
19.3 Szerkezet-hatás összefüggések a peptidhormonoknál 769
19.3.1 A hormon-receptor kölcsönhatás 769
19.3.2 A peptidhormonok konformációja 769
19.3.3 Az aminosav-sorrend és a biológiai hatás kapcsolata 776
19.4 A peptidhormonok gyógyászati felhasználása 777
19.5 Mirigyekben termelt peptidhormonok 778
19.5.1 A hipotalamo-hipofizeális rendszer hormonjai 778
19.5.1.1 A növekedést szabályozó hormonok 780
19.5.1.2 A nemi működést szabályozó peptidhormonok 782
19.5.1.3 A pajzsmirigy működését szabályozó hormonok 788
19.5.1.4 A mellékvesekéreg működését szabályozó hormonok 789
19.5.1.5 A neurohipofízis hormonjai 791
19.5.2 A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy peptidhormonjai. A kalcium- és a foszfátanyagcsere szabályozása 792
19.5.3 A hasnyálmirigy-hormonok 795
19.5.3.1 Az intermedier anyagcserét szabályozó hormonok 795
19.5.3.2 Pankreász-polipeptid 801
19.5.4 A nemi mirigyek peptidhormonjai 801
19.5.5 A mellékvesevelő peptidhormonjai 802
19.6 Szöveti peptidhormonok 802
19.6.1 A gyomor-bél rendszer peptidhormonjai 802
19.6.2 Az erekre és a keringésre ható szöveti hormonok 806
19.7 Peptidhormonok előállítása 807
19.7.1 Izolálás szervekből 807
19.7.2 Peptidhormonok biotechnológiai szintézise 808
I9 7 3 Aminosavakból kiinduló peptidszintézisek 808
19.7.3.1 Kémiai peptidszintézis 809
19 7 3 2 Peptidszintézis enzimekkel 814
19 8 Gyógyászatban használható hormonanalógok tervezése 814
19 9 Aminosav-származék és aminosavakból levezethető hormonok
19.9.1 A pajzsmirigy aminosav-származék hormonjai 817
19.9.2 A mellékvesevelő aminosavból képződő hormonjai 820
Irodalom 821
20. SZTEROIDHORMONOK (dr. Ambrus Gábor) 822
20.1 Bevezetés 822
20.2 Androgénhormonok, anabolikus és antiandrogén hatású szteroidgyógyszerek 824
20.2.1 Az androgénhormonok élettani szerepe és felfedezésük története 824
20.2.2 Az androgénhormonok bioszintézise és metabolizmusa 826
20.2.3 Az androgénhormonok hatásmechanizmusa 829
20.2.4 Androgéngyógyszerek 829
20.2.5 Anabolikus hatású gyógyszerek 830
20.2.6 Antiandrogén hatású szteroidok 833
20.2.7 Androgén és anabolikus hatású gyógyszerek ipari előállítása 834
20.2.7.1 Androsztánvázas szintézis-intermedierek előállítása természetes alapanyagokból 834
20.2.7.2 A tesztoszteron és rokon szerkezetű androgén- és anabolikus gyógyszerek
előállítása 839
20.3 Női nemi hormonok és származékaik 842
20.3.1 Ösztrogénhormonok és gyógyszerek 842
20.3.1.1 Az ösztrogénhormonok élettani szerepe és felfedezésük története 842
20.3.1.2 Az ösztrogénhormonok bioszintézise és metabolizmusa a szervezetben 843
20.3.1.3 Az ösztrogénhormonok hatásmechanizmusa 844
20.3.1.4 Ösztrogén és antiösztrogén hatású gyógyszerek 844
20.3.1.5 Ösztrogénhormonok és-gyógyszerek előállítása 846
20.3.2 Gesztagénhormonok és -gyógyszerek 850
20.3.2.1 A progeszteron felfedezése és élettani szerepe 850
20.3.2.2 Gesztagén és antigesztagén hatású szteroidszármazékok 851
20.3.2.3 Gesztagénhormonok és -gyógyszerek előállítása 854
20.3.2.3.1 A progeszteron és gesztagén hatású származékainak előállítása 854
20.3.2.3.2 A 19-nortesztoszteronnal rokon szerkezetű gesztagén hatású gyógyszerek előállítása 859
20.3.3 Fogamzásgátlás ösztrogén és gesztagén hatású szteroidszármazékokkal 864
20.4 Kortikoszteroid-hormonok és -gyógyszerek 865
20.4.1 A kortikoszteroidok felfedezése 865
20.4.2 A kortikoszteroidok bioszintézise és metabolizmusa 867
20.4.3 Mineralkortikoszteroidok 869
20.4.4 Glükokortikoszteroid-hormonok és gyulladásgátlók 870
20.4.4.1 A glükokortikoid-hormonok élettani szerepe 870
20.4.4.2 A gyulladásgátló kortikoszteroid-gyógyszerek kifejlesztése és terápiás alkalmazása 871
20.4.5 Kortikoszteroidok előállítása 875
20.4.5.1 Mineralkortikoid-hormonok szintézise 875
20.4.5.2 A glükokortikoid-hormonok és -gyógyszerek szintézise 876
Irodalom 883
21. FERTŐTLENÍTŐK (dr. Koczka István) 884
21.1 Fogalmi meghatározások 884
21.2 Bevezetés, vizsgálati módszerek 885
21.3 Fertőtlenítő típusok 887
21.3.1 Fémek és vegyületeik 887
21.3.2 Oxidálóanyagok 889
21.3.3 Halogének és vegyületeik 889
21.3.4 Karbonsavak 890
21.3.5 Szervetlen bázisok, lúgok 890
21.3.6 Alkoholok 890
21.3.7 Aldehidek 890
21.3.8 Fenol és származékai 891
21.3.9 Felületaktív vegyületek 891
21.3.10 Kinolinok 892
21.3.11 Nitro-furán-származékok 892
21.3.12 Akridinfestékek 893
21.3.13 Illóolajok 894
21.4 A fertőtlenítők hatásmódja 894
Irodalom 895
22. A PARAZITÓZISOK ELLENI GYÓGYSZEREK (dr. Gyimesi József, dr. Lengyel
Anna) 896
22.1 Az emberben élősködő paraziták 896
22.2 A protozoonózisok gyógyszerei 897
22.2.1 A malária gyógyszerei 897
22.2.1.1 A kinin és rokon alkaloidok, kinolinszármazékok 900
22.2.1.2 Amino-akridinek 905
22.2.1.3 Guanil- és pirimidin vegyületek 906
22.2.1.4 Antibiotikumok 907
22.2.1.5 Gyógyszer-kombinációk 907
22.2.1.6 Újabb antimaláriás gyógyszerek 908
22.2.2 A toxoplasmosis gyógyszerei 909
22.2.2.1 Diamino-pirimidin + szulfonamid kombináció 909
22.2.2.2 Antibiotikumok 910
22.2.3 Az amöbiázis gyógyszerei 910
22.2.3.1 8-Hidroxi-kinolinok 910
22.2.3.2 Diklór-acetamid-származékok 911
22.2.3.3 4-Amino-kinolinok 911
22.2.3.4 Az emetin és dehidroszármazéka 912
22.2.3.5 Antibiotikumok 914
22.2.3.6 Nitro-imidazol-vegyületek 914
22.2.4 A giardiázis gyógyszerei 916
22.2.4.1 Nitro-imidazol-vegyületek 916
22.2.5 A trichomoniázis gyógyszerei 916
22.2.5.1 Nitro-imidazol-vegyületek 917
22.2.6 A tripanosomiázis gyógyszerei 918
22.2.6.1 Színezékek 918
22.2.6.2 Diamidinek 919
22.2.6.3 Arzénvegyületek 919
22.2.6.4 Nitrovegyületek 920
22.2.7 A leishmaniázis gyógyszerei 921
22.3 A helmintiázisok gyógyszerei 923
22.3.1 A trematodafertőzések gyógyszerei 923
22.3.1.1 Klórozott szénhidrogének 923
22.3.1.2 Fenolok 923
22.3.1.3 Tioxantonok 924
22.3.1.4 Nitro-tiazolok 924
22.3.1.5 Szerves foszforvegyületek
22.3.1.6 Kinolin-, izokinolinszármazékok 925
22.3.2 A cestodafertőzések gyógyszerei 926
22.3.2.1 Fenolok 926
22.3.2.2 Egyéb anticestoda hatású gyógyszerek 928
22.3.3 A nematodafertőzések gyógyszerei 928
22.3.3.1 Klórozott szénhidrogének 931
22.3.3.2 Kvaterner ammóniumvegyületek 931
22.3.3.3 Piperazin és származékai 931
22.3.3.4 Suramin nátriumsója 932
22.3.3.5 Cianinfestékek 932
22.3.3.6 Benzimidazol-származékok 933
22.3.3.7 Ciklusos amidinek 935
Irodalom 937
23. GOMBAELLENES GYÓGYSZEREK (dr. Koczka István, Dr. Toldy Lajos) 938
23.1 Bevezetés 938
23.2 Régen felismert, ma is használt antimikotikumok 942
23.3 Antifungális hatású azol típusú gyógyszerek 942
23.3.1 Imidazolgyürűt tartalmazó antimikotikumok 943
23.3.2 Triazolcsoportot tartalmazó antimikotikumok 950
23.3.3 Az azol típusú antimikotikumok hatásmódja 954
23.4 Speciális kémiai szerkezetű antimikotikumok 955
23.5 Szerkezet-hatás közötti összefüggés a szintetikus antimikotikumok körében 960
23.6 Történelmi érdekességű antifungális vegyülettípusok 961
23.7 Antifungális hatású antibiotikumok (dr. Koczka István) 967
23.7.1 Polién típusú antibiotikumok 967
23.7.2 Egyéb gomba elleni antibiotikumok 970
Irodalom 973
24. BAKTÉRIUMOK ELLENI ANTIBIOTIKUMOK (dr. Bérdy János) 974
24.1 Az antibiotikumok definíciója 974
24.2 Az antibiotikum-kutatás története 975
24.3 Az antibiotikumok előállítása 978
24.4 Az antibiotikumok osztályozása 982
24.5 Az antibiotikumok felhasználása 984
24.6 Az antibiotikumok gazdasági jelentősége 986
24.7 Béta-Laktám-antibiotikumok (dr. Sztaricskai Ferenc) 986
24.7.1 Történelmi áttekintés, előzmények 986
24.7.2 Béta-Laktám-antibiotikumok elnevezése 988
24.7.3 Természetes penicillinek 991
24.7.3.1 Penicillinek kémiai reakciói 995
24.7.3.1.1 Penicillamin 995
24.7.4 Félszintetikus penicillinek 998
24.7.4.1 6-Amino-penicillánsav 998
24.7.4.2 6-Amino-penicillánsav acilezése 1000
24.7.5 Penicillin-észterek 1009
24.7.6 Penicillinek 6-a-szubsztituált származékai 1011
24.7.7 Klavulánsav 1012
24.7.8 Karbapenémvázas antibiotikumok 1013
24.7.8.1 Tienamicinek 1013
24.7.8.2 Olivánsavak 1014
24.7.9 Kefalosporinok 1015
24.7.9.1 Természetes kefalosporinok 1015
24.7.9.2 7-Amino-kefalosporánsav 1016
24.7.9.3 7-Amino-3-dezacetoxi-kefalosporánsav 1018
24.7.9.4 Félszintetikus kefalosporinok 1019
24.7.9.4.1 A 7-ACS és 7-ADCS acilezése A013
24.7.9.4.2 C-3' atomon végzett módosítások 1032
24.7.9.4.3 Módosítások a C-7 atomon 1034
24.7.9.5 1-Oxakefalosporinok 1037
24.7.9.5.1 Moxalactam (>latamoxef< ) szintézise 1037
24.7.9.6 Monociklusos béta-laktámok 1039
24.7.9.6.1 Monobaktámszintézisek 1041
24.8 Tetraciklinek (dr. Bérdy János) 1044
24.8.1 Bevezető és történeti áttekintés 1044
24.8.2 Termelő organizmusok 1044
24.8.3 Kémiai tulajdonságok 1045
24.8.4 Mikrobiológiai és klinikai tulajdonságok 1047
24.8.5 Hatásmechanizmus, hatás-szerkezet összefüggések 1049
24.8.6 Termelés (bioszintézis) 1050
24.8.7 A félszintetikus tetraciklinek előállítása 1051
24.9 Aminoglikozid-antibiotikumok 1054
24.9.1 Bevezető és történeti áttekintés 1054
24.9.2 Termelő organizmusok 1054
24.9.3 Kémiai tulajdonságok 1055
24.9.4 Mikrobiológiai és klinikai tulajdonságok 1059
24.9.5 Hatásmechanizmus, hatás-szerkezet összefüggések 1061
24.9.6 Termelés (bioszintézis) 1061
24.10 Makrolid-antibiotikumok 1062
24.10.1 Bevezető és történeti áttekintés 1062
24.10.2 Termelő organizmusok 1063
24.10.3 Kémiai tulajdonságok 1064
24.10.4 Mikrobiológiai és klinikai tulajdonságok 1067
24.10.5 Hatásmechanizmus, hatás-szerkezet összefüggések 1068
24.10.6 Termelés (bioszintézis) 1069
Irodalom 1069
25. SZINTETIKUS ANTIBAKTERIÁLIS VEGYÜLETEK 1072
25.1 Antibakteriális kinolinszármazékok (dr. Koczka István) 1072
25.1.1 Bevezetés 1078
25.1.2 A fluorokinolinok biológiai hatása 1080
25.1.3 A fluorokinolinok legfontosabb tagjainak szintézisé 1083
25.2 Szulfonamidok (Dr. Bittér István) 1083
25.2.1 Bevezetés 1086
25.2.2 Szulfonamidok farmakokinetikaja 1090
25.2.3 Szulfonamid-kombinációk 1091
25.2.4 A szulfonamidok szintézise 1095
25.3 Szulfonamid-analóg vegyület 1095
25.4 Szulfonok 1096
25.5 Mikobaktérium-ellenes szerek 1097
25.5.1 Antituberkulotikumok 1100
25 5 1 1 Antituberkulotikumok szintézisé 1100
25.5.1.2 Antituberkulotikus hatású antibiotikumok 1101
Irodalom 1103
26. ANTIVIRÁLIS GYÓGYSZEREK (dr. Szeghy Lajos) 1104
26.1 Bevezetés 1104
26.1.1 A vírusfertőzés kialakulása 1104
26.2 Antivirális vegyületek 1105
26.2.1 Vírusreplikációt gátló kemoterapeutikumok 1105
26.2.1.1 Vírustapadást, penetrációt és burokrepedést gátló vegyületek 1106
26.2.1.2 A vírus makromolekuláinak szintézisét gátló anyagok 1107
26.2.1.3 Vírusok érését és kiszabadulását gátló vegyületek 1110
26.2.2 Interferon indukálok 1110
26.3 Az antivirális vegyületek kutatási irányai 1110
Irodalom 1111
27. RÁKELLENES SZEREK (Dr. Kuszmann János) 1112
27.1 A citosztatikumok kutatásának elvi problémái 1113
27.2 A rákkutatás molekuláris biológiai alapjai 1114
27.3 A citosztatikumok támadási pontjai 1119
27.4 A citosztatikumok csoportosításának alapjai 1120
27.4.1 Antimetabolitok 1121
27.4.1.1 Folsav-antagonisták 1121
27.4.1.2 Purinantagonisták 1123
27.4.1.3 Pirimidinantagonisták 1126
27.4.1.4 Nukleozidantagonisták 1129
27.4.1.5 Aminosav-antagonisták 1132
27.4.2 Biológiai alkilezőszerek 1133
27.4.2.1 Nitrogén-mustár-származékok 1136
27.4.2.2 Foszfamid-mustár-származékok 1141
27.4.2.3 Meziloxi-etil-amino-származékok 1142
27.4.2.4 Aziridinszármazékok 1143
27.4.2.5 Metánszulfonsav-észterek 1144
27.4.2.6 1,6-Dibróm-hexitek 1146
27.4.2.7 Diepoxiszármazékok 1146
27.4.3 Vegyes hatású citosztatikumok 1147
27.4.3.1 Keresztkötést létesítő fémvegyületek 1147
27.4.3.2 Metil-hidrazin-származékok 1148
27.4.3.3 Szénsavszármazékok 1149
27.4.3.4 Spirociklusos piperazinok 1150
27.4.3.5 Antibiotikumok 1150
27.4.3.6 Növényi eredetű anyagok 1153
27.4.3.7 Hormonhatású anyagok 1154
27.5 A rákkutatás perspektívái 1155
Irodalom 1156
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 1160

Témakörök