Előszó | 5 |
A művészetek családja | 9 |
Ut pictura: poesis | 9 |
Amphion lantjátéka | 11 |
A probléma jelentősége | 13 |
Delacroix ellenvetése | 15 |
Hegel és Herzen a művészetek anyagi és szellemi realitásáról | 17 |
Az osztályozás nehézségei | 21 |
Az idő és a tér művészetei | 21 |
Plasztikus és fonetikus felosztás | 24 |
Kitérő a film esztétikai jelentőségéről | 28 |
Társas és magányos, produktív és reproduktív művészetek | 29 |
Egy "kibernetikus" művészet | 31 |
Egy sajátos embertípus | 32 |
Reprenzentatív és "prezentív" művészetek | 33 |
Thomas Mann vallomásai | 34 |
Az osztályozás alapja | 36 |
Egy "modern" rendszer | 33 |
Művészet és valóság | 40 |
Művészet és tudomány | 42 |
A művészet - mint információ | 46 |
A művészeti ágak sajátosságai | 49 |
Mi a szemlélet? | 49 |
Természeti kép - művészi kép | 55 |
A zene dilemmája | 60 |
Az affektus-elmélet és ellenzői | 61 |
Látás és hallás | 65 |
A művészeti absztrakció típusai | 74 |
A szobrászat képzőművészeti sajátossága | 76 |
A tánc és a művészetek differenciáltsága | 78 |
A pantomim titka | 80 |
A pantomimtól a színjátszásig | 81 |
Az emberábrázolás művészete | 84 |
Diderot és Sztanyiszlavszkij | 87 |
A művészetek "társulásai" | 91 |
A szó és a fogalom szerepe a művészetben | 95 |
Bremond abbé imája | 97 |
A pszichofiziológia közbeszól | 99 |
A nyelvi közlés formái | 103 |
A nyelvi közlésformák műfaji specializálódása | 110 |
Az irdalom műnemei | 112 |
Belinszkij az irodalom műnemeiről | 112 |
A műnemek - szemléleti formák absztrakciói | 117 |
A líra nyelve | 121 |
A vers "hírközlő csatornái" | 128 |
A XX. századi jövevény: a film | 132 |
Művészet-e a film? | 133 |
Cinématographe és cinéma | 135 |
A filmnyelv lehetőségei | 137 |
A némafilm vizualitása | 139 |
A hangosfilm szimbolikus jellege | 141 |
A filmművészet spacifikus anyagai | 143 |
André Bazin és a fénykép objektivitása | 146 |
A térbeli konkrétság kiteljesedése az időben | 149 |
A film a mozgás szemléletes absztrakciója | 152 |
A művészi absztrakció a különböző művészetekben | 154 |
Tárgy és tevékenység | 154 |
Utoléri-e Achilles a teknősbékát? | 158 |
Néhány szó a képzeletről | 162 |
Lessing és a Laokoon-tragédia | 164 |
Rodin példázata | 168 |
Szobrászat, festészet, grafika | 169 |
A többi művészet | 171 |
Laokoon és a film | 173 |
A feldarabolt vers és az összetört szobor | 175 |
A mesterséges téridő | 177 |
A művészet és az emberi tudattevékenység | 178 |
Partitúra, rendezőpéldány, forgatókönyv | 182 |
A forgatókönyvről | 184 |
Állapot, történés, reflexió | 187 |
Világnézet és osztályozás | 189 |
A valóság mint történés | 193 |
Ismétlődés és keletkezés | 194 |
A történés mint állapot | 196 |
A zene mint történés | 206 |
A konkrét vagy irodalmi történés | 213 |
A stílus szerepe a történés ábrázolásában | 214 |
Stílusok és művészetek | 217 |
A történés - mint konfliktus | 222 |
A konfliktusmentesség és a marxista történelemszemlélet | 224 |
Engels a történelemről és a megismerésről | 226 |
A történelmi determináció és a marxizmus | 229 |
A konfliktusok jellegéről | 231 |
A konfliktus és a szocializmus | 235 |
A műfaj vegyeskereskedése | 239 |
A műfaj-elv kettőssége | 244 |
A műfaj viszonylagossága és történeti jellege | 248 |
A műfaj mint művészi ítéletalkotás | 249 |
A műfajok alaptípusai | 252 |
Identifikáció és projekció | 254 |
A művészetek koordináta-rendszere | 256 |
A műalkotás létformái | 257 |