Rövid bevezetés a személyiségtanba | |
A pszichológia tárgya és munkamódszere | 17 |
A pszichológia tárgya | 17 |
A pszichikum szubjektív jellege | 17 |
A pszichikum mint visszatükröződés, mint az ideális | 18 |
A pszichikum mint az agy teljesítménye | 19 |
A tudat és a cselekvés egysége | 20 |
A pszichológia tárgyának összefoglaló meghatározása | 20 |
A pszichológia és a többi tudományok | 21 |
A pszichológia munkamódszere (metódusa) | 21 |
A pszichológia alapmódszerei | 22 |
A pszichológiai vizsgálat menete | 25 |
A személyiséglélektan alapjai | 28 |
Az emberi cselekvés analízise | 28 |
A cselekvést lehetővé tevő pszichofizikai funkciók | 29 |
A cselekvés során jelentkező személyi tulajdonságok | 32 |
A cselekvés morfológiai és fiziológiai alapjai | 34 |
Az endokrin rendszer | 35 |
A vegetatív idegrendszer | 36 |
A központi idegrendszer és az érzékszervek | 36 |
Hogyan működik az agy? | 39 |
Veleszületett és szezett magatartásmódok | 40 |
A magatartás vezérlésének emberi formája | 41 |
A filogenetikus fejlődés | 41 |
Az állati magatartás fejlődése | 42 |
Az ember keletkezése | 44 |
Bevezetés a pszichikai fejlődés elméletébe | |
Az általános fejlődéselmélet alapkérdései | 49 |
A dialektikus fejlődéselmélet alapkérdései | 49 |
A fejlődés mint mozgás | 49 |
A fejlődés mint az "új" keletkezése | 50 |
A fejlődés törvényei | 50 |
Néhány végkövetkeztetés | 55 |
A pszichofizikai ontogenezis alapfolyamatáról | 58 |
Az aktivitás fogalma és lényege | 58 |
A fejlődés feltételei | 61 |
A pszichofizikai fejlődés determináltsága | 61 |
Az adottságok | 63 |
Az öröklött tényezők és a környezet hatása a fejlődésre | 63 |
Mit értünk öröklött adottságon? | 64 |
Az adottságok formálhatósága | 67 |
A környezet | 68 |
A társadalom emberformáló hatása | 68 |
A nevelés jelentősége | 74 |
A gyermeki fejlődés formája és sajátossága | 79 |
Érés és tanulás | 79 |
A fejlődés mint differenciálás és centralizálás | 84 |
A szerves szférában végbemenő differenciálás és centralizálás fogalmához | 84 |
Differenciálás és centralizálás a pszichikumban | 85 |
Megjegyzések az alkat, a szerkezet fogalmához | 86 |
A differenciálódás és centralizálódás mint dialektikus folyamatok | 87 |
Gondolkodás és cselekvés | 90 |
A fejlődés szakaszai | 92 |
Gyermekpszichológia | |
A csecsemőkor | 99 |
A szülés előtti fejlődés | 99 |
Embrionálás és fatális állapot | 99 |
A főtusz szenzibitása | 100 |
Motorikusság és szenzibilitás az újszülöttnél | 101 |
Az újszülött idegrendszere | 101 |
Az újszülött motorikája | 102 |
Az újszülött szenzibilitása | 103 |
Magatartás és teljesítmény az első életévben | 105 |
Rendszerezett mozgások keletkezése | 106 |
Az érzékszervek célra irányuló használata | 112 |
A kisgyermekkor | 114 |
A kisgyermek fázistartása | 114 |
Szociális magatartásmódok | 114 |
A kisgyermek gondolkodási teljesítménye | 115 |
A cselekvés | 118 |
A beszéd fejlődése | 122 |
Az előszakaszok | 122 |
Az első szavak elsajátítása | 123 |
A szókincs kibővülése | 125 |
A nyelvtani ragozás elsajátítása | 127 |
A játék fejlődése | 129 |
A játékcselekvés ismertető jegyei | 129 |
Funkciósjátékok | 132 |
Fikciósjátékok | 135 |
Konstrukciósjátékok | 135 |
Az óvodáskor | 137 |
A gyermek viselkedése az iskoláskor előtti időben | 137 |
A szociális magatartás | 137 |
A gondolkodás | 138 |
A cselekvés | 145 |
A rajzkészség fejlődése | 146 |
A firkálás foka | 147 |
Sémarajzok | 148 |
Az iskolaérett gyermek teljesítménye és magatartása | 149 |
Az első alakváltozás | 149 |
Feladattartás | 152 |
A csoportban való nevelhetőség | 153 |
Az iskolaérettség és az iskolát megelőző nevelés | 154 |
Emócionális tényezők befolyása a gyermeki fejlődésre | 156 |
A korai iskoláskor | 160 |
Fázistartás a korai iskoláskorban | 160 |
A motorkia | 160 |
A szellemi magatartás és a cselekvés | 161 |
Szellemi fejlődés a korai iskoláskorban | 165 |
Az észlelő magatartás | 165 |
Emlékezetbeli teljesítmények | 170 |
Mennyiség- és számfelfogás | 172 |
Fogalomalkotás és gondolkodás | 176 |
Fogalomalkotás | 176 |
A viszonylatok felismerése | 178 |
Gondolkodási műveletek | 180 |
A fiatalabb iskolásgyermek és szociális környezete | 181 |
A gyermek viszonya a tanítóhoz | 182 |
A csoportosulások szerkezete | 183 |
Az öntudat geneziséhez | 185 |
A középső iskoláskor | 189 |
Fázistartás a középső iskoláskorban | 189 |
Testi állapot és testtartás | 189 |
Lelki-szellemi és szociális tartás | 190 |
A szellemi fejlődés a középső iskoláskorban | 193 |
Érdeklődés | 194 |
Az észlelés | 196 |
Emlékezési teljesítmények | 197 |
Gondolkodás és fogalomalkotás | 198 |
A beszéd fejlődése a középső iskoláskorban | 199 |
Szociális fejlődés a középső iskoláskorban | 203 |
Csoportalkotás | 203 |
Az osztály struktúrája | 205 |
A késői iskoláskor | 209 |
Fázistartás a késői iskoláskorban | 209 |
A második alakváltozás | 209 |
Tipikus magatartásmódok | 211 |
Érzelmi élet és cselekvés | 212 |
A nemi érés hormonális okai | 214 |
Szellemi fejlődés a késői iskoláskorban | 217 |
Az észlelés a prepubertás korában, különös tekintettel az önmegfigyelésre | 217 |
Emlékezet és képzelet a prepurbertásban | 220 |
A serdülő érdeklődési köre | 224 |
A serdülő gondolkodása | 228 |
Fogalomismeret és definiáló teljesítmény | 228 |
Fázistipikus gondolkodás stílusok | 230 |
Gondolkodási hibák | 233 |
A serdülő magatartás saját magával és embertársaival szemben | 235 |
Prepubertás és család | 236 |
Prepubertás és iskola | 242 |
Iskolához való viszony | 242 |
Viszonyuk a tanítóhoz | 242 |
Életkorra tipikus magatartás az osztály kötelékében | 245 |
Serdülők egymás közt | 248 |
Tanulás az iskoláskorban | 251 |
A tanulás mint a tapasztalatok elsajátítása | 251 |
A tanulás fogalma | 251 |
A tanulás neurofiziológiai alapjai | 252 |
Az ismeretszerzés | 255 |
A tanulás időpontja | 255 |
A tanulás megszervezése | 256 |
A tanuló viszonya a tanuláshoz, és a tanulás eredményességéhez | 262 |
A tanulási készség szociális determinánsai | 267 |
A készségek elsajátítása | 269 |
A gyakorlati görbe általános formája | 270 |
Mitől függ a gyakorlás eredményessége | 274 |
Az ismétlések száma | 274 |
A tevékenység nehézségei | 275 |
A teljesítményakarás | 276 |
Sikerélmények | 278 |
Tanulási és gyakorlási módszerek | 280 |
Individuális különbségek | 280 |
Kitekintés a későbbi fejlődésre | 285 |
A későbbi fejlődés szakaszai | 285 |
Az ifjúkor általános jellemzése | 285 |
Az ifjúkor önátélése és önformálása | 286 |
A fiatalkorú szociális magatartása | 290 |
A fiatalkorú és a hivatás | 292 |
Függelék | |
Dr. Hans Böttcher | |
A gyermek- és ifjúkor patopszichológiája | 297 |
Patopszichológiai jelenségek a gyermek- és ifjúkorban | 298 |
A kudarc | 299 |
Nevelési nehézségek | 304 |
Alkalmazkodási nehézségek | 309 |
Szimptómák és szimptómaszerű cselekedet | 314 |
Okok | 324 |
Környezet és téves irányú fejlődés | 325 |
Különleges élmények és konfliktusok | 330 |
Pszichofizikai konstitúció és téves fejlődés | 331 |
A téves fejlődés típusa "mechanizmusai" - pedagógiai szempontok | 332 |
Elvadulás | 333 |
A megkeményedés | 334 |
Szenzibilitás | 335 |
A gondterheltség kialakulása | 335 |
Kompenzációs fejlődés | 336 |
Neurotikus fejlődés | 337 |
Irodalom | 341 |
Idegen szavak jegyzéke | 349 |
Névmutató | 355 |
Tárgymutató | 359 |