A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Kultúránkban a gyermekről való gondolkodás hétköznapi és tudományos értelemben is megállapodottnak, kialakultnak tűnik. „A gyermek a legdrágább kincsünk" - hangzik az egyik ezzel kapcsolatos...
Tovább
Előszó
Kultúránkban a gyermekről való gondolkodás hétköznapi és tudományos értelemben is megállapodottnak, kialakultnak tűnik. „A gyermek a legdrágább kincsünk" - hangzik az egyik ezzel kapcsolatos közhely, amely jól tükrözi a közgondolkodás gyermek felé fordulását. A pszichológia, a pedagógia és a szociológia tudománya biztosítja azt az elméleti és gyakorlati tudást, amelyre az intézményes nevelés, a szülő, a társadalom hivatkozik a gyermekről való gondolkodás kapcsán, a gyermekkel kapcsolatos családi, intézményes és társadalmi kihatású döntések meghozatalakor. Ez a tudásegyüttes természetes állapotnak tekinti a gyermeki létet. A hétköznapi és tudományos gondolkodás sokat közeledett: ma már például a gyermekpszichológia megállapításai népszerűsítő művek tucatjaiban adnak támpontot a szülőknek az ideálisnak tartott gyermeknevelésről. Az utóbbi évtizedekben azonban ezt a látszólag egyértelmű, megszokottnak érzett gyermekfelfogást többen vitatják. Az 1980-as években világszerte különféle tudományok képviselői fejezték ki elégedetlenségüket azzal, ahogyan a tudományuk foglalkozik a gyermekkorral. A pszichológiában - amelynek jelentős története van a gyermekkor tanulmányozásában - a fejlődés értelmezésében jelentek meg kritikus hangok. A történettudományban, a szociológiában, az antropológiában a gyermekkor történeti és társadalmi aspektusaira hívták fel a figyelmet, valamint azokra a rendkívül változó körülményekre, amelyek között a gyerekek manapság felnőnek. Bár a fejlődés elvét nem utasították el, de annak konvencionális megközelítéseit bírálni kezdték. Kritikával illették azokat a gondolatokat, amelyek a gyermekkort egyetemes, biológiailag adott és normatív jelenségként kezelték. Az új, döntően szociológiai megközelítésekben elsőként a szociális és kulturális kontextust hangsúlyozták. (Prout; 2005) Sokféle kutatás kezdődött ebben a szemléletben, s amikor 1990-ben megjelent Allison James és Alan Prout könyve a gyermekkor konstruálásáról és rekonstruálásáról, már egy új tudományág születését lehetett érzékelni.
Vissza
Fülszöveg
"A gyermek a legdrágább kincsünk" szólás jól tükrözi a közgondolkodás gyermek felé fordulását. Ugyanakkor világszerte növekvő gondokról, kockázatokról, a családi és az iskolai nevelés fokozódó nehézségeiről lehet hallani a gyermekekkel kapcsolatban. Az utóbbi évtizedekben az emberek életét érintő gyors és jelentős gazdasági, társadalmi változásokkal együtt, azok részeként megváltozott a gyermekek élete, átalakultak a gyerekekre, a gyermekkorra vonatkozó ismeretek és felfogások. A felnőtt elvárásokra, ideológiákra épült gyermek-, gyermekkor-értelmezésekkel szemben a kilencvenes évekre kialakult egy új szemléletmód, tudományág tudományos diskurzusairól adnak áttekintést úgy, hogy a pedagógiai látókörbe vonják a gyerekkorral kapcsolatos nézeteket, narratívákat, amelyek a tudományos kutatások mellett a köznapi gondolkodást is jellemzik. A gyermek, ahogy a felnőtt látja: ezeket a nézeteket, történeteket mutatja be a kötet, kiegészítve kutatási problémákkal, kutatási eredményekkel. A...
Tovább
Fülszöveg
"A gyermek a legdrágább kincsünk" szólás jól tükrözi a közgondolkodás gyermek felé fordulását. Ugyanakkor világszerte növekvő gondokról, kockázatokról, a családi és az iskolai nevelés fokozódó nehézségeiről lehet hallani a gyermekekkel kapcsolatban. Az utóbbi évtizedekben az emberek életét érintő gyors és jelentős gazdasági, társadalmi változásokkal együtt, azok részeként megváltozott a gyermekek élete, átalakultak a gyerekekre, a gyermekkorra vonatkozó ismeretek és felfogások. A felnőtt elvárásokra, ideológiákra épült gyermek-, gyermekkor-értelmezésekkel szemben a kilencvenes évekre kialakult egy új szemléletmód, tudományág tudományos diskurzusairól adnak áttekintést úgy, hogy a pedagógiai látókörbe vonják a gyerekkorral kapcsolatos nézeteket, narratívákat, amelyek a tudományos kutatások mellett a köznapi gondolkodást is jellemzik. A gyermek, ahogy a felnőtt látja: ezeket a nézeteket, történeteket mutatja be a kötet, kiegészítve kutatási problémákkal, kutatási eredményekkel. A szerzők meggyőződése, hogy a gyermekség mibenlétének megértése, értelmezésére irányuló új, sokszínű tudományos törekvések beemelése a neveléstudományba, a pedagógiai közgondolkodásba inspirációkat ad a tudományos problémák és az aktuális nevelési teendők megfogalmazásához. A kötetet mindazoknak ajánljuk, akik érdekeltek, érintettek a nevelésben, oktatásban, a gyermekek világának megismerésében.
Golnhofer Erzsébet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense. Kutatási területei a II. világháború utáni pedagógia magyarországi alakulása, az adaptív oktatás kérdései, a gyermek- és tanulókép kutatásának lehetséges módjai.
Szabolcs Éva az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense. Kutatási területei a gyermekkortörténet, kvalitatív kutatási módszerek, a történeti vizsgálódás módszertani kérdései.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 9
Egy történeti korokon átnyúló narratíva: az ártatlan gyermek 14
A modernizáció igézetében: a természetesen fejlődő és a szocializálódó gyermek 26
Értelmezések, kritikák az új szociológia tükrében 26
A természetesen fejlődő gyermek modellje 28
A szocializálódó gyermek modellje 32
Az új szociológia és a gyermek: elméletek 38
Az új nézőpont megszületése 38
Az új szociológia további elméletei a gyermekről 44
Az új szociológia és a gyermek: kutatások 49
Versengő paradigmák, modellek 49
Esszencialista, nem esszencialista 51
Strukturalista kutatások 52
A humanista kutatások 52
Az interakcionista kutatások 53
Makro- és mikrokutatások 54
A gyermekek kutatása saját jogukon 57
Kutatásmódszertani példatár 58
A gyermekkor dekonstruálása 67
A gyermekkor halála? 76
Hogyan látja és konstruálja a gyermeket a fogyasztói
kultúra? 80
Hogyan látja a gyermeket az iskola világa? 81
A gyermekkor mint kulturális moratórium 84
Gyermekkorkutatások és az iskola 91
Gyermekkorok, gyermekek, iskolák 91
A gyermekek hangja: tanuló- és iskolaképek 98
A tanulószerep észlelése, a tanulókép 99
A tanulók iskolaelméletei 102
A tanulók tanulással kapcsolatos önképei 105
Pedagógiai megfontolások 111
Irodalomjegyzék 114
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.