Előszó
Az erőszak kiiktatása a társadalom, és főképp a gyermekek életéből a nevelés, az oktatás, az állam, a jog, az egyházak és a művészetek klasszikus feladványa, amely - mint tudjuk - máig megoldatlan....
Tovább
Előszó
Az erőszak kiiktatása a társadalom, és főképp a gyermekek életéből a nevelés, az oktatás, az állam, a jog, az egyházak és a művészetek klasszikus feladványa, amely - mint tudjuk - máig megoldatlan. Ha az erőszakot felszámolni nem is, de mértékét, kirívó formáit a civilizáció fejlődésével sikerült csökkenteni, szabályozni. Ám ne áltassuk magunkat, mert annak dacára, hogy a legtöbb állam elfogadta az ENSZ Gyermekjogi egyezményét, amely éppen 2009-ben lett húszéves, ma is ijesztően sok gyermeket fenyeget az erőszak. Nemcsak a kevésbé fejlett, esetleg háborúval, polgárháborúval sújtott országokban, hanem éppenséggel a legfejlettebbekben is, az olyanokban, ahol béke honol: mint ma Magyarországon.
A gyermekeket nem csupán a fizikai erőszak, hanem a média és a virtuális világ erőszak-kultusza is veszélyezteti. Ahol sikerül az erőszak hagyományos, személyközi formáinak nagymértékű csökkentése, ott az új, mindenki számára könnyen hozzáférhető média és a virtuális világ táplálja az erőszak és az agresszivitás kultúráját, amely könnyen beárnyékolja a hagyományos magatartási szabályozók, mint például a család, az iskola, az egyházak vagy a jog és erkölcs hatásait. Gondoljunk csak az internetes játékok elterjedt „kiiktatós" logikájára, a televíziós vetélkedők és vitaműsorok gyakran elviselhetetlenül agresszív formáira!
Munkánkkal arra tettünk kísérletet, hogy a jog világában újabb hangot szólaltassunk meg, újabb érveket adjunk az gyermekekkel szembeni erőszak alkalmazása, illetve a gyermekek áldozattá válása ellenében. Elhatározásunk nem az ismert bűnügyi statisztikákból és a napvilágra került elrémítő esetekből fakad, hanem abból a meggyőződésből, hogy a humán értékrendet jogrendszerünknek is közvetítenie kell a szakemberek és a társadalom felé. Üzenetünk azonban aligha érhet célba a szülők és a nevelők aktív segítsége és főképpen példamutatása nélkül. Mert ne feledjük, hogy az erőszak ellenében ejtett valamennyi szavunk, csupán pusztába kiáltott szó marad, ha nem állunk ki mellettük minden nap szeretettel és elkötelezettséggel. Ha nem teszünk az erőszakmentes kultúra megszilárdításáért a családban, a munkahelyen és a közéletben.
Szép feladat és nagyon nehéz, de aligha kerülhetjük meg, ha jobb világot akarunk teremteni gyermekeinknek.
Ehhez kíván segítséget adni kollégáimnak és segítőiknek az üzenete: Segítsen Ön is, hogy segíthessünk!
Vissza