Gyermekgyógyászat és határterületei I-II.

Tartalom

1. A gyermekgyógyászat rövid története 23
Oroszlán György
2. Növekedés és fejlődés
Bödecs Tamás
2.1. Növekedés 29
2.2. Fejlődés 35
2.3. Növekedési zavarok 47
2.3.1. Kórosan alacsony termet 48
(A hossznövekedésben való elmaradás)
2.3.2. Túlzott mértékű növekedés 54
3. Genetika és örökléstan 56
Kiss Zsuzsa
3.1. Genetikai betegségek keletkezése 56
3.2. Genetikai betegségek molekuláris alapjai 57
3.3. A veleszületett rendellenességek, betegségek genetikai 58
és klinikai jellemzői
3.3.1. Monogénes ártalmak 58
3.3.1.1. Autoszomális domináns (AD) öröklődésű kórképek 59
3.3.1.2. Autoszomális recesszív (AR) öröklődésű kórképek 59
3.3.1.3. X-kromoszómához kötött recesszív (XR) öröklődés 59
jellemzői
3.3.1.4. X-kromoszómához kötött domináns (XD) öröklődés 60
jellemzői
3.3.2. Polygénes (multifaktroriális) öröklődés 60
3.3.3. Kromoszóma rendellenességek 60
3.3.3.1. Számbeli kromoszómaeltérések. Autoszomális 61
trisomiák
3.3.3.1.1. Down-szindróma (2l-es trisomia) 61
3.3.3.1.2. Edwards-szindroma í 18-as trisomia) 61
3.3.3.1.3. Patau-szindróma (13-as trisomia) 62
3.3.3.2. A nemi kromoszómák számbeli eltérései 62
3.3.3.2.1. Tumer-szindróma (Gonaddysgenesis) 62
3.3.3.2.2. Klinefelter-szindróma 62
3.3.3.2.3. A tripla-X- és a dupla-Y-szindróma 63
3.3.3.3. A kromoszómák szerkezeti rendellenességei 63
3.4. Teratogének okozta szerzett rendellenességek 63
3.5. Teendők genetikai betegségek esetén, megelőzés és kezelés 64
3.5.1. A megelőzés lehetőségei 64
3.5.1.1. Genetikai tanácsadás 65
3.5.1.2. Prenatalis diagnosztika 65
3.5.1.3. Újszülöttek szűrővizsgálata 65
3.5.2. Genetikai betegségek kezelése 65
4. Anyagcsere betegségek 67
Oroszlán György 68
4.1. Az aminosav-anyagcsere zavarai
4.1.1. Fenilketonúria (Phenilketonuria PK.U) 68
4.1.2. Biotinidázhiány (Többszörös karboxiláz hiány) 69
4.2. A szénhidrát-anyagcsere zavarai 70
4.2.1. Galaktozémia (Klasszikus fonna) 70
4.2.2. Gyümölcscukor (fruktóz) intolerancia 71
4.2.3. Glikogéntárolási betegségek - glikogenózisok 72
4.2.3.1. Gierke kór 72
4.3. A zsíranyagcsere zavarai 73
4.3.1. Familiáris hiperlipoproteinémiák 73
4.3.1.1. Familiáris hiperkoleszterinémia 73
4.4. A mucopoliszaccharidok anyagcserezavarai 74
4.4.1. Mucopoliszaccharidózisok 74
5. Cukorbetegség - diabetes mellitus 76
Balogh Márta
6. Preventív gyermekgyógyászat 83
Oroszlán György
6.1. A prevenció formái 83
6.1.1. Primer prevenció 83
6.1.1.1. Elsősorban nem az egészségügy feladatai 83
6.1.1.2. Elsősorban egészségügyi feladatok 84
6.1.2. Szekunder prevenció 85
6.1.3. Tercier prevenció 86
7. Táplálkozás, táplálkozási zavarok 88
Bödecs Tamás
Csecsemőtáplálás 88
Szoptatás 88
1. A tejtermelést biztosító tényezők, a laktáció élettana 89
2. A szoptatás elősegítése 90
3. Az anyatej jellemzői 94
4. A szoptatás technikája 95
5. A szoptatás menete 96
6. Az anya táplálása szoptatás alatt 98
7. Várható problémák, kérdőjelek az anyatejes táplálásban 98
7.1.2. Mesterséges táplálás 100
7.1.2.1. Anyatejpótlók 100
7.1.2.2. Követő (elválasztó, follow on) tápszerek 101
7.1.2.3. Gyógytápszerek, speciális tápszerek 101
7.1.2.4. A mesterséges táplálás technikája 102
7.1.2.5. Hozzátáplálás (elválasztás) 103
7.1.2.6. Komplettálás 103
7.2. Táplálkozási zavarok 104
7.2.1. Dystrophiák 106
7.2.1.1. Hypotrophia 106
7.2.1.2. Atrophia 106
7.2.1.3. Decompositio 107
7.2.2. Egyéb táplálási hibák 108
7.2.3. Táplálkozással kapcsolatos hiányállapotok 108
7.2.3.1. Nyomelemek 108
7.2.3.2. Vitaminok 110
7.2.3.2.1. Vízoldékony vitaminok 111
7.2.3.2.2. Zsírban oldódó vitaminok 113
8. Folyadék-elektrolit és sav-bázis anyagcsere 118
Gyódi Gyula
8.1. A folyadékterek sótartalma 1 19
8.2. Sav-bázis egyensúly 122
8.3. Kóros volumen és ozmotikus nyomásváltozások 124
8.3.1. Dehidrációk 125
8.3.1.1. A dehidráció típusai 125
8.3.1.1.1. Izotóniás dehidráció 125
8.3.1.1.2. Hypertóniás dehidráció 126
8.3.1.1.3. Hypotóniás dehidráció 126
8.3.1.2. A dehidráció súlyossági fokai 127
8.3.2. Hiperhidráció 128
8.3.2.1. Hipotóniás hiperhidráció 128
8.4. A kálium anyagcsere zavarai 129
8.5. Sav-bázis anyagcserezavarok 130
8.6. A dehidráció kezelése 130
8.6.1. Az infúziós terápia megtervezése, megtervezésének lépései 131
8.6.2. Orális rehidráció 132
9. A magzat és az újszülött 135
Gagyi Dénes
9.1. A magzat növekedése és fejlődése, magzati veszélyeztetettség 135
9.2. Az újszülöttek osztályozása és élettani jellegzetességei 137
9.2.1. Az újszülött testi fejlődése és élettani jellegzetességei 137
9.3. Csecsemőhalandóság és perinatális mortalitás 138
9.4. Az ujszüIöttellátásTendszere 139
9.5. Az extrauterin élethez való alkalmazkodás 140
9.5.1. Asphyxia 140
9.5.2. Magzatélesztés 141
9.5.3. Szülési sérülések 142
9.6. A kissúlyú újszülött 143
9.6.1. A koraszülöttség okai 144
9.6.2. A koraszülöttek anatómiai és élettani jellegzetességei 145
9.6.3. A koraszülöttek táplálása 146
9.6.4. A koraszülöttek betegségei 146
9.6.4.1. A koraszülöttek apnoéja 146
9.6.4.2. Necrotizáló enterocolitis 147
9.6.4.3. Bronchopulmonalis dysplasia (BPD) 148
9.6.4.4. A koraszülöttek anaemiája 148
9.6.4.5. A koraszülöttek rachitise 149
9.6.4.6. Koraszülött utógondozás 149
9.7. A méhen belüli sorvadás (dysmaturitás) 150
9.8. Alkoholos embryopathia 151
9.9. Újszülöttkori légzési zavarok 151
9.9.1. Respirációs dislress-szindróma (RDSL 151
9.9.2. Átmeneti tachypnoe (RDS 11, nedves tüdő) 152
9.9.3. Meconium aspiráció 152
9.9.4. Veleszületett pneumonia 153
9.9.5. Kóros levegőgyülem a mellkasban 153
9.10. Endokrin betegségek 154
9.10.1. Hypoglycafiioia 154
9.10.2. Hyperglycaemia 155
9.10.3. Foetopathia diabetica 155
9.10.4. Congenitális hypothyreosis 155
9.10.5. Congenitális hyperthyreosis 155
9.10.6. Congenitális hypoparathyreosis 156
9.11. Anyagcsere-szűrővizsgálatok újszülöttkorban 156
9.12. Újszülöttkori sárgaság (ictgrus) 156
9.12.1. Indirekt hyperbilirubinaemia 157
9.12.2. Direkt bilirubinaemia (újszülöttkori epepangás) 159
9.13. Újszülöttkori vérzékenység 160
9.13.1. A K-vitaminhiány okozta vérzékenység 160
(morbus haemorrhagicus neonatorum)
9.13.2. Disseminált intravascularis coagulatió (DIC) 161
9.13.3. Haemophilia 161
9.13.4. Újszülöttkori thrombocytopenia 161
9.13.5. A lenyelt vér-szindróma (melaena spuria) 162
9.14. Újszülöttkori fertőzések '62
9.14.1. Veleszületett fertőzések 163
9.14.1.1. Toxoplasmosis
9.14.1.2. Rubeóla 163
9.14.1.3. Cytomegalovírus (CMV) fertőzés 164
9.14.1.4. Herpes simplex vírus (HS V) letTözés 164
9.14.1.5. Veleszületett és újszülöttkori varicella (VC) 164
9.14.1.6. Hepatitis B fertőzés 165
9.14.1.7. Humán immundeficiencia vírus fertőzés (AIDS) 165
9.14.1.8. Veleszületett lues (syphilis) 165
9.14.1.9. Veleszületett tuberculosis (tbc) 166
9.14.1.10. Listeriosis 166
9.14.2. Szerzett újszülöttkori fertőzések 166
9.14.2.1. Pemphygoid neonatorum 166
9.14.2.2. Köldökfertőzés 167
9.14.2.3. Kötőhártya-gyulladás (coniunctivitis) 167
9.14.2.4. Szájpenész (soor oris) 167
9.14.2.5. Bélhurut (enterocolitis) 168
9.14.2.6. Tüdőgyulladás (pneumonia) 168
9.14.2.7. Húgyúti fertőzés 168
9.14.2.8. Újszülöttkori sepsis 169
9.14.2.9. Meningitis 169
9.14.2.10. Osteomyelitis, arthritis 170
9.15. Veleszületett fejlődési rendellenességek 170
9.15.1. Ajak- és szájpadhasadék (cheilo-gnatho-palatoschisis) 171
9.15.2. Rekeszsérv (hemia diaphragmatica) 171
9.15.3. Nyelőcső elzáródás (oesophagus atresia) 172
9.15.4. Duodenum atresia 172
9.15.5. Jejunális és ileális obstructio 173
9.15.6. Congenitális megacolon (Hirschsprung betegség) 173
9.15.7. Rectum és anus atresia 174
9.15.8. Köldökzsinórsérv (omphalokele) 175
10. Fejlődésneurológiai neurohabilitáció 176
Grasselly Magdolna
10.1. Kóros agyfejlődési típusok 176
10.2. A csecsemőneurológiai vizsgálat szempontjai 177
10.3. Az érzékszervek működésének szabályozása 180
10.3.1. Látásmagatartás 180
10.3.2. Hallásmagatartás 181
10.3.3. Hőérzés 181
10.3.4. ízlelés 181
10.3.5. Szaglás 181
10.3.6. 10.3.7. Táplálkozási magatartás 181
Nyugalmi helyzet, spontán mozgás és mozgásszabályozás,
izomtónus, mozgathatóság, proprioceptiv ínreflexek 182
10.3.8. Elemi mozgásminták
10.3.8.1. Verticalis elemi mozgásminták 183
10.3.8.2. Lokomotoros elemi mozgásminták 185
10.3.9. Primitív reflexek 187
10.4. Újszülöttkori idegrendszeri megbetegedések 189
10.4.1. Veleszületett rendellenességek 189
10.4.1.1. Fejlődési rendellenességek 189
10.4.1.1.1. A dorzális indukció zavarai 189
10.4.1.1.2. A ventralis indukció zavarai 190
10.4.1.1.3. A proliferatio (2-4. terhességi hónap) 190
10.4.1.1.4. A migráció zavarai 190
10.4.1.1.5. Az organizáció zavarai 191
10.4.1.1.6. Csont- és lágyrész-rendellenességek 191
10.4.1.2. Fertőzések 192
10.4.1.2.1. Toxoplasmosis 192
10.4.1.2.2. Cytomegalia vírusfertőzés 192
10.4.1.2.3. Rubeóla 193
10.4.1.2.4. Congenitális syphilis 193
10.4.1.2.5. Koraszülésre vagy újszülöttkori idegrendszeri gyulladásra hajlamosító anyai fertőzések. 193
10.4.2. Hypoxiás-ischaemiás encephalopathia (HIE) 194
10.4.3. Recidiváló apnoés rohamok 197
10.4.4. Újszülöttkori agyvérzések 197
10.4.5. Az újszülöttkor hypoglycacmia agysérülést okozó hatása 199
10.4.6. Újszülöttkori görcsök 199
10.4.7. A perinatalis traumák idegrendszeri vonatkozásai 201
10.4.7.1. Extracranialis vérzések 201
10.4.7.2. Koponyatörések 201
10.4.7.3. A gerincvelő sérülése 201
10.4.7.4. A perifériás idegrendszer szülési sérülései. A plexus brachialis sérülése 201
10.4.7.4.1. Felkar típusú bénulás (Erb-Duchenne) 201
10.4.7.4.2. Alkar típusú bénulás (Klumpke) 202
10.3.7.5. Torticollis (ferde nyak) 202
10.4.8. Hydrocephalus ( vízfejűség^ 202
10.4.8.1. Hypertensiv hydrocephalus 3 éves kor alatt 202
10.4.8.2. Atípusos hydrocephalus 2 éves kor alatt 203
10.4.8.3. Lassan fejlődő (occult) hydrocephalus 203
10.4.9. Cerebralis paresis (agyi bénulás) 204
10.4.9.1. Congenitális hemiplegia 204
10.4.9.2. Tetraparesis (bilataralis hemiplegia)
10.4.9.3. Diplegia spastica 205
10.4.9.4. Hypotonia 206
10.4.9.5. Paraparesis 206
10.4.9.6. Athetoid kórképek 206
11. Korai fejlesztés
Horváth Róbert
11.1. Társaink a fogyatékos emberek 208
11.2. Fogyatékosok a társadalomban. 208
11.3. Sajátos nevelhetőség 210
11.4. A fogyatékosság kialakulásának okai 210
11.4.1. Biológiai (genetikusan determinált, öröklött) okok 210
11.4.2. Környezeti okok 210
11.4.3. Pszichoszociális okok 211
11.5. A fogyatékosság megelőzésének lehetőségei 211
11.6. A fogyatékosságok főbb jellemzői iskoláskorig 212
11.6.1. Értelmi fogyatékosság 212
11.6.2. Látási fogyatékosság 214
11.6.3. Hallási fogyatékosság 214
11.6.4. Mozgásfogyatékosság 215
11.6.5. Beszédfejlődési zavar, beszédhiba 216
11.6.6. Más típusú fogyatékosság 217
11.6.6.1. Részképességzavarok 217
11.6.6.2. Az autizmus 217
11.7. A korai fejlesztés jelentősége 218
11.7.1. A korai fejlesztés 218
11.7.1.1. A korai fejlesztés fogalma 218
11.7.1.2. Törvényi szabályozás 219
11.8. A védőnő szerepe a fogyatékosságok korai felismerésében 220
12. Immunitás, allergia, gyulladásos betegségek 224
Szalók Imre
12.1. Immunhiányos állapotok 224
12.1.1. Elsődleges (primer, öröklött) immunhiányos állapotok 224
12.1.1.1. B-sejt defektusok 225
12.1.1.1.1 X-kromoszómához kötött agammaglobulin-aemia (xla) 226
12.1.1.1.2. Variábilis (változó) immundeficiencia 226
12.1.1.1.3 IgA-defieieneia 226
12.1.1.1.4. Csecsemőkori átmeneti hypogammaglobulinaemia 227
12.1.1.1.5. Hyper-IgM-szindróma 227
12.1.1.2. Kombinált immundefektusok 227
12.1.1.2.1 Súlyos kombinált immundefektus (SCID) 228
12.1.1.2.2. Wiskott-Aldrich-szindróma (VVAS) 228
12.1.1.2.3. Ataxia telangiectasia (AT) -8
12.1.1.2.4. DIGEORGE-szindróma 229
12.1.1.2.5. Krónikus mucocutan candidiasis 229
12.1.1.3. Fagocitasejt-defektusok 229
12.1.1.3.1 Krónikus granulomatosis 229
12.1.1.3.2 Hyper-lgE-szindróma (Jób-szindróma) 229
12.1.1.4. Komplementdefektusok 229
12.1.1.4.1. C1 -eszteráz-inhibitor defieieneia 230
12.2. Allergia 230
12.2.1. Alapfogalmak 230
12.2.2. Az l-es típusú vagy azonnali túlérzékenység - az allergiás 231
reakció
12.2.3. Anafilaxiás shock 231
12.2.4. A gyermekkori allergiás betegségek primer prevenciója 232
(elsődleges megelőzése)
12.3. A kötőszövet gyulladásos betegségei (autoimmun betegségek) 233
12.3.1. Juvenilis rheumatoid artliritis (JRA) 233
12.3.1.1. Szisztémás forma 233
12.3.1.2. Polyarticularis forma 234
12.3.1.3. Oligoarticularis forma 234
12.3.2. Szisztémás lupus erythematosus 234
12.3.3. Schönlein-Henoch purpura 235
12.3.4. Kawasaki-betegség 236
13. Gastroenterológia 237
Balogh Márta
13.1. A szájüreg betegségei 237
13.2. A nyelőcső betegségei 237
13.2.1. Achalasia (cardiospazmus) 237
13.2.2. Gastro-oesophagealis refluxbetegség (GORD, chalasia) 238
13.3. A gyomor betegségei 240
13.3.1. Gyomor- és nyombélfekély (ulcus ventriculi seu duodeni) 240
13.4. A bélrendszer betegségei 242
13.4.1. Acut hasmenés (lásd fertőző betegségek fejezetben) 242
13.4.2. Krónikus hasmenés 242
13.4.3. A táplálék felszívódásának zavarai (malabsorptio) 243
13.4.3.1. Szénhidrát felszívódási zavar---- 244
13.4.3.2. Tejcukorfelszívódási zavar (laktóz malabsorptio) 245
13.4.3.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) felszívódási zavar 246
13.4.3.4. Táplálék-vagy nutritív allergia 247
13.4.3.4.1. Tehéntej-allergia 247
13.4.3.4.2. Lisztérzékenység (coeliakia - ejtsd: cöliákia, 249
glutén-szenzitív enteropathia)
13.4.3.5. Postenteritis-szindróma 254
13.4.3.6. Giardiasis (lásd fertőző betegségek fejezet) 255
13.4.3.7. Mucoviscidosis (lásd: a máj és hasnyálmirigy betegségei 255
cím alatt)
13.4.4. Krónikus gyulladásos bélbetegségek 255
13.5. Krónikus vagy visszatérő hasi fájdalom 256
13.6. A máj és a hasnyálmirigy betegségei 258
13.6.1. Mucoviscidosis vagy cysticus fibrosis 258
14. A légzőrendszer 260
Major Miklós
14.1. Légúti obstructiók 261
14.2. Rhinitis a gyermekkorban 262
14.3. Laryngealis stenosis (gége eredetű szűkület) 266
14.4. Obstructiv bronchitis („asztmatikus hörghurut") 269
14.5. Bronchitis acuta 270
14.6. Bronchiolitis acuta 270
14.7. Asthma bronchiale 271
14.8. Pneumonia (tüdőgyulladás) 275
14.9. Pleuritis (mellhártyagyulladás) 278
14.10. Cystás fibrosis (mucoviscidosis) 279
14.11. Gümőkór, tuberculosis (tbc) 283
14.12. Krónikus köhögés gyermekkorban 285
15. Kardiológia 288
Simon József
15.1. Bevezetés 288
15.2. A szív és a keringési rendszer vizsgálata 288
15.3. Hemodinamikai alapfogalmak 293
15.4. A magzati keringés 293
15.5. A gyermekkori szív- érrendszeri betegségek formái 295
15.5.1. Veleszületett szívbetegségek (VSZB) 295
15.5.1.1. Bal-jobb sönttel járó szívhibák 296
15.5.1.1.1. Kamrai sövényhiány (VSD) 296
15.5.1.1.2. Pitvari sövény hiány (ASJÜ) 297
15.5.1.1.3. Nyitott Botallo-vezeték (PDA) 298
15.5.1.2. Jobb-bal sönttel járó szívhibák 299
15.5.1.2.1. Fallot-tetralogia 300
15.5.1.3. Transzpozícióval járó szívhibák 302
15.5.1.3.1. Nagyértranszpozíció (TGA) 302
15.5.1.4. Obstrukcióval (szűkülettel) járó szívhibák 303
15.5.1.4.1. Pulmonalis stenosis (PS)
15.5.1.4.2. Aortastenosis (AoS) 304
15.5.1.4.3. Coarctatio aortae (aortaisthmusstenosis, CoAo) 306
15.5.1.5. Regurgitációval járó szívhibák 307
15.5.1.6. Többszörös szívfejlődési rendellenességek 308
(komplex szívhibák)
15.6. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek sebészi kezelése 308
15.6.1. Palliatív műtétek 308
15.6.2. Korrekciós műtétek 308
15.7. Intervenciós szívkatéterezés gyermekkorban 309
15.8. Egyéb gyermekkori szívbetegségek 309
15.8.1. Cardiovascularis fertőzések 309
15.8.1.1. Infectív endocarditis (IE) 309
15.8.1.2. Myocarditis 310
15.8.1.3. Pericarditis 311
15.9. Szívizombetegségek 312
15.9.1. Primer cardiomyopathiák 312
15.9.1.1. Dilatativ cardioniyopathia (DCM) 312
15.9.1.2. Hipertrófiás cardiomyopathia (HCM) 312
15.9.2. Szekunder cardiomyopathiák 313
15.9.3. Reumás láz 313
15.10. Kawasaki betegség 314
15.11. Gyermekkori hypertonia 314
16. A vérképző rendszer 318
Mását Péter, Oroszlán György
16.1. A vérképzés 318
16.2. A vérképző rendszer betegségei 318
16.2.1. Anaemia (vérszegénység) 318
16.2.1.1. Csecsemőkori fiziológiás - trimenon - anaemia 319
16.2.1.2. Hiányanaemiák 319
16.2.1.2.1. Vashiányos anaemia 319
16.2.1.2.2. Vitaminhiány okozta anaemia 321
16.2.1.3. Aplasticus, hypoplasticus anaemia 321
16.2.1.3.1. Fanconi anaemia 321
16.2.1.3.2 Diamond-Blackfan anaemia 321
16.2.1.3.3. Szerzett aplasztikus anaemia 321
16.2.1.4. Haemolyticus anaemia 322
16.2.1.4.1. Membrándefektus okozta haemolyticus anaemiák 322
16.2.1.4.1.1. Örökletes sphaerocytosis (congenitális haemolyticus 322
icterus)
16.2.1.4.1.2. Elliptocytosis, ovalocytosis, acanthocytosis 323
16.2.1.5. A hemoglobin szintézis zavarai 323
16.2.1.6. Vörösvérsejt-enzimopathia okozta haemolyticus anaemiák 324
16.2.1.7. Immunhacmolyticus anaemiák 324
16.2.1.7.1. Alloimmun haemolyticus anaemia 324
16.2.1.7.2. Autoimmun haemolyticus anaemia (AIHA) 324
16.2.1.8. Szerzett (extracorpuscularis) haemolyticus anaemiák 324
16.2.2. A fehérvérsejtek betegségei 324
16.2.2.1. Neutropenia 325
16.2.2.2. Eosinophilia 325
16.2.3. A haemostasis zavarai 325
16.2.3.1. Fokozott vérzékenységgel járó betegségek 325
16.2.3.1.1. Vascularis eredetű vérzékenység 325
16.2.3.1.2. Thrombocytopeniás vérzés 325
16.2.3.1.2.1. Immunthrombocytopenia (ITP) 326
16.2.3.1.3. Coagulopathiák 327
16.2.3.1.3.1. Haemophilia A és B 327
16.2.3.1.3.2. von Willebrand betegség 328
16.2.3.2. Thrombophilia. Thrombosis 328
17. Onkológiai betegségek gyermekkorban 331
Masát Péter
17.1. Leukaemia 333
17.2. Lymphoma 333
17.2.1. Hodgkin-lymphoma (Hodgkin-kór) 333
17.2.2. Non-Hodgkin lymphoma 333
17.3. Agydaganatok 334
17.4. Neuroblastoma 334
17.5. Wilms tumor 334
17.6. Csontvelőtranszplantáció 335
18. Nephrológia 357
Andits Miklós
18.1. Vizsgáló módszerek 357
18.1.1. Laboratóriumi vizsgálatok 357
18.1.1.1. Vizeletből történő vizsgálatok 357
18.1.1.2. Vérből történő vizsgálatok 358
18.1.2. Vesefunkciós vizsgálatok 358
18.1.2.1. Glomeruláris funkciók. 358
18.1.2.2. Tubularis funkciók vizsgálata 359
18.1.3. Vesebiopsia 359
18.1.4. Képalkotó eljárások 359
18.2. A vese betegségei 359
18.2.1. A vese fejlődési rendellenességei 359
18.2.2. Húgyúti infekciók (UTI) 360
18.2.2.1. Alsó húgyúti infekció (cystitis = hólyaghurut) 361
18.2.2.2. Felső húgyúti infekciók 362
18.2.2.2.1. Acut felső húgyúti infekció (pyelonephritis acuta) 362
18.2.2.2.2. Krónikus felső húgyúti infekció (pyelonephritis chronica) 363
18.2.2.3. Asymptomaticus bacteriuria (ABU, egyéb tünet nélkül) 363
18.2.3. Glomeruláris betegségek 363
18.2.3.1. Heveny vesegyulladás (nephritis acuta) 363
18.2.3.2. Nephrosis-szindróma 364
18.2.4. Tubulopathiák 365
18.2.5. Enuresis nocturna (éjjeli bevizelés) 365
18.2.6. Vese- és ureterkövek 366
18.2.7. Veseelégtelenség 366
18.2.7.1. Acut veseelégtelenség 366
18.2.7.2. Krónikus veseelégtelenség 367
19. Endokrinológia 369
Csákváry Violetta
19.1. Bevezetés 369
19.2. A hypothalamus betegségei 369
19.3. A hypophysis betegségei 370
19.3.1. Diabetes insipidus 370
19.3.2. A hypophysis elülső lebeny betegségei 370
19.3.2.1. Hypopituitarismus 370
19.3.2.1.1. Sheehan-szindróma 371
19.3.2.1.2. Hypophyser törpenövés 371
19.3.2.2. A hypophysis elülső lebenyének fokozott hormontermeléssel 371
járó megbetegedései
19.3.2.2.1. Hyperprolaetinaemia, prolactinoma 371
19.3.3. Fokozott GH-ternielés 372
19.4. Az alacsonynövés (nanosomia) okai, felismerése, kivizsgálása 372
19.4.1. Elméleti háttér 372
19.4.2. Kórosan alacsony gyermekek felismerése, védőnői teendők 372
19.4.3. A kjvizsgálásmenete 372
19.5. A pajzsmirigy~BeTegségei 374
19.5.1. Hypothyreosis 374
19.5.2. Juvenilis krónikus lymphocytás thyreoditis 375
19.5.3. Hyperthyreosis 375
19.5.4. Normofunkciós golyva 376
19.6. A mellékpajzsmirigy betegségei 377
19.6.1. Hypoparathyreosis 377
19.6.2. Hyperparathyreosis 377
19.7. Osteoporosis 377
19.8. A mellékvese betegségei 378
19.8.1. A mellékvesekéreg betegségei 378
19.8.1.1. Mellékvesekéreg alulműködése - hypadrenia 378
19.8.1.1.1. Addison-krízis. Primér akut mellékvesekéreg-elégtelenség 379
19.8.1.2. A mellékvesekéreg túlműködése 379
19.8.1.2.1. Cushing-szindróma 379
19.8.1.2.2. A Conn-szindróma, primér hiperaldoszteronizmus 379
19.8.1.3. A mellékvesekéreg enzimdefektusai 380
19.8.1.3.1. Veleszületett mellékvese-hyperplasia. Congenitalis adrenalis 380
hyperplasia (CAH)
19.8.2. A mellékvesevelő betegségei 380
19.8.2.1. Phaeochromocytoma 380
19.9. A serdülés (pubertás) és zavarai 380
19.9.1. Korai nemi érés (pubertás praecox) 381
19.9.1.2. Centrális pubertás praecox 381
19.9.1.3. Perifériás eredetű pubertás praecox 381
19.9.1.4. Részleges korai nemi érés 381
19.9.2. Pubertás tarda 381
19.9.2.1. Hypogonadotrop hypogonadismus 382
19.9.2.2. Hypergonadotrop hypogonadismus 382
19.9.3. Gynaecomastia 382
19.10. Obesitas (elhízás) 382
20. Az idegrendszer betegségei 334
Lukovits Olga
20.1. .Az idegrendszer vizsgálatának módszerei 384
20.2. Az idegrendszer betegségei 385
20.2.1. Hydrocephalus 385
20.2.2. Heredodegeneratív betegségek 385
20.2.2.1. Friedreich-ataxia 385
20.2.2.2. Rett-szindróma 386
20.2.3. Az idegrendszer infectiói 386
20.2.4. Demyelinisatiós betegségek 386
20.2.4.1. Guillain-Barré-Strohl-szindróma vagy polyradiculoneuritis 386
20.2.5. Cerebrovascularis kórképek 387
20.2.6. Az idegrendszer daganatos betegségei 388
20.2.6.1. A központi idegrendszer daganatai 388
20.2.6.2. Gerincdaganatok 390
20.2.7. Fejfájás 390
20.2.7.1. Migrén 390
20.2.7.2. Tenziós fejfájás 391
20.2.8. Idegrendszeri sérülések 391
20.2.8.1. Commotio cerebri 391
20.2.8.2. Contusio cerebri 391
20.2.8.3. Subduralis vérzés 392
20.2.8.4. Epiduralis vérzés 392
20.2.8.5. A gerincvelő sérülése 392
20.2.9. Neurocutan betegségek 392
20.2.9.1. Sclerosis tuberosa (Bourneville betegség, Pringle-kór) 393
20.2.9.2. Neurofibromatosis (Recklinghausen betegség) 393
20.2.9.3. Sturge-Weber-szindróma (encephalofacialis angiomatosis) 393
20.2.9.4. Hippel-Lindau betegség (angiomatosis retinae et cerebelli) 394
20.2.10. A gyermekkori epilepszia 394
20.2.10.1. Idiopathias epilepsziák 396
20.2.10.1.1. West-szindróma 396
20.2.10.1.2. Lennox-Gastaut-szindróma 397
20.2.10.1.3. Kisgyermekkori absence epilepszia (pycnolepsia) 398
20.2.10.1.4. Serdülőkori absence epilepszia 398
20.2.10.1.5. Juvenilis myoclonus epilepszia 398
20.2.10.1.6. Ébredési grand mai 399
20.2.10.1.7. Benignus gyermekkori epilepszia centrotemporalis 399
tüskékkel
20.2.10.1.8. Benignus gyermekkori epilepszia occipitalis tüskékkel 399
20.2.10.2. Tüneti focalis vagy partialis epilepsziák 400
20.2.10.2.1. Frontalis lebeny epilepsziák 400
20.2.10.2.2. Parietalis epilepsziák 400
20.2.10.2.3. Occipitalis rohamok 400
20.2.10.2.4. Temporalis lebeny epilepsziák 400
20.2.10.3. Status epilepticus 401
20.2.10.4. Az epilepsziás beteg gondozása 402
21. Neuromuscularis betegségek
Bata László
21.1. Spinalis muscularis atrophia 405
21.1.1. Werdnig-Hoffmann betegség, SMA1. 405
21.1.2. lintermedier forma, SMAII. 406
21.1.3. Kugelberg-Welander-szindróma, SMA III. 406
21.2. Guillain-Barre-Strohl-szindróma 406
21.3. Örökletes polyneuropathiák 407
21.3.1. Charcot-Marie-Tooth betegség hypertrohiás formája, 407
hereditaer motoros sensoros neuropathia, HMSN I.
21.3.2. Charcot-Marie-Tooth betegség neuronalis formája, 407
HMSN II.
21.3.3. Déjerine-Sottas-féle hypertrophiás forma, HMSN III. 407
21.3.4. Refsum betegség, HMSN IV 408
21.3.5. Friedreich-kór, HMSN V 408
21.3.6. Opticus atrophiával és retinitis pigmentosával 408
járó formák, HMSN VI-VII.
21.4. Juvenilis myasthenia gravis 408
21.5. Toxicus myasthenia-szindrómák 409
21.6. Az izmok örökletes megbetegedései 409
21.6.1. Myotonia 409
21.6.1.1. Myotonia congenita Thomsen 409
21.6.1.2. Dystrophia myotonica Steinert-Curshmann 410
21.6.1.3. Paramyotonia congenita Eulenburg 410
21.6.2.. Myopathia 410
21.6.2.1. Duchenne-féle izomdystrophia (Duchenne muscular 410
dystrophy DMD) dystrophia musculorum progressiva (DMP)
21.6.2.2. Becker-féle izomdystrophia (Becker muscular dystrophy: 411
BMD)
21.6.2.3. Congenitalis myopathiák 412
22. Fertőző betegségek (infektológia) 413
Schneider Ferenc
22.1. A bőr és a lágyrészek bakteriális infekciói 415
22.1.1. Impetigo (ótvar) 415
22.1.2. Erysipelas (orbánc) 416
22.1.3. Cellulitis 417
22.1.4. Necrotizáló fasciitis 417
22.1.5. Toxikus shock szindróma (TSS) 418
22.2. A bőr parazitás fertőzései 419
22.2.1. Scabies(rüh) 419
22.2.2. Pediculosis (tetvesség) 419
22.3. Piros kiütéssel járó fertőző betegségek 420
Morbilli (kanyaró) 420
Rubeóla (rózsahimlő) 421
Erythema infectiosum (ötödik betegség) 423
Scarlatina (vörheny) 424
Vírushepatitisek 424
Hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás) 424
Vírusok által okozott fertőző betegségek 427
Herpesvírus infekciók 427
Varicella (bárányhimlő), herpes zoster (övsömör) 429
Mononucleosis infectiosa (fertőző mirigyláz) 431
Adenovirusok által okozott infekciók 432
Enterovírus infekciók 432
A gyomor-bélhuzam fertőzései 433
Enteritis infectiosa (fertőző bélhurut) 433
Étel toxicoinfekciók (ételmérgezések) 438
Botulizmus 439
Légúti fertőzések 440
Felső légúti fertőzések 440
Influenza 441
Pneumonia (tüdőgyulladás) 442
A központi idegrendszer fertőzései 444
Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás) 444
Meningoencephalitis (agyhártya-agyvelőgyulladás) 446
Védőoltással megelőzhető, ma már ritka fertőző betegségek 448
Diphthena (torokgyík) 448
Tetanus (merevgörcs) 449
Pertussis (szamárköhögés) 449
Poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) 450
Parotitis epidemica (járványos fültőmirigy-gyulladás. 451
mumpsz)
Állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok) 452
Lyme borreliosis (Lyme-kór) 452
Kullancsencephalitis 453
Tularaemia (nyúlpestis) 454
Anthrax (lépfene) 455
Brucellosis 456
Leptospirosis 457
Toxoplasmosis 458
Bartoncllosis (macskakarmolás betegség) 459
Omithosis (papagájkór) 459
Állati harapás, marás, csípés útján terjedő fertőző betegségek 460
A gyermekkori HIV fertőzés 460
Helminthiasis (féregbetegségek) 461
23. Rehabilitáció gyermekkorban 464
Vekerdy Zsuzsanna
23.1. Bevezetés 464
23.2. Neurológiai kórképek 464
23.2.1. Cerebrális parézis 464
23.2.2. Neuromusculáris betegségek 469
23.2.3. Myelodysplasia
23.2.4. Nyílt és zárt koponyasérülés 473
23.2.5. Gerincvelősérülés 475
23.3. Mozgásszervi betegségek 477
23.3.1. Végtaghiány 477
23.3.2. ízületi betegségek 478
23.3.3. Szkeletális deformitások 4&0
23.4. Krónikus belgyógyászati betegségek 482
23.4.1. Cardiális betegségek 482
23.4.2. Légzészavarral járó betegségek 483
23.4.3. Technikai segítséggel élő gyermekek 484
23.4.4. Étkezési zavarok 485
23.4.5. Egyéb gyermekbelgyógyászati betegségek 487
23.5. Onkológiai betegségek 488
23.6. Égésbetegség 489
24. Gyermeksebészet 492
Szemlédy Ferenc
24.1. A nyelvfék megrövidülése (lingua accreta) 493
24.2. Újszülöttkori emlőduzzanat („mastitis" neonatorum) 493
24.3. Tölcsérmellkas (pectus excavatum) 493
24.4. Lágyéksérv (hernia inguinalis 494
24.5. Vízsérv (hydrocele) 495
24.6. Köldöksérv (hernia umbilicalis) 496
24.7. Veleszületett túltengéses gyomorkimenet szükület 496
(congenitalis hyperthophiás pylorus stenosis)
24.8. Meconium ileus 497
24.9. Enterocolitis necrotisans 497
24.10. Idült székrekedés (chronicus obstipatio) 498
24.11. Alkati székrekedés (habitualis obstipatio) 499
24.12. Bélbetüremkedés (invaginatio) 499
24.13. Heveny féregnyúlványgyulladás (appendicitis acuta) 500
24.14. Végbélberepedés (fissura ani) 501
24.15. Aranyér (nodi haemorrhoidales) 502
24.16. Végbél tályog és sipoly (abscessus et fistula 502
perianalis/periproctalis)
24.17. Végbélelőesés (prolapsus ani et recti) 502
24.18. Gyermekkori gyomor-bélrendszeri polipok 502
(gastro-intestinalis polypok - GIP)
24.19. A máj és epeutak sebészi betegségei 503
24.20. A hasnyálmirigy (pancreas) betegségei 504
24.20.1. Pseudocysta pancreatis (álcysta). 504
24.20.2. Heveny hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis acuta). 504
24.20.3. A hasnyálmirigy inzulintermelő daganatai 504
(béta-sejtes adenoma, nesidioblastoma).
24.21. A lép betegségei 504
24.22. A húgyutak, férfi nemiszervek sebészi megbetegedései,
húgyúti fejlődési rendellenességek (HFR) 505
24.22.1. Vesehiány (aplasia renis) 506
24.22.2. Hypoplasia renis 506
24.22.3. Patkóvese, kóros helyzetű (ectopiás) vese 506
24.22.4. Multicystás vese 506
24.22.5. Polycystás vese. Mindig kétoldali folyamat 506
24.22.6. Kettős vesemedence és ureter 506
24.22.7. A vizeletelfolyás akadályai, a veseüregrendszer tágulata 507
(obstructiv uropathiák, hydronephrosis)
24.23. Férfi nemiszervek sebészi betegségei 508
24.23.1. Hereleszállási zavarok (retentio testis, cryptorchismus) 508
24.23.2. Húgycsőhasadék (hypospadiasis) 509
24.23.3. Fitymaszűkület (phimosis) 509
24.23.4. Paraphimosis 510
24.23.5. Fitymagyulladás (balanitis) 510
24.23.6. Here-visszér-tágulat (varicocelc) 510
24.23.7. Heveny herezacskó tünetcsoport (acut serotum) 511
25. Traumatológia 512
Korcsmár József
25.1. Bevezetés 512
25.2. Traumatológiai fogalmak 512
25.3. Részletes rész 514
25.3.1. Lágyrészsérülések 514
25.3.1.1. Nyílt mechanikus sérülések 514
25.3.1.2. Fedett mechanikus sérülések 515
25.3.2. Csontsérülések 516
25.3.3. Ficam (luxatio) 519
25.3.4. Polytraumatisatio 520
25.3.5. Shock 521
25.3.6. Hasi sérülések 522
26. Gyermekszemészet 524
Kósa Éva
26.1. Bevezetés 524
26.2. A gyermek szemészeti vizsgálata 524
26.3. A szemhéjak betegségei 525
26.3.1. Epicanthus 525
26.3.2. Ptosis (szemhéjcsüngés) 525
26.3.3. Hordeolum, chalazion (árpa, jégárpa) 525
26.3.4. Blepharitis (szemhéjszéli gyulladás) 525
26.3.5. Vírusfertőzések 525
26.4. A könnyutak betegségségei 526
26.4.1. Újszülöttkori könnytömlőgyulladás (dacryocystitis neonatorum) 526
26.5. A kötőhártya betegségei 526
26.5.1. Újszülöttkori kötőhártyagyulladás 526
(ophthalmia neonatorum)
26.5.2. Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) 526
26.5.3. Allergiás kötőhártya-gyulladás 527
(conjunctivitis allergica)
26.6. A szaruhártya betegségei 527
26.6.1. Alaki elváltozások 527
26.6.2. Szaruhártya gyulladás (keratitis) 527
26.6.3. Szaruhártya homályok 527
26.7. Az eres burok gyulladásai (uveitisek) 527
26.7.1. Iritis (szivárványhártya-gyulladás, elülső uveitis) 528
26.7.2. Chorioiditis (érhártyagyulladás, hátsó uveitis) 528
26.8. Gyermekkori szürkehályog (cataracta) 528
26.9. Gyermekkori zöldhályog (glaucoma) 528
26.10. Az üvegtest betegségei 529
26.11. Az ideghártya betegségei 529
26.11.1. Koraszülöttek ideghártyabetegsége - retinopathia 529
prematurorum (ROP)
26.11.2. Retinoblastoma 530
26.11.3. Általános betegségek megjelenése az ideghártyán 530
26.12. A látóideg betegségei 530
26.13. Leukocoria („fehér pupilla") 531
26.14. A szem intrauterin fertőzései 531
26.15. A szemgödör betegségei 531
26.16. Fejlődési rendellenességek 532
26.17. A szem fénytörési hibái és korrigálásuk 532
26.18. Kancsalság (strabismus concomitans) 532
26.19. Sérülések, elsősegélynyújtás gyermekkorban 534
26.20. A szem gyógyszeres kezelése 534
27. Gyermekbőrgyógyászat
Nagy Éva
27.1. Bevezetés 535
27.2. A bőr szerkezete és működése
27.3. A bőr funkciói 536
27.4. A csecsemő- és gyermekbőr sajátosságai 536
27.5. A csecsemő- és gyermekbőr ápolása 537
27.6. A bőrbeteg gyermek vizsgálata 538
27.7. A bőrgyógyászati kezelés alapjai 538
27.8. A leggyakoribb bőrbetegségek gyermekkorban 540
27.8.1. Atopiás dermatitis 540
27.8.2. Pelenkadermatitis (erythema gluteale szindróma) 542
27.8.3. Fertőző bőrbetegségek 542
27.8.3.1. Gennykeltők okozta bőrfertőzések 542
27.8.3.1.1. Impetigo contagiosa (ótvar) 542
27.8.3.1.2. Toxicus epidermalis necrolysis (TEN, staphylogen 543
Lyell-betegség)
27.8.3.2. Vírusos bőrfertőzések 543
27.8.3.2.1. Molluscum contagiosum 543
27.8.3.2.2. Szemölcsök (verrucae) 544
27.8.3.2.2.1. Verruca vulgáris (közönséges szemölcs) 544
27.8.3.2.2.2. Verruca plana juvenilis (lapos szemölcs) 544
27.8.3.2.2.3. Condyloma acuminatum (hegyes függöly) 544
27.8.3.3. Parasiták okozta börfertőzések 544
27.8.3.3.1. Scabies (rühösség) 545
27.8.3.3.2. Pediculosisok (tetvesség) 545
28. Fül-orr-gégegyógyászat 546
Kisely Mihály
28.1. A középfül megbetegedései 546
28.1.1. A középfül gyulladásos megbetegedései (otitis média) 546
28.1.1.1. Hurutos középfülgyulladások 546
28.1.1.1.1. Fülkürthurut (otitis média catarrhalis acuta simplex, 546
catarrhus tubae auditivae)
28.1.1.1.2. Heveny savós középfülhurut (otitis média catarrhalis 547
acuta serosa)
28.1.1.1.3. Idült fülkürthurut, idült középfülhurut (otitis média 547
catarrhalis chronica simplex)
28.1.1.1.4. Idült savós középfülhurut (otitis média catarrhalis 547
chronica serosa)
28.1.1.2. Gennyes középfülgyulladások 54K
28.1.1.2.1. Heveny gennyes középfülgyulladás (otitis média 548
suppurativa acuta)
28.1.1.2.2. Idült gennyes középfülgyulladás (otitis média 549
suppurativa chronica)
28.1.1.2.2.1. Idült mesotympanalis középfülgennyedés 550
(otitis média suppurativa chronica mesotympanalis)
28.1.1.2.2.2. Idült cholesteatomás középfülgennyedés (otitis média 550
suppurativa chronica cholesteatomatosa)
28.2. Az orr és orrmelléküregek betegségei 551
28.2.1. Heveny nátha (rhinitis acuta) 551
28.2.2. Orrmelléküregek gyulladásos betegségei 552
28.3. Az orrmandula kóros megnagyobbodása (vegetatio adenoides) 553
28.4. Idült torokmandula gyulladás (tosillitis chronica) 553
28.5. Laryngitis subglottica 553
28.6. Gégefedő gyulladása (epiglottitis acuta) 554
29. Ortopédia 555
Szepesi János
29.1. Bevezetés 555
29.2. Az újszülöttek és csecsemők vizsgálata 555
29.3. A gerinc betegségei 556
29.3.1. Hanyag (vagy helytelen) tartás 556
29.3.2. Scheuermann-féle megbetegedés 557
29.3.3. Gerincferdülés (scoliosis) 557
29.3.3.1. Ismert eredetű scoliosisok 558
29.3.3.2. Ismeretlen eredetű scoliosisok 558
29.3.3.2.1. Funkcionális scoliosis 558
29.3.3.2.2. Strukturális scoliosis 558
29.4. A nyak betegségei 559
29.4.1. Ferde nyak (torticollis congenitus) 559
29.5. A mellkas deformitásai 559
29.5.1. Tyúkmell (pectus carinatum) 559
29.5.2. Tölcsérmellkas (pectus excavatum) 560
29.6. A felső végtag betegségei 560
29.6.1. A lapocka magas állása (Sprengel-féle deformitás) 560
29.6.2. Szokványos (habituális) vállficam 560
29.6.3. Szülési felsővégtagbénulás (paralysis obstetricalis) 561
29.6.4. Pattanó ujj (digitus saltans) 561
29.6.5. A felső végtag gyakoribb fejlődési rendellenességei 561
29.6.5.1. Radioulnaris synostosis 561
29.6.5.2. Madelung-féle deformitás 561
29.7. A csípőízület betegségei 562
29.7.1. Veleszületett csípőficam ( luxatio coxae congenita) 563
29.7.2. Átmeneti csípőizületi gyulladás (coxitis transitorica) 564
29.7.3. A combfej steril elhalása (Perthes-kór) 555
29.7.4. Serdülőkori combfej elcsúszás (epiphyseolysis capitis femoris) 565
29.7.5. Pattanó csípő
29.7.6. A csípőízület szerepe a járás zavaraiban 566
29.8. A térdízület betegségei 567
29.8.1. Gacsostérd („X" térd, genu valgum) 567
29.8.2. „O" térd (genu varum) 567
29.8.3. Térdhajlati cysták 567
29.8.4. Extensiós térdcontractura 567
29.8.5. A térdkalács fejlődési rendellenességei 568
29.8.6. Discoid meniscus 568
29.9. A láb gyakoribb betegségei 568
29.9.1. Lúdtalp (pes planus, pes planovalgus, pes transversoplanus) 569
29.9.2. Kivájt láb (pes cavus) 569
29.9.3. A dongaláb (pes equinovarus congenitus) 570
30. Gyermekkori fog és szájbetegségek, 571
fogászati prevenció gyermekkorban
Bártfai Ernő
30.1. A fogak fejlődése 571
30.1.1. A fog részei, felépítése 572
30.2. Fogzás, fogváltás 572
30.3. A fogak fejlődési rendellenességei 572
30.4. Fogszabályozás 574
30.4.1. Fogszabályozási módszerek 574
30.5. A fogak baleseti sérülései 575
30.6. Gyermekkori fogszuvasodás, komplex megelőzési program 576
30.6.1. Caries (fogszuvasodás) 576
30.6.1.1. A caries következményes betegségei 577
30.6.2. Komplex megelőzési program 578
30.7. A szájüreg betegségei gyermekkorban 580
30.7.1. Fejlődési rendellenességek 580
30.7.2. Az ajak és betegségei 581
30.7.3. A szájnyálkahártya betegségei 581
30.7.4. Az íny betegségei 582
30.7.5. A nyelv betegségei 582
30.8. Gyermekkori fertőző betegségek szájtünetei 582
30.9. Egyes gyermekgyógyászati betegségeket kísérő szájtünetek 583
31. Gyermekpszichiátria 585
Sturz Ildikó
31.1. Bevezetés 585
31.2. Az egészségesen fejlődő gyermek 585
31.3. A pszichiátriai betegségek kockázati és kivédő tényezői 587
31.3.1. Belső (egyéni, családi) kockázati tényezők 587
31.3.2. Külső kockázati tényezők 588
31.3.3. Védő tényezők 588
31.4. A gyermekpszichiátriában alkalmazott vizsgálómódszerek 588
31.4.1. Anamnézis 589
31.4.2. Pszichodiagnosztikai vizsgálatok 589
31.4.2.1. Teljesítménytesztek 589
31.4.2.2. Projektív tesztek 589
31.4.2.3. Klinikai becslőskálák és kérdőívek 589
31.5. A gyermekpszichiátriai betegségek 589
31.5.1. Értelmi fogyatékosság 589
31.5.1.1. Értelmi fogyatékosság fokozatai 590
31.5.1.1.1. Enyhe értelmi fogyatékosság (IQ 50-69 között) - debilitás 590
31.5.1.1.2. Mérsékelt értelmi fogyatékosság 590
(1Q 35-49 között) - imbecillitás
31.5.1.1.3. Súlyos értelmi fogyatékosság (IQ 20-34 között) - idiócia 590
31.5.1.1.4. Nagyon súlyos értelmi fogyatékosság (IQ 20 alatt) 591
31.5.2. Specifikus fejlődési zavarok 591
31.5.2.1. Iskolai teljesítmény zavarok, részképesség zavarok 591
31.5.2.1.1. Dyslexia 591
31.5.2.1.2. Dyscalculia 592
31.5.2.2. A beszéd és nyelv specifikus fejlődési zavara 592
31.5.2.2.1. A beszédértés zavara 592
31.5.2.2.2. Az expresszív beszéd zavarai 592
31.5.2.2.3. Artikulációs zavarok 592
31.5.2.2.4. Dadogás 592
31.5.3. Pervazív fejlődési zavarok 593
31.5.3.1. Autizmus 593
31.5.3.2. Rett-szindróma 594
31.5.3.3. Dezintegratív pszichózis 594
31.5.3.4. Asperger-szindróma 594
31.5.4. Hiperkinetikus zavarok 595
31.5.4.1. Hyperaktivitás 595
31.5.5. Magatartászavarok 595
31.5.6. A hangulati (affektív) élet zavarai 597
31.5.6.1. A gyermekkori depresszió 597
31.5.7. Szuicidium ^99
31.5.8. Kötődési zavarok gyermekkorban 600
31.5.8.1. Reaktív kötődési zavar 601
31.5.8.2. Gátolatlan kötődési zavar 601
31.5.9. Szorongásos zavarok gyermekkorban 602
31.5.10. Phobia 602
31.5.10.1. Testvérféltékenység
31.5.10.2. Iskola-phobia 603
31.5.11. Kényszerbetegség 604
31.5.12. Pánikbetegség 604
31.5.13. Súlyos stressz által kiváltott reakciók és 605
alkalmazkodási zavarok
31.5.14. Tic-betegség 606
31.5.14.1. Gilles de la Tourette-szindroma 606
(komplex motoros és vokális tic betegség)
31.5.15. Disszociatív és szomatoform különzavarok 606
31.5.16. Személyiségzavarok 607
31.5.17. Evés-zavarok és növekedési zavarok 607
31.5.17.1. Ruminálás 608
31.5.17.2. Pica 608
31.5.17.3. Anorexia nervosa 609
31.5.17.4. Bulimia nervosa 610
31.5.17.5. Obesitas 611
31.5.18. Alvászavarok 611
31.5.19. Pszihotikus állapotok 612
31.5.19.1. Schizophrenia 612
31.5.20. Enuresis (nem organikus eredetű) 614
31.5.21. Encopresis (nem organikus eredetű) 615
31.5.22. Pszichoszexuális zavarok gyermek- és serdülőkorban 615
31.5.22.1. Gyermekkori nemi identitászavar (GYNIZ) 616
31.5.22.2. Serdülőkori nemi identitászavar 616
31.5.22.2.1. Bizonytalan szexuális orientáció 616
31.5.22.2.2. Ego-disztóniás szexuális orientáció 616
31.5.22.2.3. Transzszexualitás 616
31.5.22.2.4. Homoszexualitás 617
31.5.22.2.5. Transzvesztitizmus 617
31.5.22. Pszichoaktív szerek okozta mentális zavarok 617
31.6. A gyermekpszichiáter kapcsolatai, feladata 619
31.7. A gyermekpszichiátriában alkalmazott kezelések 619
32. Balesetek és mérgezések 620
Oroszlán György
32.1. Balesetek 620
32.1.1. A gyermek otthonában elszenvedett balesetek 620
32.1.2. Sportbalesetek 621
32.1.3. Közútibalesetek 621
32.2. Mérgezések 622
33. Égésbetegség a gyermekkorban
Gábriel András
34. Gyermekbántalmazás. Bántalmazott gyermek 631
Oroszlán György
34.1. Fizikai bántalmazás 631
34.2. Szexuális visszaélés 633
34.3. Lelki gyötrés. Érzelmi kínzás 635
34.4. A gyermek elhanyagolása 636
35. Hirtelen csecsemőhalál 638
(Sudden Infant Death Syndrome - SIDS)
Oroszlán György
36. Sürgősségi ellátás 641
Gábriel András
36.1. A sürgősségi ellátás sajátosságai a csecsemő- 641
és gyermekkorban
36.2. Állapotfelmérés a sürgősségi ellátást igénylő 641
gyermekbetegeknél
36.3. Újjáélesztés a csecsemő-és gyermekkorban 642
36.4. Légútbiztosítás, lélegeztetés 645
36.5. Vénabiztosítás, folyadékterápia, keringéstámogatás 646
36.6. Fájdalomcsillapítás az oxiológiában 647
36.7. Monitorozás az oxiológiában 648
36.8. A hőháztartás oxiológiai szempontjai 649
36.9. Shock a csecsemő- és gyermekkorban 649
36.10. A súlyos felső légúti szűkület kezelése 649
36.11. Csaknem-vízbefülás 651
37. Képalkotó eljárások 653
Barta Miklós
37.1. Ionizáló sugárzást alkalmazó eljárások 653
37.1.1. „Hagyományos" röntgendiagnosztika 653
37.1.2. Computer tomographia (CT) 654
37.1.3. Nukleáris medicina 654
37.1.4. Angiográfia 655
37.2. Ionizáló sugárzást nem alkalmazó eljárások 655
37.2.1. Ultrahang (UH) 655
37.2.2. Mágneses rezonancia (MR) 656
37.2.3. Termográfía 657
37.3. Képalkotó eljárással vezérelt intervenciós beavatkozások 657
37.4. A légutak és a mellkas megbetegedései 659
37.5. A cardiovascularis rendszer megbetegedései 660
37.5.1. A szív vizsgálata 660
37.5.2. Az érrendszer vizsgálata
37.5.2.1. Duplex UH-vizsgálatok 660
37.5.2.2. Arteriográfia 660
37.5.2.3. Venográfia 661
37.5.2.4. DSA 661
37.5.2.5. Limfográfia 661
37.5.2.6. A cardiovascularis rendszer UH/doppler vizsgálata 661
37.6. A has és a tápcsatorna megbetegedései 661
37.7. A vese és a húgyutak megbetegedései 662
37.8. A csontrendszer megbetegedései 663
37.9. Az idegrendszer megbetegedései 664
38. Laboratóriumi értékek gyermekkorban 666
Szabó Teréz

Témakörök