Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból

Előszó

Részlet a könyvből:
Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból

A székelység településének egyik legzártabb, földrajzilag legelkülönültebb része a mai Csík megye északi fele, Gyergyó. E terület a Keleti-Kárpátok részeitől (Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita) körülzárt és a Maros völgyében szélesen kiterjeszkedő medencéből, meg az ehhez keletről és északról csatlakozó erdős, "havasi" részből áll. Orbán Balázs, a Székelyföld nagy honismertetője a mult század romantikus lelkesedésével a "Maros tündérbölcsőjé"-nek, "a Székelyföld havasok közé rejtett kicsi Svájc"-nak nevezi Gyergyót, történetéről azonban nagyon keveset tud mondani. Ez egyáltalában nem csodálható, mert a székely településterületnek történetileg legismeretlenebb része éppen ez.
A rendelkezésre álló történeti adatok alapján annyit kétségtelen bizonyossággal megállapíthatunk, hogy a székelység legkésőbben ezt a területet szállotta meg. Míg ugyanis a pápai tizedszedők 1332-1337 között Erdély más részén fölös számú plébániáról számolnak be, sőt közelebbről pl. a Gyergyóval határos Csíkban és Kászonban is mintegy tizenöt egyházközséget találnak, Gyergyóban csak egyetlen pap adózásáról emlékeznek meg. E tizedjegyzékben szereplő Gorgio nevet Ortvay Tivadar (i. h.) így azonosítja: "Gorgio, Gyargio = Gyergyó-Sz.-Miklóüs Csíkmegyében, ma is plebánia a felsőcsíki főesperességben." Akár Gyergyószentmiklós a kérdéses Gorgio, akár más gyergyói község előbbi neve, annyi bizonyos, hogy a XIV. század harmincas éveiben a Felső-Maros forrás-vidéke táján már egyházba szervezkedett székelység élt, de hogy mikor került oda, arról semmi bizonyosat nem tudunk. Gyergyó székely voltának első kétségtelen okleveles bizonyítékát is csak 1466-ból ismerjük. Mátyás király Budán ez év június 27-én kelt oklevelében meghagyja az aranyos-, udvarhely-, csík- és gyergyószéki székelységnek (siculis in sedibus Aranyas, Maros, Wduarhel, Chyk et Gywrgyw commorantibus), hogy az erdélyi püspöknek és egyházának a rossz szokásból fizetni kezdett tizenhatod rész helyett ezentúl a szokásos tizedet fizessék. Ez az oklevél a gyergyói székelység külön közigazgatási szervezettségéről tanúskodik. Ekkor tehát e területen már jelentős számú székely települőnek és több elkülönödött települési egységnek kellett lennie. Vissza