Előszó (Kós Károly) | 5 |
Bevezetés | 12 |
Gyergyó népéletének alakulása | 12 |
Gyergyó néprajzi megismeréséről | 17 |
Gyergyó történeti néprajzáról | 28 |
A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban | 31 |
Természeti és történeti adottságok | 31 |
A fák és melléktermékeik a gyűjtögetésben | 32 |
Vadgyümölcsök (cserjék) | 38 |
Gyógynövények | 40 |
Gombák | 42 |
Gyergyószentmiklós és környéke határhasználatáról | 45 |
A termőföld meghódítása és az erdőtakaró változásai | 45 |
A határ képének alakulása | 51 |
A határ belső rendjének biztosítása | 59 |
Az erdei legelők használata | 63 |
A kerti vetemény- és gyümölcstermesztésről | 69 |
A magashegyi földművelés gyergyói emlékei | 75 |
Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban | 79 |
A méz és viasz hasznosítása | 80 |
A vadászat (solymászat) és halászat jelentősége az élelmezésben, ruházkodásban | 81 |
A tejtermékek | 84 |
Az esztenatársaságok működésének szabályai és szokásai | 85 |
A mészárosság | 91 |
A mészároskodás joga | 91 |
Az állatvágások és a mészárszékek helyei | 92 |
Vágóállatok | 94 |
Vágás, nyúzás, húsfeldolgozás | 94 |
A bőr kezelése a mészárosok által | 96 |
A mészárosság készítményei | 97 |
A tímárság emlékei | 99 |
A bocskorkészítés | 100 |
A csizmadiaság | 100 |
A gyapjú és a kecskeszőr feldolgozása | 101 |
Kalaposság és egyéb mesterségek | 102 |
A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei | 105 |
A vízrajzi viszonyok alakulásáról | 105 |
A vízhasználati jog | 107 |
A vízmedrek karbantartása | 109 |
A vízhasználat és a lakosság | 110 |
A vízzel hajtott szerkezetek területi elhelyezkedése | 112 |
A vízimalmok birtoklási formái | 118 |
A vízimalmok szerkezeti felépítése | 121 |
Az őrlés | 129 |
A molnárok mellékfoglalkozásai | 131 |
A deszkametszés múltjából | 134 |
A vízifűrészek megjelenése és elterjedése | 134 |
A vízfűrészek birtoklása | 138 |
A vízfűrészek szerkezete | 142 |
A termelékenység, deszkafajták és értékesítés | 146 |
Gyergyói adatok néhány szakosított foglalkozás ismeretéhez | 150 |
Kovácsmesterség | 150 |
Tégla- és cserépkészítés | 154 |
Fazekasság, csempekészítés | 156 |
Mészégetés | 157 |
Kőfaragás | 158 |
Kőművesség | 159 |
Famunkák | 160 |
Képírók | 161 |
Kéményseprés | 162 |
Kenyérsütés | 163 |
Szeszes italok főzése | 163 |
Cséplőgépesség | 164 |
Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok | 167 |
Szekerezés - szekeresség | 168 |
A gyergyói tutajozás emlékei | 172 |
A vásárok és a vásározás | 179 |
Gyergyószentmiklós településnéprajzához | 187 |
A középkori település | 187 |
A XVIII-XIX. századi településkép | 193 |
A városközpont és műemlékei | 199 |
Az 1848 utáni településkép | 204 |
A tízesekről | 209 |
A kerítések, kapuk, hídak, kutak, keresztek | 210 |
Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi öreménység történeti néprajzához | 213 |
Az erdélyi örmény telepek történeti-néprajzi kutatásának hagyományai | 213 |
A megtelepülés körülményei | 214 |
A családok számának alakulása | 216 |
Az örmények helyi közigazgatási szervezetei | 218 |
A kereskekdők | 219 |
A céhekről; a társadalmi élet emlékei | 220 |
Családnevek | 223 |
Szokásvilág | 224 |
A foglalkozással kapcsolatos hiedelmek | 224 |
A téli napforduló körüli és újévi szokások | 225 |
Mulatságok | 225 |
Lakodalmi szokások | 226 |
Halálozás, temetkezés | 227 |
Viselettörténeti adatok | 229 |
A lakás | 229 |
A táplálkozásról és ételekről | 230 |
Gyergyó egykori népéletéből | 234 |
Vidámságok, mulatságok | 234 |
Viselet- és viselkedéstörténeti vonatkozások | 236 |
Népi jeladási rendszerek | 239 |
A ditrói madáreresztés | 241 |
Halálozás, temetkezés | 141 |
A temetők | 243 |
Függelék | 247 |
Adatközlők | 247 |
Rövidítések | 248 |
Gyergyó helyismereti-néprajzi bibliográfiája | 250 |
Könyvészeti anyag | 250 |
Levéltári források | 275 |