1.056.330

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gyerekek az épített és természeti környezetért 1997-2001

A Város- és Faluvédők Szövetségének pályázata

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 292 oldal
Sorozatcím: Gyerekek az épített és természeti környezetért
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több mint két évtizede, hogy Ráday Mihály egy misszionárius buzgalmával végzi az örökség értékeit népszerűsítő, tudatformáló munkáját. E cél érdekében az elektronikus és az írott sajtó kínálta... Tovább

Előszó

Több mint két évtizede, hogy Ráday Mihály egy misszionárius buzgalmával végzi az örökség értékeit népszerűsítő, tudatformáló munkáját. E cél érdekében az elektronikus és az írott sajtó kínálta lehetőségek mellett remekül használja a személyes meggyőzés, a csapatmunka és az ifjúság mozgósításának erejét is. Városvédő műsora fogalom, az általa kezdeményezett mozgalom öntevékeny csoportjai behálózzák az országot. Társadalmi tudatformáló és ismeretterjesztő munkájának egyik legjelentősebb eredménye mégis talán az, hogy a 80-as évek közepétől 10-18 éves fiatalok ezrei csatlakoztak a mozgalomhoz. Azóta évről évre egyre növekvő számban vesznek részt az örökség értékeinek feltárásában, összegyűjtésében és állapotuk fizikai megőrzésében.
Az Ő szavaival élve kijelenthetjük: „Ha a gyerekek szeretik saját környezetüket, akkor van esély, hogy unokáik is lássák majd; és akkor érdekes és szép lesz körülöttünk a világ, az ember által épített környezet. (...) Jó lenne, ha szeretnék, ... megismerni, lerajzolni, lefényképezni, összegyűjteni. Nem múzeumba vinni, hanem a helyszínen hagyva megőrizni. Megtudni az idősebb, környezetüket ismerő emberektől, hogy mi a házak, temetők, utcák története. Tulajdonképpen csinálhatnak olyat is, amit felnőttek is megtehetnének, de a gyerekek is képesek rá. Egy kovácsoltvas kapu szép, de ha nem vigyáznak rá, nem tartják karban, tönkremegy. Ahhoz, hogy ne menjen tönkre, olyan munkára van szükség, amit bárki elvégezhet - gyerek is. Drótkefe kell hozzá, és szükség van festékre, ecsetre..."
Ezekkel a gondolatokkal mindnyájunknak egyet lehet, sőt egyet kell érteni, hiszen az ember által alakított épített és természeti környezet fennmaradásának letéteményesei valóban azok a gyerekek, akik szeretik saját környezetüket és tesznek is érte.
Az első „városvédő" táborokat a 80-as évek közepén szervezték, de csak 15 évvel ezelőtt, 1991-ben, a rendszerváltozás után vált a kezdeményezés intézményessé és folyamatossá. Az első pályázati felhívás az Értékmentőben jelent meg. A pályázat ma is helytálló célkitűzését a kiírók úgy fogalmazták meg, hogy azzal a fiatalok város- és faluvédő tevékenységét megalapozzák, környezetük kevésbé ismert értékeinek felfedezését elősegítsék. Feldolgozásuk, bemutatásuk a meglévő értékek tiszteletét szolgálja, és ugyanakkor a megóvás érdekében tett erőfeszítésekre is sarkallja őket. A választható témakörök felölelik az örökség szinte minden területét - az épített örökségtől a természeti környezetig, a népi emlékek kutatásától a hagyományok, a történelmi múlt kutatásáig és feldolgozásáig. A pályázók között vannak általános iskolások, akiknek munkáját a szülők vagy tanárok irányítják, szakkörösök, akiknek már többé-kevésbé határozott érdeklődésük van, szakközépiskolások, akiket szakmai ambícióik vezérelnek, de vannak a lakóhelyi vagy iskolai környezetből verbuválódott baráti társaságok és persze határon túliak is. Ezt a sokszínűséget mind a pályaművek tartalma, mind a formája tükrözi. Vissza

Tartalom

Előszó (Dr. Varga Kálmán)
A bíráló szemével (Pinczésné Kiss Klára)
I. Milyennek szeretném látni lakóhelyemet?
Tétényi Katalin - Silye Borbála: Lakóhelyem, a XIII. kerület 11
Kozári Tünde: Milyennek szeretném látni Magyaregrest? 15
Lehotay Terézia: Mezőcsát közeljövője
Kalota Diána: Mesztegnyői látkép az én szememmel 23
Láng Júlia: Milyennek szeretném látni lakóhelyemet? 25
Bakó Zsuzsa - Buczi Krisztina - Hepp Zsuzsa: Milyennek szeretném látni Nyíregyházát? 28
Fridrik Klára: Bemutatom szülővárosomat, Zombort 32
II. Lakóhelyem nevezetes épülete
Batári Zsuzsanna - Gelencsér Zsuzsanna: Az egri extrinitárius templom 39
Nagy Attila - Nagy Balázs: A kehidai Deák-kúria 43
Almási Tímea: Lakóház Debrecenben 45
Vincze Zsolt: Lakóhelyem nevezetes épülete: a nyíregyházi Megyeháza 52
Pap Ildikó: Lakóhelyem, Mezőhegyes nevezetes épületei 57
Gáspár Angéla - Milbik Erzsébet: A hosszúpályi borház 62
Horváth Bernadett - Vertényi Katalin - Schäffer László: A felsőgallai római katolikus templom Tatabányán 68
Keresztes Ágnes - Nagy Emese - Smíró Szabina - Sasdombi Szilvia - Szűcs Karolina: Majk 70
Ivánci Ifjúsági Klub hagyományőrző gyermekcsoportja: Ivánc nevezetes épülete 75
Vajda Imola - Zoltán Erzsébet - Borsos Zsuzsa: Élet a kastélyban 80
Pinczés Rudolf: Ságújfalu - a falu nevezetes épületei 82
Kisvarga Gyula: A siroki vár 88
Barta Zsuzsanna: Az egri Kálvin-ház 91
Odorán Rita - Virág Ildikó: A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium épülete 93
Egedy Attila: A premontrei rendház Csornán 99
Gál Levente: Az Avas és környéke, amely megérdemli, hogy felhívjam rá a figyelmet 103
Oravecz Bertold: A szalmatercsi Ruttkay-kúria 110
Palásti Gábor: Szülőfalum, Csanytelek - amely megérdemli, hogy felhívjam rá a figyelmet 113
Esztergomi József Attila Általános Iskola helytörténeti szakköre: Egy történelmi városrész
jelentősége. Keresztek, szobrok, emléktáblák Szentgyörgymezőn. Az újjáépített vaskapui
menedékház Esztergomban 117
Bársony Kristóf: A zsámbéki pestisemlékmű és kápolna 137
III. Településem népi és ipari emlékei
Sebestyén Anett - Sebestyén Zoltán: A Pápai Kékfestő Múzeum 145
Fitos Attila: Egy piszkei pincében található művészileg kidolgozott prés 154
Pesti Bálint - Nagy Tibor: Nagybajcs és a vízimolnárság 159
Francia László: Mentsünk meg egy parasztházat! 172
Varga Eszter - Tóth Henrietta: Unokáink látni fogják? Kálvária Várpalotán 179
Tóth Adrienn: A Czeglédy-ház Hajdúszoboszlón 184
Fürjes Zsuzsanna: Az erdei kisvasút 187
IV. Lakóhelyem temetőjének nevezetes sírjai
Kiss Péter - Koó Judit - Sipos Tibor: Kapuvár temetőjének nevezetes sírjai 193
Máthé Erika - Borsos Zsuzsa: Magyarságunk emlékeinek megmentése ! 202
Egedy Attila: Séta a csornai temetőkben 205
Lehotay Veronika: A mezőcsáti zsidótemető 210
Erős Gábor: A geleji református temető 215
V. Ami az első kötetből kimaradt
Balázs Péter: Bélapátfalva 221
Soós József: Kis-Moszkvából Chicago? 226
Éliás István: A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának tornacsarnoka 231
Császár Imre - Gulyás István - Kakas László - Valkai Csaba: Szegedi napsugaras oromdíszítésű parasztházak 238
Sütő Annamária: „Egy hagyaték gazdát keres". A Gerenday-ház és a Gerenday-arborétum 249
Csicsek Éva: A bodrogkeresztúri görög katolikus templom 256
Demeter Ágota - Sándor Lajos - Lörincz Mónika: Ványolók a Nagyhomoród völgyében 261
Debreceni Péchy Mihály Műszaki Szakközépiskola diákjai: A debreceni Mária Terézia-laktanya 266
Esztergomi József Attila Általános Iskola helytörténeti szakköre: Az esztergomi Sándor-palota és az Einczinger-présház 275
Esztergomi József Attila Általános Iskola helytörténeti szakköre: Az esztergomi Szent Tamás-hegy temploma és kálváriája 285
És végül 295
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem