Gyerekek - ahogy a felnőttek látják őket

Vélekedések a gyermek természetéről és fejlődéséről

Szerző

Budapest

'Kőrössy Judit: Gyerekek - ahogy a felnőttek látják őket ' összes példány

Kiadó:	Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	258 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7338-30-6
Megjegyzés:	Oktatási segédanyag.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„A gyerekek ártatlanok, tiszták és őszinték." „A gyerekek ördögfiókák, akiket keményen kell fogni." Nemcsak olvasmányélményeinkkel csengenek egybe ezek a kijelentések, hanem sokszor a saját tapasztalataink vagy a másoktól hallott történetek is igazolják ezeket az ellentétes megfogalmazásokat. De milyenek is valójában a gyerekek, ha ezek az egymásnak ellentmondó tartalmak is megfogalmazódnak a közgondolkodásban?
A gyerekekről minden bizonnyal régóta születnek már hasonló értékelések, amelyek megalapozzák, igazolják, formálják a szülők nevelési módszereit. A tudományos gondolkodás azonban csak 25-30 éve foglalkozik avval, hogy milyennek látjuk a gyerekeket. A kutatások során módosult az eredeti kérdés. Ma már inkább azt vizsgálják, hogy hogyan gondolkoznak az apák és az anyák, a munkahelyen és az otthon dolgozó anyák a különböző korú gyerekekről; a különböző kultúrákban milyen nézeteket vallanak a gyerekek tulajdonságairól, taníthatóságáról, képességeiről; összefüggnek-e a szülők nézetei a viselkedésükkel és a gyerekek fejlődésével.
A könyv (eredetileg PhD disszertáció) első része azt mutatja be, hogy milyen ismeretanyag gyűlt össze ebben a rövid időszakban a szülők gyerekekről kialakított nézeteiről. Az ismertetés emellett rendszerezi a vizsgálatokat aszerint, hogy a kutatók milyen forrását tételezik fel nézetek kialakulásának. A szakirodalmi ismertetés arra is kitér, hogy milyen belső pszichológiai és külső társas-társadalmi, illetve kulturális tényezők alapozzák meg és módosítják a vélekedések formálódását, szerveződését.
A könyv második része egy empirikus vizsgálatot tartalmaz, amely bemutatja, hogy miben térnek el egymástól a 38 év körüli szülőknek és az egyetemista fiataloknak a gyerekek fejlődéséről és neveléséről alkotott vélekedései. Miközben a különbségek eredetét tárja fel a vizsgálat, kirajzolódik két olyan felfogás, amely koherens rendszerként működve, eltérő módon fogalmazza meg a nevelés ideális időpontját és módszerét, a fejlődés örökletes sajátosságait, a gyermeki viselkedés változások spontán jellegét. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
Történeti áttekintés a szülők nevelésre és a gyermek fejlődésére vonatkozó vélekedéseinek kutatásáról 14
1. A szülői vélekedések irányzatai 21
1.1. A vélekedések mint egyéni konstrukciók 21
1.1.1. A szülői kogníció mint elvárás 23
1.1.1.1. A kogníció természete, jellege 23
1.1.1.2. Az elvárások forrása 24
1.1.1.3. Az elvárások koherenciája 25
1.1.1.4. A szülői elvárások, a szülői viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata 26
1.1.2. Az attribúcióként. értelmezett szülői kogníció 27
1.1.2.1. Az attribúcióként értelmezett vélekedések jellege, funkciója 27
1.1.2.2. Az attribúció jellegű vélekedések forrása 29
1.1.2.3. A vélekedésrendszer elemei közötti kapcsolat 31
1.1.2.4. A szülői attribúció, a szülők viselkedése és a gyermek fejlődésének összefüggése 32
1.1.2.5. Egyéni attribúciók és szociális, illetve kulturális reprezentációk összefüggése 35
1.1.3. A vélekedés vagy nézet mint információfeldolgozás 35
1.1.3.1. A vélekedés mint információfeldolgozás természete, jellege, funkciója 37
1.1.3.2. Az információfeldolgozásként értelmezett vélekedések forrása 41
1.1.3.3. Az információfeldolgozás elemei közötti kapcsolat 42
1.1.3.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata 43
1.1.3.5. Az egyéni információfeldolgozás és a szociális reprezentációk összefüggése 45
1.1.4. A vélekedés vagy nézet mint személyes konstrukció 46
1.1.4.1. Az egyéni konstrukció természete, jellege, funkciója 46
1.1.4.2. A vélekedések eredete, forrása 47
1.1.4.3. A személyes konstrukciók közötti kapcsolatok 49
1.1.4.4. A szülői konstrukció, a viselkedés és a gyermek fejlődése közötti kapcsolat 51
1.1.4.5. Az egyéni és a szociális vagy kulturális konstrukciók kapcsolata 56
1.1.5. összefoglalás 57
1.2. A vélekedések szociálisreprezentáció-felfogása 61
A szülői vélekedés mint szociális reprezentáció 61
1.2.1. A szociális reprezentáció természete, jellege, funkciója 63
1.2.1.1. A szociális reprezentáció keletkezése 65
1.2.1.2. A szociális reprezentáció funkciója 66
1.2.1.3. A szociális reprezentáció konstruálásának és átalakításának típusai 67
1.2.1.4. A szociális reprezentáció és a laikus vagy implicit elméletek 67
1.2.2. A szociális reprezentációként értelmezett vélekedés forrása 69
1.2.3. A vélekedések közötti kapcsolat 73
1.2.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata 75
1.2.5. Egyéni és szociális reprezentáció kapcsolata 77
1.2.6. Összefoglalás 77
1.3. A vélekedések kulturálismodell-felfogása 82
1.3.1. A vélekedések természete 83
1.3.1.1. A nézetek kulturális modellként való felfogása - egyén a kultúrában: a nyelv és a beszéd szerepe 83
1.3.1.2. Vélekedések a kollektív és az egyéni kultúra metszéspontjában - a gondolkodás szerepe 85
1.3.1.3. A vélekedések mint etnoteória - a fejlődési fülke elmélete 87
1.3.2. A vélekedések forrása 88
1.3.3. A vélekedések elemei közötti kapcsolat 92
1.3.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata 94
1.3.5. Az egyéni és a kulturális vélekedések kapcsolata 99
1.3.6. Összefoglalás 100
2. A vélekedések kialakulásának és változásának szocializációs modellje 104
3. Szülők és egyetemisták vélekedései a gyermekről 113
Empirikus vizsgálat 113
3.1. A vizsgálat hipotézisei 115
3.2. Módszerek 117
3.2.1. A vizsgált minta 117
3.2.2. A vizsgálati módszer 118
3.3. Az eredmények ismertetése 120
3.3.1. Az egyes életkori szakaszokra jellemző tulajdonságok, képességek, tevékenységek öröklött és tanult jellege 120
3.3.1.1. A csecsemőkori tulajdonságok megítélése 120
3.3.1.2. Az óvodáskori tulajdonságok megítélése 122
3.3.1.3. Az iskoláskori tulajdonságok megítélése 124
3.3.1.4. Rövid összefoglalás 127
3.3.2. A neveltetési tapasztalatok 130
3.3.3. Az óvodáskorra jellemző események és gyermeki viselkedési sajátosságok megítélése 135
3.3.4. A különböző képességek megjelenésének becsült időpontja 138
3.3.5. Attitűdkérdőív a gyermek fejlődéséről és a szülői hatásról 140
3.3.6. A leghatásosabb szülői nevelés időpontja 152
3.3.7. Nevelési módszerek a különböző életkori szakaszokban 154
3.3.8. Vélekedések a gyermeki tanulásról 157
3.3.9. A szülői nevelési módszer és a gyermeki szabály elsajátítás kapcsolata 160
3.4. Az empirikus eredmények összefoglaló elemzése 164
3.4.1. hipotézis: A konzisztencia kérdése 164
3.4.2. hipotézis: Szociális identitás vagy szülői szerep 168
3.4.3. hipotézis: A tulajdonságok öröklött vagy tanult jellege 172
3.4.4. hipotézis: A neveltetési tapasztalat hatása 175
3.4.5. hipotézis: A társadalmi rétegződés hatása 177
Összefoglalás 179
Táblázatok 189
Függelék 233
Irodalomjegyzék 245