Gyerekasszony

Előszó

Részlet a könyvből:

- Megvan minden podgyászod Salamé? Négy darabot számolt a portás, - lássuk csak, - esernyők.
- Itt van, Klári néni ül rajta!
Kellemetlen halk kiáltás. Majd pergő nyelvek áradata. A nádszál-sovány, kiszáradt Klári néni, a dragonyos termetű Erna, s a mélyen lefátyolozott apácaszerű harmadik néni egyszerre intettek, rendeztek, kiáltottak és parancsoltak csendet . . .
Végre megállt a kocsi.
Pár pillanatig ott szorongott az állomás előcsarnokának hosszú fiákersorában, aztán egy hordár felrántotta az ajtót és bekiáltott: „A hölgyek a „Halle-Berlin" gyorsvonatra igyekeznek? De akkor már szaladjunk, mert különben elfütyül az orruk elől!"
Lélekzettelen futkározás, jegyváltás - újabb perlekedéssel, - végre ott álltak a vonat előtt, ahol a kalauz már csukogatta az ajtókat.
A nénék először voltak egy véleményen: „Hölgyszakaszba!" kiáltották egyhangúan.
Üres! - Istennek hála üres!
A nénik lihegve szaladtak utána, - Salome az ablakhoz állott s még egyszer meg akarta köszönni minden jóságukat és vendégszeretetüket, - de már sípolt a vonat.
- Fiam, el ne feledd, hogy Merseburgban át kell szállnod! - kiáltotta Márta néni harsány hangon, s a másik kettő azon bosszankodott, hogy elfelejtette ezt a figyelmeztetést s nagy buzgalommal ismételték: - Merseburgban átszállni!
- Hisz ezt már megmondtam az előbb! - tette hozzá nagy diadallal Erna. Uj, heves civakodás.
Egyszerre elnémult a három pörlekedő száj, - egy úr sétált el lassan mellettük s szemügyre vette őket. Vissza