Előszó | 5 |
A gyepgazdálkodás értékelése | 7 |
A felszabadulás előtti gyepgazdálkodás | 9 |
A Zöldmező Szövetség | 11 |
Legeltetési társulatok és bizottságok | 12 |
A gyepgazdálkodás fejlesztésére hozott főbb intézkedések | 13 |
A második ötéves terv | 15 |
Az állami támogatás eredményei | 16 |
A gyepgazdálkodás fejlesztésének komplex kutatása | 19 |
A kombinátok | 24 |
A jelenlegi helyzet | 24 |
Meteorológiai viszonyok | 28 |
A legelő termése és a csapadék | 28 |
A fény | 32 |
A napsütés | 32 |
A teljes besugárzás | 32 |
A hő | 34 |
Középhőmérséklet | 34 |
Határnapok | 34 |
Talajhőmérséklet | 37 |
A víz | 37 |
Csapadék | 37 |
A levegő párologtatóképessége | 40 |
Talajnedvesség | 42 |
Tényleges párolgás | 42 |
Talajviszonyok | 45 |
A gyep fekvése | 45 |
A talajképző kőzet | 46 |
A gyep talaja | 467 |
A hidrológiai viszonyok és a növény vízfelvétele | 47 |
Talajkémiai vizsgálati adatok | 48 |
Kémhatás | 48 |
Talajsavanyúság | 49 |
Vízben oldható sótartalom | 49 |
A kicserélhető kationok szerepe a talajban | 50 |
A kísérleti terület talajának fizikai jellemzése | 52 |
A főbb fizikai jellemzők | 52 |
A vízgazdálkodási tulajdonságok | 53 |
A talaj tápanyagállapota | 54 |
A nitrogén | 54 |
A foszfor | 55 |
A kálium | 55 |
Gyepnemez-vizsgálatok öntözött ősgyepen | 57 |
A gyepnemez-vizsgálatok 1970. évi eredményei | 58 |
A feltört gyepnemez mineralizációja | 59 |
A legeltetett gyep nemezének mineralizációja | 60 |
A gyep | 63 |
Állattartás a gyepen | 64 |
A szarvasmarha | 65 |
A juh | 71 |
A ló | 76 |
A libalegelő | 77 |
A kaszálók | 77 |
A gyepek trágyázása és a talaj termelékenysége | 78 |
A műtrágyázási eljárások | 79 |
A műtrágyázás alkalmazásának alapjai | 79 |
A táplálóanyag-mérleg | 82 |
A műtrágyázási módok | 86 |
A nitrogéntrágyázás | 97 |
A folyékony trágyák | 101 |
A gyep beltartalmi értékei | 103 |
A nitrogéntrágyák alkalmazása | 115 |
A foszfortrágyázás | 119 |
A káliumtrágyázás | 124 |
A mésztrágyázás | 126 |
A mikroelem-trágyázás | 129 |
A különféle műtrágyák kombinációi | 131 |
A szervestrágyázás | 133 |
A gyepek öntözése | 133 |
A talaj és a növény vízháztartása | 134 |
A talaj vízháztartása | 134 |
A talajvíz | 135 |
A növény vízháztartása | 136 |
A gyep vízigénye, vízfogyasztása | 137 |
A gyep öntözővízkészletének megállapítása és az öntözés ideje | 139 |
Az összes vízmennyiség megállapítása | 141 |
Az öntözés időpontjai | 144 |
A gyepek víztűrő képessége | 147 |
A gyepöntözés agrotechnikai céljai | 148 |
Az idény alatti öntözések | 149 |
Az idényen kívüli öntözések | 150 |
A gyepek öntözési módjai | 151 |
Az öntözés és a tápanyagok kölcsönhatása a természetes gyepeken | 160 |
Az öntözés és a műtrágyahatások összefüggései | 169 |
Az öntözés gazdaságossága | 171 |
A gyepöntözés munkaszervezése | 173 |
Öntözés istállótrágyázással egybekötve | 175 |
A gyepek ápolása és művelése | 179 |
Ápolás | 179 |
A gyomirtás | 182 |
Művelés | 187 |
A gyepek felülvetése | 190 |
Magfogás természetes gyepen | 192 |
Gramoxone és a gyepek felújítása | 193 |
A gyepek törése és telepítése | 195 |
A gyepgazdálkodás gépei | 197 |
A gyepek hasznosítása | 211 |
A legeltetés eredményére ható tényezők | 213 |
A szoktatás | 215 |
A növényi mérgezések és mérgező nsövények | 217 |
Megelőző állategészségügyi intézkedések | 219 |
A tenyésztés | 220 |
A gulyalétszám | 221 |
Legelőközpontok és berendezései | 225 |
A karám | 227 |
Az itatás és berendezései | 228 |
Egyéb felszerelések | 231 |
A legeltetés | 231 |
A fűlépcső | 232 |
Tavaszi kihajtás | 234 |
Takarmányozási előirányzat | 235 |
A legeltetés napirendje | 237 |
Legeltetési eljárások | 239 |
Legeltetési módok | 242 |
A sávosan adagolt legeltetés | 243 |
A villanypásztor | 245 |
Beteleltetés | 257 |
A fűszilázs készítése | 258 |
A fűsilózás módjai | 261 |
A fűsilózás ideje | 263 |
Szénakészítés | 269 |
Szállítás | 275 |
A gyepágazat | 281 |
A gyephasználat | 283 |
A legelőterhelés | 286 |
Az ágazat tervezése | 288 |
Gyephasználati terv | 296 |
A gyepek teljesítménye | 298 |
A gyepgazdálkodás jövedelmezőségi kérdései | 300 |
A gyep- (legelő) törzskönyv | 301 |
Irodalomjegyzék | 303 |