Építőipari termelésszervezés - építőipari gazdaságtan

Tartalom

I. A népgazdaság irányítási rendszere 3
1. A szocialista tervgazdálkodás fogalma 3
11. Tudatosság és arányosság a tervgazdálkodásban 3
12. Népgazdasági tervezés és gazdasági szabályozás 5
2. Gazdaságirányítási rendszerünk alapvonásai 9
21. A tervszerű központi irányítás és a piac aktiv szerepének összekapcsolása . . . 9
22. A központi állami irányitás módja 11
23. Az állami vállalatok önállósága és anyagi érdekeltsége 14
24. Verseny és monopóliumok 17
3. A népgazdasági tervek tudományos megalapozása . . 18
4. A népgazdasági tervek egységes rendszere 20
5. A gazdaságirányítás központi intézményei és fő funkciói . . 25
6. A népgazdaság ágazatai és az ágazatok kapcsolata . . 29
II. Az épitőipar irányítása . J 33
1. Az Építésügyi Minisztérium irányitó tevékenysége 34
2. Az Építésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó ágazatok köre 35
21. Az építőipari (építési) ágazat 35
22. A építőanyag- és épületelemgyártó ipari ágazat 36
23. A lakás- és kommunális ellátási ágazat 36
3. Az ágazati irányitás tartalma és módszere 36
31. Az ágazati irányitás feladatköre 36
32. Az ágazati felelősség 39
33. Az ágazati és a funkcionális irányitás kapcsolata 39
34. Az ágazati irányitás hatósági eszközei és módszerei 39
40. Az irányitó szerv felügyeleti tevékenysége 40
41. Vállalatok alapítása és megszüntetése 41
42. A munka elbírálása és az ellenőrzés feladatai 43
43. A vállalatok és középirányitó szervek gazdasági tevékenységének értékelő vizsgálata 43
44. Az ágazati felelősségből eredő ellenőrzés 44
45. Az ellenőrzést végző bizottságok 45
II. A termelési folyamatok társadalmi megszervezésének formái 47
1. A koncentráció 47
11. A koncentráció mutatói 48
2. A specializáció 49
21. A specializáció formái 51
22. A specializáció mutatói 52
23. A specializáció gazdasági hatása 53
3. Specializáció és koncentráció az építőiparban 55
4. Termelési kooperáció 58
41. A termelési kooperáció formái 59
42. A kooperáció mutatói 61
43. A kooperáció gazdasági hatása 62
44. Kooperáció az iparban 62
45. Kooperáció az építőiparban 64
5. A kombináció (kombinát) 65
51. Kombináció az építőiparban 67
6. A termelési folyamatok társadalmi szervezési elveinek összehangolása 68
IV. Az építőipar műszaki fejlesztése 71
1. A műszaki fejlődés jelentősége a haladásban 71
2. A műszaki fejlődés fő utjai 74
21. Gépesités és automatizálás 76
22. A népgazdaság villamosítása 76
23. Kemizálás 76
24. Az atomenergia békés célú felhasználása 77
25. A technikai haladás és gyártási eljárások fejlődése
3. A műszaki fejlesztés tervezése a népgazdasági tér 77
31. A tudományos kutatás tervezése
4. A műszaki fejlesztés finanszírozása és ösztönzése
5. A nemzetközi munkamegosztás szerepe a műszaki fejlesztésben
6. Az építő és épitőanyagipar műszaki fejlesztési feladatai a harmadik ötéves tervidőszakban
V. Az épitőipar anyagellátása 87
1. Az anyagok jelentősége a termelésben 87
11. A nyersanyag fogalma 87
12. A nyersanyagbázis fogalma 87
13. A nyersanyagok fajtái 88
14. A nyersanyagok jelentősége 90
2. Az anyag szerepe az épitőipari termelésben 91
21. Az épitőipar anyagbázisa 94
3. Az anyagi-műszaki ellátás 96
31. Központi és decentralizált elosztás, - kötött
gazdálkodás és szabad forgalom 97
32. Művi és raktári ellátás 99
4. Az anyagi-műszaki ellátás tervezése 100
41. Az anyagfelhasználás számításának módszerei 101
42. Az anyagkészletek, a belső források és a beszerzés számításának módszerei
VI. Az épitőipar forgóeszközellátása
1. A szocialista vállalatok alapjainak körforgása 105
2. A forgóeszközök fogalma 106
3. A forgóeszközök megoszlása a körforgás egyes szakaszai között 100
31. A forgóalapok és a forgalmi alapok aránya 107
32. A forgóalapok és a forgalmi alapok belső strukturája 107
33. A forgóeszközök szerkezetének változását befolyásoló tényezők 108
4. A forgóeszközök forgási sebességének mutatói 108
41. Részleges megtérülési mutatók 110
42. A forgóeszköz-kihasználás fokozásának jelentősége 111
5. A forgóeszköz-szükséglet normázása-, és a forgási sebesség fokozásának utjai 113
51. A készletezési idő 113
52. Befejezetlen termelés 114
6. A forgóeszközök finanszírozása az építőiparban 115
VII. Az állóalapok és azok fejlesztése 118
1. Az állóalapok fogalma, osztályozása és szerkezete 118
11. Az állóalapok meghatározása 118
12. Az állóalapok osztályozása H8
13. Az állóalapok szerkezete 120
14. Az épitőipar állóalapjainak szerkezete 121
2. A beruházások szerepe az állóalapok újratermelésében 124
21. A beruházások fogalma, jellege és osztályozása 124
22. A beruházási politika célja és megvalósításának alapelvei 126
3. Az állóalapok fenntartása és felújítása 127
31. Az állóalapok elhasználódása 128
311. Az állóalapok fizikai kopása 129
312. Az állóalapok erkölcsi kopása 130
32. Az állóalapok értékelése 131
33. Az amortizáció 132
34. Az 1968. január 1-én érvénybe lépő uj amortizációs normák 134
VIII. A munka szervezésének egyes kérdései 136
1. A munka-termelékenysége 136
11. A munkatermelékenység mutatószámai 136
12. A termelékenység növekedésének általános törvénye 137
121. A termelékenység növekedésének sajátosságai a kapitalizmusban . 138
122. A termelékenység növekedésének általános jellemzői a szocializmusban 138
13. A munkatermelékenység növelésének főbb tényezői 139
131. A technikai fejlődés . . 140
132. A dolgozók szakképzettségének és gyakorlottságának fokozása 142
133. A társadalmi, gazdasági és munkaszervezési viszonyok tökéletesedése 143
134. Természeti viszonyok 143
2. Munkaerőgazdálkodás 144
21. A népgazdaság különböző területein jelentkező
munkaerő-szükséglet felmérése 144
22. A népgazdaság rendelkezésére álló munkaerőforrások 145
23. A keresők számának meghatározása 146
24. A munkaerő tervszerű szakképzése 146
3. A munka bérezése 147
31. A munkabér lényege 147
32. A szocialista bérezés elvei 149
33. A szocialista bérezés formái 150
331. Teljesítménybér-rendszer 150
332. Időbér-rendszer 152
333. Egyéni és csoportbérezés 154
34. Az építőmunkások bérezési rendszere 155
IX. Önköltség és ár 157
Az önköltség 157
11. Az önköltség fogalma 157
12. Az önköltség, mint mutatószám 159
13. Az önköltségcsökkentés, jelentősége és forrásai 160
131. A munkatermelékenység emelése, mint
az önköltségcsökkentés forrása 161
132. Az anyagtakarékosság, mint az önköltségcsökkentés forrása 161
133. Az állóalapok jobb kihasználása, mint az
önköltségcsökkentés forrása 161
134. A forgóeszközök forgási sebességének növelése,mint az önköltségcsökkentés forrása 162
2. Az ár szerepe a szocialista gazdaságban 163
21. Az önköltség, mint az árképzés alapja 163
22. A társadalmi tiszta jövedelem elosztása az
árakban 164
23. Árlépcsők 165
24. Árpolitika 166
3. Az épitőipari árreform 167
X. A gazdasági hatékonyság és meghatározásának módjai 169
1. A gazdasági hatékonyság 169
2. A beruházások gazdasági hatékonysága 171
21. A beruházások gazdasági hatékonyságának fogalma 171
22. A hatékonyságvizsgálat elvi alapja 172
23. A beruházás-gazdaságossági számitások 174
231. Különböző célú, termelést bővitő beruházások 174
232. Önköltségcsökkentő beruházások
24. Az idő szerepe a gazdasági hatékonysági vizsgálatoknál 178
3. Lakó- és kommunális épületek tervmegoldásainak
értékelési irányelvei 179
4. Épitőipari vállalati szintű értékelések 181

Témakörök