Előszó
Részlet a könyvből:
Ott ültem a kerítés tetején és unatkoztam. Pedig az ember vakáció alatt nem szokott unatkozni.
Dehát... tudhatja azt valaki, mikor mi szakad a nyakába?
A délelőtt egészen...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Ott ültem a kerítés tetején és unatkoztam. Pedig az ember vakáció alatt nem szokott unatkozni.
Dehát... tudhatja azt valaki, mikor mi szakad a nyakába?
A délelőtt egészen simán folyt le. Csináltuk azt a gépet Zolival meg Ferivel. Már majdnem dél a olt, mikor azt mondja Zoli:
- Ebből fiam sose lesz csónakmotor.
- Már miért ne lenne? - mérgelődött Feri.
- Mert csak vacakolunk. Szerszám kellene.
Erre aztán bementünk édesapa szerszámoskamrájába, elővettem a fúrót és fúrni kezdtem. Aránylag egészen jól ment, de egyszerre megmakacsolta magát.
Éppen a harmadik hegyet törtem el, mikor bejött édesapa.
Hogy ezután mi következett, azt csak olyanvalaki kérdezheti, aki nem ismeri apámat, Győrbíró Áron vasúti kocsimestert.
Ezért nem mehettem se fürödni, se halászni.
Kellett nekem csónakmotor ! Pedig bizisten előre tudtam, hogy úgyse lesz belőle semmi. Konzervdobozból, meg drótból és ócskavasból még a világ legnagyobb feltalálója se csinálhat motort. De ez a Gergely Feri napokig szédített, hogy a motorcsónakkal majd leereszkedünk a folyón, és meg se állunk a tengerig.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal