Gyász tarkában (dedikált példány)

Fülszöveg

László Anna írja új kötetéről:
A mostani könyvem, úgy gondolom, eddigi törekvéseim összegezője. Kifejezi azt a meggyőződésemet, hogy irodalomban, művészetben semmi sem veszélyesebb a rutinnál. Az újat és megint újat firtató írói magatartás számíthat csak az olvasó figyelmére. Arra, hogy a puszta időűzés helyett érzéseket ébreszt, gondolatokat kelt - talán tartósabbakat, mint amilyenek a lapozással elröppennek.
A kötet első novellái szemközeliek. A magány, a szerelem, a mai szülő - mai gyerek kapcsolatának kérdőjeleit a közvetlen valóságba akasztják. Tapasztalataink premier plánjába.
Aztán távolodom az otthontalanságaival együtt is otthonos világtól. Távolodom, hogy közelítsek: egy rejtettebb valósághoz. Egyik novellám főhőse: keresztespók. Eredetileg önző és társtalan, míg egy család ablakára telepedve, föl nem fedezi az együvé tartozás szépségeit. Mind többet és többet kell azonban észrevennie az egyéni érdekek durva csatájából is...
Aztán még inkább távolodom... évezredek messzijéből a görög mitológia isteneit hívom. Hogy még inkább közelítsek az alapokhoz, valami lényegeshez, ami éppannyira ősi, mint amennyire modern.
Főhősül itt Héphaisztoszt választottam - nem véletlenül. Eddig megjelent regényeimben és számos novellámban is a lesüllyedés és felemelkedés folyamata foglalkoztatott. Héphaisztosz is a mélybe zuhan, és az alkotó munka segítségével a magasba emelkedik. Bízom benne, hogy az olvasók befogadják ezt a távoli főhőst, és számukra is: idegenből rokonná válik.
László Annára első novellás kötete, a szilveszter éjszakája megjelenésekor figyelt fel az olvasóközönség, 1959-ben. Számos műve látott azóta napvilágot: novellagyűjtemények, regények, drámák, rádiójátékok mutatják műfaji sokoldalúságát és makacs törekvését arra, hogy különböző síkokon fogja látószögébe a mindig nyughatatlan valóságot. Publicisztikai írásaival is gyakrna találkozhatunk folyóiratokban, napi- és hetilapokban. Színháztörténettel is foglalkozott, sikeres monográfiát írt Hevesi Sándorról, 1960-ban. Több regényt dramatizált; mint dramaturg végzett 1950-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1961-ben újabb novellás kötete jelenik meg. Címe: Nincs mindenre paragrafus. Első regénye: Várjuk kedden (1963); ezt ismét novellák követik Harkály a vizen címmel (1965); majd két regény következik, A hitehagyott (1967) és a Zárójelentés (1969). Vissza