Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak

Fülszöveg

A gyarmati népeknek a szabadság - és egyúttal az "üdvösség" - elnyerésére irányuló vallásos mozgalmai meglehetősen későn, csak az 1950-es években tűntek fel tudományos problémaként elsősorban az etnológia (antropológia), és más tudományok, mint a szociológia, pszichológia, vallástörténet látókörében. (E mozgalmak közös jellemzője, hogy résztvevőik természetfölötti tényezők segítségül hívásával vélik megoldani azokat az ellentmondásokat, amelyek az adott társdalomban egy külső - kulturális és politikai - hatalom általi elnyomásból adódnak). Nem jelenti ez azt, mitnha e mozgalmak századunk közepén tűntek volna fel s nem lettek volna jelentős előzményeik, inkább arról van szó, hogy a gyarmati rendszer bomlása ráirányította a figylemet a felszabadulásra irányuló törekvések minden fajtájára.
Az etnológia, majd később a szociálantropológia kezdetben nem látott összekötő kapcsot az időben és térben egymástól távol eső mozgalmak közöt. Az elemzések egy-egy, legfeljebb néhány területig is kapcsolódó mozgalomra irányultak, s a korai kutatók hajlamosak voltak ezekben egyedi, sajátos tényezők által kialakított jelenségeket látni.
Olyan módszer kialakítására volt tehát szükség, amely nemcsak a mozgalmakban kifejeződő pszichológiai, etnográfiai, szociológiai, gazdaság- és gyarmatosítás-történeti mozzanatok értelmezésében nyit utat, hanem a mozgalmakat mind önmagukban, mind egymással való logikai kapcsolatukban vizsgálja. Az első lépést egy ilyen módszer kialakításához az angol P. M. Worsley tette meg egy kulturálisan és földrajzilag is jól körülhatárolható térség, Melanézia árukultuszainak vizsgálata során. Sokban a P. M. Worsley által kezdeményezett módszer alapján Vittorio Lanternari tett később kísérletet arra, hogy a mozgalmakat már világviszonylatban vegye vizsgálóra. Lanternari, aki a bari egyetem professzora ésa római egyetem magántanára, azon vallástörténészek közé tartozik, akiknek a tevékenységét a nyugati szakirodalom általában a marxista jelzővel illeti. Az olasz tudós (egyik fontos tanulmánya "Az irracionalizmus az etnológiában" címmel magyarul is megjelent) azon kutatók közé tartozik, akik a történeti-dialektikus módszer alkalmazásával kísérlik meg a vallásos gondolkodás és az ehhez kapcsolódó különféle társadalmi jelenségek magyarázatát.
Lényegében ezzel a nézőponttal, a vallást társadalmilag-kulturálisan determinált, meghatározott szükségletet kielégítő, emóciókban és cselekvésekben egyaránt megnyilvánuló és történelmileg, kapcsolatainak figyelembevételével vizsgálandó komplexumnak tekintő állásfoglalással kísérli meg V. Lanernari jelen munkájában interpretálni irányuló vallási mozgalmakat. Mind Worsley, mind Lanternari figyelmét a vallásos szabadságmozgalmak vizsgálatánál elsősorban a gyarmatosítás konkrét helyzetéből adódó hatások elemzése kötötte le. Vissza