Gyarmatokból impérium

Fülszöveg

Az amerikai gondolkodásban mélyen gyökerezik a küldetés tudata, az elhivatottság hite, a kiválasztottság meggyőződése. A hosszú évszázadok során, amikor az amerikaiak birtokba vették szép és gazdag földrészüket, kialakult bennük a hiedelem: küldetésük sorsszerűén, nyilvánvalóan rájuk szabott elrendelés. Feladatuk, hogy elterjesszék a szabadságot és a demokráciát. „Sorsszerű, nyilvánvaló végzetük", a Manifest Destiny egyike az amerikai lét, s az avval szorosan együttjáró területi terjeszkedés alapfogalmainak. Életformájuk hitbuzgó terjesztése meghatározó ideológiája lett az észak-amerikai kontinens népének, már-már az amerikaiság szinonimája.
A hidegháború még véget sem ért, amikor már hallatszottak az első komoly figyelmeztetések: „Az Egyesült Államokat fenyegető veszély a »birodalmi túlterjeszkedés«". A nagyhatalmak tündöklése és bukása című, rendkívüli sikerű munkájában Paul Kennedy, a Yale Egyetem professzora már 1987-ben előrevetítette a fenyegető veszedelmet: „Az Egyesült Államoknak jelenleg szerte a világon sokkal több érdekeltsége és kötelezettsége van, mint amennyinek az ország, erejét tekintve, egyidejűleg eleget tudna tenni." A Szovjetunió bukása után legújabban főként amerikai neokonzervatív ideológusok galvanizálták életre ezt az eszmét, hogy jogosultnak mutassák az amerikai demokrácia terjesztését, ha kell, fegyverrel is, akár az egész világon. Sámuel P. Huntingtonnak, a Harvard Egyetem professzorának szarkasztikus vélekedése szerint „az imperialista koncepciót az Amerika hatalmának elsődlegességébe és az amerikai értékek egyetemességébe vetett hit táplálta. Amerika hatalma, érveltek, messze felülmúlja az összes nemzet vagy nemzeti csoportosulás erejét, így aztán Amerikára hárul a felelősség, hogy rendet tegyen és legyőzze a gonoszt az egész világon." Ma Amerikában és azon kívül is mind többen osztják Huntington önkritikus aggodalmát: „Amerika nem lehet a világ és egyben mégis Amerika."
Az amerikai imperializmus jelenségét az amerikai történetírók maguk is kétféleképpen értelmezik és így teszik fel a kérdést: „Altruizmus vagy agresszió?" A Manifest Destiny defenzív és offenzív jelentések között ingázik, aminthogy az amerikai terjeszkedés is volt és lehet defenzív is, offenzív is. Hozhatja is, viheti is a szabadságot.
Frank Tibor Vissza