1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kommunikáció és viselkedéskultúra

Főiskolai jegyzet és szöveggyűjtemény

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 392 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a tartalomból:
"1. Kommunikáció fogalma, története, emberi-állati kommunikáció
Kommunikáció fogalma legáltalánosabban definiálva: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása... Tovább

Előszó

Részlet a tartalomból:
"1. Kommunikáció fogalma, története, emberi-állati kommunikáció
Kommunikáció fogalma legáltalánosabban definiálva: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki és független az információt továbbító és befogadó természetétől. Információelméleti szempontból a gépekben és gépi rendszerekben továbbadott információ is kommunikáció. A mi témánk szempontjából azonban legfontosabb a közvetlen emberi kommunikáció. A közvetlen emberi kommunikáció mindig egy társadalmi szituációban, társadalmilag adott viszonylatban történik.
A kommunikáció alapjelenségének azt a helyzetet tekintjük, amelyben egy személyiség a másik felé olyan jelzést ad, ami azt eléri, benne "dekódolásra" kerül, vagyis valamilyen reakciót vált ki. Ez az interakció, amely szükségszerűen már a viszontválaszt, kölcsönhatást is tartalmazza. A kommunikáció jelenségeinek általában a következő összetevői vannak: Kommunikátor (adó), aki a közlést adja, befogadó (vevő), aki a közlést kapja, felfogja, hír a tartalom, kód a közlés módja, jelrendszere. A kód elemi egysége a jel, amelyek meghatározott kapcsolódása a hír. A folyamat tehát: a kommunikátor a hírt kódba teszi át, kódban továbbítja, amit a befogadó "megfejt", dekódol..." Vissza

Tartalom

I. RÉSZ KOMMUNIKÁCIÓ
1. Kommunikáció fogalma, története, emberi-állati kommunikáció 4
2. A közvetlen emberi kommunikáció csatornái 7
2.1. A verbális csatorna 7
2.2. A nem verbális csatornák 8
2.2.1. Mimikai kommunikáció 10
2.2.2. Kommunikáció a tekintet révén 11
2.2.3. A vokális kommunikáció 12
2.2.4. A mozgásos kommunikációs csatornák 12
2.2.5. Kommunikáció gesztusokkal 12
2.2.6. Kommunikáció testtartás révén 13
2.2.7. Térközszabályozás a kommunikációban 14
2.2.8. Szimbolikus csatorna, vagy kulturális szignálok 15
2.3. A metakommunikáció 15
3. A kommunikáció gyakorlata 17
3.1. A hatékony kommunikáció feltételei 17
3.1.1. Önismeret 17
3.1.2. Empátia 19
3.1.3. Önbecsülés, önbizalom 19
3.1.4. Önérvényesítés 20
3.1.5. Önbemutatás, benyomáskeltés 22
3.1.6. Önmagunk megkedveltetése; népszerűség 23
4. Kommunikációs élethelyzetek 26
4.1. A társalgás 26
4.2. A tárgyalás 29
4.2.1. Az információ szerepe a tárgyalásban 31
4.2.2. Az idő szerepe a tárgyalásban 32
4.2.3. Tárgyalási stílusok 32
4.2.4. Telefon - tárgyalások és emlékeztetők a megegyezésről 34
4.3. Az előadás 36
4.4 Álláskeresés, pályázat, önéletrajz 39
5. A közvetett kommunikáció 46
5.1. Az írásos kommunikáció 46
5.1.1. Az írásbeliség kialakulása 46
5.1.2. Az írásos közlés és az élőbeszéd legfontosabb különbségei 47
5.1.3. Az írásos közlés fajtái 48
5.2. A tömegkommunikáció 53
6. A kulturált magatartás alapelemei 55
SZEMELVÉNYGYŰJTEMÉNY A KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ RÉSZHEZ 61
Montágh Imre: Nem csak szóból ért az ember 62
Fischer Sándor: A beszéd gyakorlati lélektana 72
Csepeli György: Az interakció 85
Joseph P. Forgás: Nem verbális kommunikáció 93
Joseph P. Forgás: A nem verbális üzenetek változatai 109
Buda Béla: Az empátia jelensége és fogalmának korszerű meghatározása 134
Buda Béla: Az empátia kialakulása a személyiségfejlődés során 144
Alexander Oakwood: Az önérvényesítés technikája 157
Dr. Telkes József: Állásvadászat 170
II. rész viselkedéskultúra
1. Bevezető ( és még valami!) 188
1.1 A társadalmi érintkezés, magatartás szabályainak alapjai 189
1.1.1. Miért fontosak számunkra a viselkedési szabályok? 189
1.1.2. Fő területek 190
1.1.3. Kiegészítő területek 190
1.2. Történelmi példák 190
1.2.1. Mióta intézményesített a viselkedéskultúra? 190
1.2.2. Egyes szimbólumok és jelentésük 191
2. Köszönés 192
2.1. Szóbeli formulák 192
2.1.1. Napszakhoz kötődő 192
2.1.2. Napszaktól független 192
2.1.3. Kivételek 192
2.2. A köszönés formalitásai 193
2.2.1. Ki köszön előre kinek? ez az alapkérdés! 193
2.2.2. Fejbiccentés 193
2.2.3. Kalapemelés 194
2.2.4. Könnyű meghajlás 194
2.2.5. Felállás 194
2.2.6. Kézfogás 194
2.2.7. Ölelés és csók 195
2.2.8. Kézcsók (spanyol eredetű) 195
3. Bemutatkozás 196
3.1. Formája 196
3.1.1. Ki mutatkozik be kinek9 196
3.1.2. Kinek nem kell bemutatkozni? 196
3.2. Bemutatkozás hivatalos alkalommal 196
4. Bemutatás 197
4.1. Fogalma 197
4.2. Kit mutatunk be kinek? 197
4.3. Bemutatás formája 197
4.4. Sajátos helyzetek 198
5. Megszólítás 199
5.1. Megszólítási formák 199
5.2. A megszólítás általános sablonjai 199
6. Társalgás 201
6.1. Követelmények 201
6.2. Társalgás formái 201
6.2.1. Kis asztalnál 201
6.2.2. Nagy asztalnál 202
6.2.3. Álló alkalmak 202
6.3. Tiltott témák társaságbeli társalgás során 202
7. Névjegyhasználat 204
7.1. Formája, színe 204
7.2. Fajtái 204
7.2.1. Hivatalos névjegy 204
7.2.2. Magánnévjegy 205
7.2.3. Kombinált névjegy 206
7.3 Névjegy-küldés esetei 206
7.4. Névjegykártyán alkalmazott rövidítések 207
8. Viselkedés nyilvánosság előtt 208
8.1. Vásárlás 208
8.2. Női udvariasság 208
8.3. Udvariassági formulák különböző helyzetekben 208
8.3.1. Utcán 208
8.3.2. Étteremben 209
8.3.3. Színházban, moziban, koncerten 211
8.3.4. Előreengedés speciális esetei 211
8.3.5. Lépcsőn való közlekedés 211
8.3.6. Távolsági közlekedés 212
8.3.7. Tökmag és társai 212
8.3.8. Apró kellemetlenségek 212
9. Öltözködés, ruházat 213
9.1. Alkalmak: 213
9.1.1. Hivatalos öltözet 213
9.1.2. Alkalmi öltözet 213
9.1.3. Speciális alkalmak: 214
10. Dohányzás 215
10.1. Hol tilos a dohányzás? 215
10.2. Hol nem illik dohányozni? 215
10.3. Kínálás 216
10.4. Tűzadás 216
10.5. Amit a dohányos ne tegyen meg 216
11. Telefonhasználat 217
11.1. A telefonhasználat alapszabályai 217
11.2. Telefonhívások időpontjai 218
12. Rangsorolás 220
12.1. Rangsorok 220
12.2. Rangsorolás szabálya 220
13. Vendéglátási formák 221
13.1. Álló alkalmak 221
13.1.1. Fogadás 221
13.1.2. Koktélparti 221
13.1.3. Garden-party 221
13.1.4. Buffet-dinner 221
13.2. Ültetéses alkalmak 222
13.2.1. Munkaebéd 222
13.2.2. Díszétkezés 222
13.2.3. Villásreggeli 222
13.2.4. Ötórai tea 223
13.2.5 Kártya-játékpartik 223
14. Étkezés az asztalnál 224
15. Pontosság 227
15.1. Percnyi pontosság 227
15.2. Megengedett késés 227
15.3. Meghatározott időpontok között való érkezés 227
SZEMELVÉNYGYŰJTEMÉNY A VISELKEDÉSKULTÚRA CÍMŰ RÉSZHEZ 230
Ottlik Károly: Bevezetés 233
Dr. Sille István: Kíméletlen előszó 235
Dr. Sille István: Viselkedni kell? 237
Ottlik Károly: Illem, etikett, protokoll 242
Dr. Sille István: Tanuljunk viselkedni 252
Ottlik Károly: Egységesülő etikett 258
Ottlik Károly: Viselkedéstechnika 261
Dr. Sille István: A köszönés 289
Dr. Sille István: A bemutatkozás 298
Dr. Sille István: A bemutatás 302
Dr. Sille István: A társalgás 305
Dr. Sille István: Apró kellemetlenségek 310
Dr. Sille István: Mindennapi ruhadarabjaink 316
Dr. Sille István: Ajándék, ajándékozás 324
Dr. Sille István: A borravaló 332
Dr. Sille István: A virág 336
Dr. Sille István: Meghívások, meghívók 342
Ottlik Károly: Levelezés 352
Ottlik Károly: Titkárnő 361
Ottlik Károly: Ügyfelek és vevők 369
Dr. Sille István: Egyéb társasági összejövetelek 373
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem