Nyugtalan egriek

Fülszöveg

"A fogoly leszegte a fejét, úgy ment, mintha a kavargó piacot észre sem venné.
Éppen a deres mellett haladt el - mindenki számára világos volt, hogy hamarosan itt látják viszont -, amikor valaki hatalmasat füttyentett a tömegben.
A fütty, mint a damaszkuszi penge, felhasította a közönyt. Mindenünnen kurta kiáltások hangzottak, olyasfélék, mint amilyeneket a megvadult állat megfékezésére használnak. A hegyvidéki vajasok-sajtosok felől pásztortülök harsant, és - fordított Jerikó! - új fal keletkezett, erős, makacs.
Eszter és Péter eléggé a tömeg sűrűjében állt, hogy meg ne szenvedje a hullámzást. A fiún megmagyarázhatatlan düh kezdett kitörni, olyasmi, ami már benne lappanghatott hetek óta, és most, amikor a felnőttek sem fékezték magukat, egyszerre elszabadult. Árgus szemmel leste a lányt, nem löki-e meg valaki, nem lépnek-e a lábára, hogy aztán a bántalmazóra zúdítsa dühét.
Ebben a pillanatban, mintha csak pontot - s egyben választ - tenne a mondat végére, eldördült a mozsárágyú.
Az ágyúgolyó - mely német ágyúból, német kezek nyomán röppent a levegőbe - német alapossággal sok mindent tisztázott és rendszerezett. A frontok újra világosan álltak egymással szemben. Egyfelől a jobbágyok (akár egriek, akár makláriak, akár farmosiak, akár felvidékiek), másfelől a zsoldosok, a meglepetten érkező vásárbíró, a hajdúk.
A korszerű, királyi lőporszag beült a kitörött ablakokba, a tátott szájakba, a táguló orrlikakba. Olyan otthonosan ült be, mintha évszázadokra szándékoznék ittmaradni."
Gyárfás Endre regénye Egerben, a XVIII. század közepén játszódik. Megtörtént eseményeket mond el, hősei - a két fiatal: Péter és Eszter kivételével - mind éltek, történelmi személyek, ha nem is a legismertebb személyiségek.
A régi történészek a kuruc kortól a Martinovicsékig terjedő időszakot a tunyaság és csönd századának ábrázolták, csak a legújabb tudományos munkák tárták fel e kor harcait.
E kisregény érdekes képet fest a korabeli céhek életéről és mindennapi tevékenységéről, szokásairól, valamint szemléletesen ábrázolja az egyházi hatalmasságok kenetteljességbe burkolt kegyetlenségét és a gazdagabb polgári rétegek megalkuvását. Vissza