1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mezőváros, mint uradalmi központ

Tatán 1998. október 15-én megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tata város három, helytörténeti kutatásokkal és gyűjtéssel is foglalkozó intézménye (Kuny Domokos Múzeum, Német Nemzetiségi Múzeum, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár) a város és környéke történetének... Tovább

Előszó

Tata város három, helytörténeti kutatásokkal és gyűjtéssel is foglalkozó intézménye (Kuny Domokos Múzeum, Német Nemzetiségi Múzeum, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár) a város és környéke történetének feltárására és az eredmények publikálására új kutatási tervet kezdeményezett. A mintegy húsz éve megjelent, adataiban kiegészítésre szoruló várostörténeti monográfiát új kutatási eredményekkel egészítheti ki a nevezett közgyűjtemények munkatársainak tervei szerint a Kuny Domokos Múzeumban évente megrendezésre kerülő tudományos tanácskozás, valamint az elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötet. A kezdeményezők reménye szerint, a kronológiai kötöttségek nélkül kiadásra kerülő kötetek előkészíthetik az új városmonográfiát, s majdan a teljes sorozat komplex helytörténeti monográfia összeállításához nyújthat lehetőséget.
Az Annales Tataienses címmel útnak indított sorozat első kötete a tatai vár 1597. évi, gróf Pálffy Miklós vezette sikeres visszavívásának 400. évfordulója tiszteletére, Tata a tizenötéves háborúban címmel jelent meg. A második, A mezőváros, mint uradalmi központ című tudományos tanácskozáson, az előző téma feldolgozásához hasonlóan, a kérdéskört átfogóan tárgyaló bevezető előadás tekintette át. Ezt követte a tata-gesztesi Eszterházy-uradalom birtokközpontja, Tata és Tóváros mezőváros története egy-egy epizódjának bemutatása. A továbbiakban a felkért előadók részben kincstári, részben világi magánföldesúri (dunántúli és bihari) birtokok mezővárosainak történetét elemezték, majd a kötött vagy korlátolt forgalmú birtokok közé tartozó egyházi birtokok típusai közül a nagyjavadalmasok (püspökségek) birtokán elhelyezkedő mezővárosok történetéről szóltak.

A szerkesztők Vissza

Tartalom

Gyáni Gábor: A biografikus és az antropológiai várostörténet-írás13
Fatuska János: Curialisták és incriptionalisták tatán27
Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában35
Fatuska János. Tata II. József igazgatási reformjaiban61
Magyar Eszter: Falu vagy mezőváros? (Visegrád a 18. században)83
Hudi József: Pápa mint igazgatási központ a 18-19. században111
Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom127
Papp Klára: Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon145
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati refomrja179
Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején209
Dóka Klára: Mezővárosok az egri püspökség és káptalan birtokán a 18. században241
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem